TARTALOM

 VISSZA

 


Őssejtek gyógyíthaták az idegrendszert




Őssejtek gyógyíthaták az idegrendszert

| | |
 


A laboratóriumi körülmények között fenntartott köldökzsinór eredetű vérsejtek befolyásolják a központi idegrendszer öregedését, sérülékenységét és betegségeit. A sejtek hozzájárulnak az akár fiatal, akár idős állatból származó hippokampusz-idegsejtek túléléséhez.

Az öregedéssel párhuzamosan a gondolkodási készség csökkenése tapasztalható. A szerkezeti változások főként a hippokampuszt érintik, mely a hosszú távú memória helye, és többek között az Alzheimer-kór egyik első támadáspontja.

Alison E. Willing neurológus professzor és a Dél-Floridai Egyetem munkatársainak a Cell Transplant című szaklapban megjelent cikke szerint az öregedés során beinduló degeneratív folyamatok sebezhetővé teszik az idegsejteket stresszkeltő hatások és a betegségek iránt. Munkájuk során a köldökzsinórból nyert őssejteket használtak fel arra, hogy megfelelő terápiás alternatívát nyújtson az idegrendszeri folyamatok gyógyításában. A kutatók megállapították, hogy a köldökzsinór vérsejtjei kísérletes körülmények között fokozták patkány eredetű hippokampusz-idegsejtek túlélési készségét és szaporodását, valamint serkentette a többi idegsejttel való kapcsolat kialakítását.

A védő hatás mind fiatal felnőtt, mind idősebb egyedek esetén érvényesült, annak kialakításában a citokinnek nevezett jelátviteli molekulák töltöttek be alapvető szerepet. A sejttenyészeti eredmények a kezelt és nem kezelt sejtek között felnőtt egyedek esetén drámaiak voltak – szemben a fiatalabb állatokkal.

A felfedezés hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben fokozni lehessen a sejtek növekedését, és csökkenteni már meglévő idegsejtek pusztulását, mely felfedezés új utakat nyithat meg az idegrendszeri traumák, illetve az olyan degeneratív betegségek esetén, mint az Alzheimer-kór, vagy a Parkinson-kór.

Forrás: Medipress



Kapcsolódó anyagok: Az őssejtekről







Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Őssejtek gyógyíthaták az idegrendszert