hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Teleneurológia


Teleneurológia

| |
 

Az Amerikai Neurológiai Akadémia Telemedicina Munkacsoportja által kidolgozott ajánlások a Neurology című szaklapban jelentek meg. A szakértők hangsúlyozzák: a teleneurológia hatalmas fejlődésen megy át napjainkban, és képes sok logisztikai probléma megoldására, azonban az orvosképzés még nem követi megfelelően e fejlődő szakterületet. A munkacsoport ezért ajánlást állított össze azokkal a készségekkel, attitűdökkel és tudásokkal kapcsolatban, amelyekkel a teleneurológia területén aktív neurológusoknak érdemes tisztában lenniük. A munkacsoport felvázolta azt is, hogyan kellene képezni a teleneurológusokat, illetve hogyan kellene tudásukat értékelni.

A teleneurológiai szolgáltatásokat a folyamatosan fejlődő technológia teszi lehetővé: a két irányú videokonferencia, az adattárolás és –továbbítás, a szöveges és képi alapú kommunikáció, az okostelefonok, a személyi számítógépek és a drótnélküli szenzorok és egyéb drótnélküli eszközök. A különböző technológiák révén lehetőség nyílt kórházban vagy otthonukban fekvő betegekkel kapcsolatos szakértői távkonzultációkra, krónikus és akut esetekben egyaránt. A teleneurológiai szolgáltatásokra a jövőben egyre nagyobb igény lesz az idősödő lakosság növekvő neurológiai igénye és a neurológusi munkaerőhiány miatt. Az amerikai munkacsoport a formális teleneurológiai képzés jelenlegi hiánya miatt egy olyan, 4-6 hetes időigényű kurrikulumot állított össze, ami a neurológus-továbbképzés mellett beilleszthető az orvosegyetemi képzésbe vagy a rezidensképzési programokba is, sőt arra is alkalmas, hogy a segítségével szimulációs tréningeket tartsanak olyan esetekben, amelyekben a rezidensek nem tudnak közvetlen tapasztalatot szerezni. A teleneurológiai ajánlást ezen felül egyéb orvosi szakterületek képviselői is haszonnal forgathatnak. A munkacsoport ezen felül dolgozik a teleneurológia standardjainak definiálásán is, és összeállítja a kapcsolatos szakirodalmat, amit a közeljövőben egy másik publikációban fog nyilvánosságra hozni.

A munkacsoport öt fő területet (modult) azonosított, amivel a teleneurológiai gyakorlat megkezdése előtt érdemes tisztában lenni:

1. Fontos ismerni a technológia lehetőségeit és korlátait (pl. a teleneurológiai adatok interpretációját nehezítő műtermékeket), magabiztosan kell használni a digitális orvosi feljegyzéseket, a távirányítású kamerákat. Fontos, hogy a teleneurológus szükség esetén tudjon technikai kisegítő személyzettől segítséget kérni.
2. Tisztában kell lenni az adott államban szükséges engedélyekkel, az érvényes jogi szabályozással.
3. Amennyiben lehetséges, először személyes vizit alatt kell kialakítani a megfelelő orvos-beteg kapcsolatot. (Egyes orvos-szakmai társaságok azt ajánlják, hogy az orvosok csak olyan esetekben alkalmazzanak telemedicinát, amikor korábban már mód volt a személyes találkozásra, azonban a teleneurológiában ez nem követelmény, mivel itt gyakran mozgásképtelen betegekkel, illetve az őket helyben ellátó szakemberekkel kell távkonzultálni.)
4. A neurológusokat képezni kell azzal kapcsolatban, hogy milyen adatbiztonsági követelmények vannak, és hogyan kell ezekről betegeiket informálniuk. Minden klinikai találkozás során azonosítani kell, hogy hol van a beteg, ellenőrizni kell a személyazonosságát, közölni kell vele a teleneurológus nevét, képzettségét, a módszer lehetőségeit, és meg kell kapni a beteg tájékozott beleegyezését.
5. A betegnek ugyanolyan minőségű ellátást kell kapnia teleneurológia révén is, mint ha személyes viziten venne részt; a teleneurológiai ellátás során meg kell beszélni a beteggel, hogy milyen elvárásai vannak, és el kell neki magyarázni, mi az oka, hogy teleneurológiát vesznek igénybe az esetében – pl. a gyors ellátás lehetősége stroke esetében, neurológiai központoktól távol élők esetében speciális képzettségű neurológussal történő konzultáció lehetősége stb. Fontos, hogy a teleneurológiai együttlét előtt a beteget bemutató szakember – a teleprezenter, aki személyesen is együtt van a beteggel -, és a teleneurológus megbeszélje egymással a lehetőségeket. A helyszínen lévő szakember lehet képzett ápoló, asszisztens, technikus vagy a referáló orvos; mivel a teleprezenter végzi a betegvizsgálat kritikus részeit, fontos hogy megbízzanak egymásban a távolban lévő teleneurológussal. Ideális esetben a teleprezentert a teleneurológus képzi ki, és ha szükséges, a valódi teleneurológiai konzultáció előtt szimulált helyzetben is elpróbálják, mit kell tenni a beteggel. A későbbiek során a teleprezenter a személyes vizithez hasonlóan strukturált és standardizált betegvizsgálatot végez. Egyes esetekben, amikor a teleneurológiai rendelés során a beteg az otthonában tartózkodik, nincs szükség a teleneurológuson kívül más szakemberre.

