hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kopasz ikrek


Kopasz ikrek

| | |
 

A genetika jelentősen hozzájárul az androgén alopecia kialakulásához, de még családon belül is jelentősen változhat az expresszió és a penetrancia. Az androgén alopeciát befolyásoló faktorok tisztázására a szerzők 92 egypetéjű férfi ikerpárt vizsgáltak (átlagéletkor 51 év, 23–84). Kérdőívet töltöttek ki, négy irányból standardizált fényképet készítettek, köpetmintából határozták meg a tesztoszteronszintet. Két független, egymás véleményét nem ismerő értékelő mérte fel Likert-skála segítségével a hajszálak elvékonyodásának a mértékét. Lineáris regressziós modellezéssel azonosították a hajvesztés független előrejelzőit.

Ezek közé tartozott a genetikai hajlam, az idősebb életkor, a dohányzás, a korpásodás, a több gyermek, a nagyobb koffeinfogyasztás, a kisebb testtömegindex és az anamnézisben szereplő bőrbetegség. Ezeknek a faktoroknak nem mindegyike befolyásolta a hajvesztést minden anatómiai helyen (frontális, temporalis, fejtető). A nagyobb tesztoszteronszint a fejtetőn fokozott és temporalisan kisebb fokú hajvesztéssel állt összefüggésben, de az ikrek közötti különbség nem volt előrejelző.

Az ikerpárokon belüli összehasonlítás szerint szignifikánsan nagyobb mértékű hajvesztést tapasztaltak azok esetében, akik nagyobb fokú stresszről számoltak be. Több hajat veszítettek el a fejtetőn azok, akik hosszabb ideig végeztek testmozgást (p=0,05). A hetente négynél többször szeszes italt fogyasztók több fejtetői hajvesztést tapasztaltak, mint kevesebbet ivó ikertestvérük, de gyakoribb volt a fejtetői hajvesztés akkor is, ha az illető egyáltalán nem fogyasztott alkoholt (p=0,03).

Az ikerpárokat egymással összehasonlítva kiderült, hogy a mindennapos kalapviselet kisebb temporalis hajvesztéssel jár – ez újabb érv lehet a fejfedők mellett. A tesztoszteron kérdése bonyolult. A nyál tesztoszteronszintje a szabad tesztoszteron indirekt mércéje, mert a nemihormon-kötő globulin nem szekretálódik a nyálban. A mért szint azonban nem tükrözik azt, hogy a szőrtüszőkben a szabad tesztoszteron mennyire képes átalakulni dihidrotesztoszteronná. A korpásodás összefüggésben állt a nagyobb temporalis és frontális hajvesztéssel, tehát a korpásodás kezelése hosszú távon előnyös lehet a kopaszodó férfiaknak.

Journal Watch Dermatology May 24, 2013
Forrás:
Gatherwright J et al. The contribution of endogenous and exogenous factors to a male alopecia: A study of identical twins. Plast Reconstr Surg 2013 May; 131:794e. (http://dx.doi.org/10.1097/PRS.0b013e3182865ca9)

dr. Lipták Judit
2013. május 28.



Kulcsszavak

adrogén alopecia, ikerkutatás, kockázati tényezők

Kapcsolódó anyagok

A kockázati tényezők és a prognózis közötti kapcsolat elemzése intracerebralis vérzést követően

A magyar egészségügyi szakdolgozók körében megfigyelhető gyakori kiégés és depresszió megnövelheti számos betegség megjelenésének az esélyét

Cardiovascularis kockázati tényezők és kockázatbecslés

A keresztcsont spontán törése

A keresztcsont spontán törése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Tovább


A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.

Tovább


Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Tovább


Krónikus koronária szindróma

Megjelent az Európai Kardiológus Társaság (ESC) “Krónikus koronária szindróma (CCS)” kezelésére vonatkozó új Klinikai Irányelve, amely a stabil koszorúér betegség terápiájával kapcsolatban 2013-ban megfogalmazott javaslatokat cseréli le.

Tovább


Kopasz ikrek