TARTALOM

 VISSZA

 


Új fehérje a neurológiai betegségek gyógyításában


Új fehérje a neurológiai betegségek gyógyításában

| | |
 


Egy új fehérjét fedeztek fel az Edinburghi Egyetem kutatói, mely az idegrostokban való jeltovábbításban tölt be fontos szerepet. A felfedezés hozzájárulhat az olyan neurológiai betegségek, mint az epilepszia, a demencia, a szklerózis multiplex, valamint a stroke megértéséhez.

Az idegrendszeri degeneratív betegségek során az agyban megszakad az elektromos impulzus közvetítése, ami a mozgás irányításának zavaraiban, és izomgyengeségben nyilvánul meg. Az agy elektromos áramot tart fenn, az impulzusokat idegrostokon keresztül továbbítja, hasonlóan a mindennapi életben is használt vezetékekhez. Azonban ezek a rostok vékonyabbak, mint az emberi hajszál.

Jelen tanulmányban Peter Brophy professzor és munkatársai az Nfasc186 nevű fehérjét írták le, mely az idegrostok állapotát hivatott megőrizni. A fehérje a hosszú idegnyúlványok kezdeti szakaszán helyezkedik el, és alapvető a jel megfelelő továbbítása szempontjából. A szignalizáció folyamatának megértése nagyban hozzájárulhat az olyan kóros állapotok megértéséhez, mint a demencia, a szklerózis multiplex, valamint a stroke, melynek során a jeltovábbítás szenved zavart.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Nagyobb jelentőséget az epilepszia kutatásának



Lehetőségek a demencia prevenciójában




Áttörés a szklerózis multiplex kezelésében



Magyar Radiológia - 2009; 83(1) A stroke ellátása Franciaországban





Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Új fehérje a neurológiai betegségek gyógyításában