A megfelelő dokumentáció a teleneurológiai konzultáció esetében is alapvető fontosságú. A dokumentációban meg kell különböztetni, mely komponenseket végezte a teleneurológus, a teleprezenter, illetve mely értékelések jelentenek szubjektív véleményt, továbbá azt is fel kell tüntetni, ha technikai korlátok miatt valamilyen vizsgálatot nem sikerült elvégezni.

A teleneurológia kiváló eszköz a minőségfejlesztő projektek során is, hiszen dokumentálni kell, mikor léptek kapcsolatba a teleneurológussal egy-egy sürgősségi esetben, mikor javasolt a szakember egy-egy vizsgálatot vagy beavatkozást, illetve mikor végezték el az adott beavatkozást (különösen thrombolytikus terápia vagy status epilepticus esetén), így azonosítható a munkafolyamat megszakadásának vagy a késésnek az oka.

Korábbi felmérések szerint a neurológusok úgy vélik, a teleneurológia az idő 63%-ában ekvivalens a személyes neurológiai ellátással, 31%-ban inferior, 3%-ban pedig szuperior a személyes neurológiai ellátáshoz képest; az ekvivalencia foka az adott neurológiai betegségtől is függ. Az orvosok reményei szerint a telemedicina további fejlődésével nagyon hatékony interdiszciplináris szakembercsoportok alakulhatnak ki, amelyek összetétele a beteg igényei szerint rugalmasan változik.

dr. Kovács Bence


Eredeti közlemény:
Govindarajan R, Anderson ER, Hesselbrock RR, Madhavan R, Moo LR, Mowzoon N, Otis J, Rubin MN, Soni M, Tsao JW, Vota S, Planalp H.
Developing an outline for teleneurology curriculum: AAN Telemedicine Work Group recommendations.
Neurology. 2017 Aug 29;89(9):951-959. doi: 10.1212/WNL.0000000000004285.


Kulcsszavak

teleneurológia, telemedicina

Kapcsolódó anyagok

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása (HIRIHYP_TELEMED MHT/2016-2)

A CONADPER-HU program. A program célkitűzése, módszertana, betegek, alapadatok

A telemedicina szerepe az orvos-beteg együttműködés optimális megoldása érdekében hypertoniabetegségben

A hypertoniabetegség ellátásának jelene és jövője Magyarországon – Struktúra, kommunikáció, hatékony ellátás és beteg-együttműködés a hipertonológiai ellátásban

Teleneurológia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Opioidfüggetlen és opioid által közvetített fájdalommoduláció

A fájdalom mentális átkeretezése kellemes élménnyé hatékony és az opioid rendszertől függetlenül működő stratégia, állapítja meg humán vizsgálatok alapján a Journal of Neuroscience tanulmánya. A University of Oxford idegkutatóinak vezetésével végzett vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a képzelet hatékony és klinikailag releváns eszköz lehet a fájdalom által kiváltott hatások szabályozásában azokban a betegekben is, akik esetében az endogén opioid mechanizmusok zavart szenvedtek.

Tovább


Evészavar Kongresszus 2018

A Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciója idén, 2018-ban hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Evészavar Kongresszust. A szakmai program koordinálását az előző alkalmakhoz hasonlóan idén is Pászthy Bea és Túry Ferenc végezte. Az eseményt mintegy 130 szakember látogatta meg az alap- és szakellátás különböző területeiről.

Tovább


A dimetiltriptamin szerepe a szervezetben

A Magyar Pszichiátriai Társaság IX. Nemzeti Kongresszusa alkalmából Frecske Edét, a DE pszichiátria tanszékvezetőjét az exogén dimetiltriptamin-nal végzett kutatásairól kérdeztük.

Tovább


Ökopszichiátria

A Magyar Pszichiátriai Társaság IX. Nemzeti Kongresszusa alkalmából Purebl Györgyöt, a társaság elnökét az ökopszichiátria viszonylag új területéről kérdeztük.

Tovább