A "Big Data" technika javítja a vese-transzplantált betegek megfigyelését
2014. JÚLIUS 29.
2014. JÚLIUS 29.
Szöveg nagyítása:
Az új adatelemzési módszer radikálisan javítja a vese transzplantált betegek megfigyelését a Leeds-i Egyetem által vezetett kutatás szerint, és a módszer mélyreható változásokat hozhat létre abban, ahogy megértjük az egészségünket. A kutatás, amely a PLoS Computational Biology folyóiratban jelent meg, egy módját mutatja be annak, hogy adjunk értelmet a nagyszámú nyomnak amelyet a veseátültetett beteg vérében találunk, s hogyan alkothatunk ebből prognózist. A kifinomult "big data" elemzés alkalmazásával a tudósok képesek voltak, hogy több százezer változóból egyetlen paramétert hozzanak létre, ami az átültetett vese állapotát jelzi. Lehetővé vált a fizikusokból, vegyészekből és klinikusokból álló csapatnak, hogy megjósolják a vese rossz funkcióját már két nappal a műtét után, holott korábban ezt csak néha hetekkel később voltak képesek észlelni. Az extra napok az orvosoknak nagyobb esélyt adtak a sikeres beavatkozásra, hogy megmentsék a transzplantátumot, és javítsák a betegek gyógyulási esélyeit. Egyes esetekben, a csapat képes volt megjósolni a betegtől vett vérmintákból a sikertelenség valószínűségét már a transzplantáció előtt. Dr. Szergej Krivov, a University of Leeds Astbury Strukturális Molekuláris Biológia kutatója, a kutatás vezetője, azt mondta: "Ha egy vérmintával nukleáris mágneses rezonancia elemzést végzünk, nagyon nagy számú különböző paramétert kapunk, amelyek a kezelés várható kimenetelével összefüggésben variálódnak. Ezek fontos nyomok, de ha több ezer változónk van, amely mind különböző módon mozognak egy komplex rendszerben, mit csinál egy orvos, hogyan rak össze minden információt, és hogyan dönti el, hogy mi a teendő? Az emberi elmével ez nem lehetséges, túl sok a változó. Számítógépre van szükség.” A kutatás, amely során naponta elemezték 18 beteg vérmintáját közvetlenül a transzplantációt megelőzően és utána egy hétig tartó időszakot követő vese transzplantáció, készített egy "optimális reakció koordinátát" a több ezer változóból. Ezt kifejezték egy számmal (folyamatos skálán 0-tól 1-ig), amely leírja a siker vagy kudarc valószínűségét, a beteg állapotával összhangban. Dr. Krivov azt mondta: "Ez egy kicsit olyan, mint GDP mérőszám a gazdaságban: egyetlen szám hatalmas mennyiségű komplex tevékenységet számszerűsít, és lehetővé teszi, a rendszer dinamikájának megértését. " Hozzátette: "Az egyik előny, hogy a kimenet nem bináris. A múltban inkább, hogy a döntéseket hozunk, amelyek egyes fizikai paraméterekre voltak alapozva. Attól függően, hogy az efféle indikátor aktuális értéke, vagy jelentősebb változása milyen volt, döntöttünk, hogy a páciens "egészséges" vagy "beteg", és szükség van e vagy sem kezelésre. A legegyszerűbb szinten például mértük a testhőmérsékletét, és az alapján hoztunk döntést. Az új megközelítés az egész rendszer dinamikáját írja le, és kvantifikálja egy folyamatos skálán, ’hol is tart éppen’ a beteg " Fontos sajátossága a módszernek, hogy nem függ a vesebetegség egzakt megértésétől, ennek következtében alkalmazható számos más területen is. Dr. Krivov azt mondta: "Én nem vagyok egy vese szakember. Csak kell tudnom az adatokat. Tudom majd elemezni azokat, ugyanezt az egyenlet használva, valamely feltétel dinamikájának leírására. Ez a módszer különösen erős azokon a területeken, melyeken lassan változó és komplex körülmények vanak, ahol szükség van az egészséges-egészségtelen dichotómia, elvetésére, és inkább a betegség dinamikájának követése fontos. " Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Egészségpolitika
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás