TARTALOM

 VISSZA

 


Örökre elfeledhetők a rossz emlékek


Örökre elfeledhetők a rossz emlékek

| | |
 


Ennek módjára egereken végzett kísérletek segítségével jöttek rá a kutatók. A legígéretesebb módszerek egyike azt a rövid időszakot használja ki, amikor a felnőtt agya nagyon hasonló egy csecsemőéhez, azaz ugyanúgy alakítható. Ez alatt az úgynevezett „rekonszolidációs” időszak alatt ugyanis az emlékek átalakíthatóvá és kitörölhetővé válnak.

A New York Egyetemen Daniela Schiller és munkatársai önkéntesek segítségével egy úgynevezett „kioltást” alkalmazva tesztelték ezt a módszert. A jelentkezőknek kék négyzetet vetítettek egy képernyőre, miközben enyhe áramütés érte őket. Egy nappal később Schiller felidézte néhányukban a rossz emlékeket azzal, hogy újra bemutatta a négyzetet és áramütést is előidézett, majd úgy próbálta manipulálni az emlékeket, hogy ismétlődően csak a kék négyzetet mutatta. Azt figyelték meg, hogy a rekonszolidációs időszak alatt az ingerek ismétlése blokkolta a félelmet keltő emlékeket, ezért azok nem tértek vissza. Egy évvel később, azok, akiknél a rekonszolidációs időszak alatt alkalmazták a kioltást, - a többiekkel ellentétben - nem mutattak félelmet a kék négyzeteket látva.

Az egereken végzett kísérletek során arra is fényt derítettek a kutatók, hogy a rossz emlékek kitörlésének képességét akkor veszítik el a rágcsálók, amikor agyukban kezd kifejlődni a perineuronális háló (PNN). Cyril Herry, a franciaországi Magendie Neurocentre munkatársa és csapata ebből azt a következtetést vonta le, hogy ennek a hálónak az elpusztításával visszatéríthető az agy csecsemőkori állapotába. Mivel ez a háló újranő, a traumát okozó emlékek kitörölhetőek anélkül, hogy ezzel hosszú távon károsodást okoznánk az emlékezetben.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Agysérült gyermekeknél gyakoribb a roham



Félelmetes emlékek megszelidítése



Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Örökre elfeledhetők a rossz emlékek