TARTALOM

 VISSZA

 


Ki kapjon jogosítványt stroke után?



| |
 

A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen klinikai tényezők jelzik előre, hogy a stroke-ot elszenvedett betegek sikeresen letegyék a forgalmi vizsgát. A Neurology-ban közölt tanulmány szerzői metaanalízisben összegezték a szakirodalomban talált vizsgálatok eredményeit, összesen 1728 személy adatait, akik mindannyian aktív gépjárművezetők voltak a stroke előtt.

A vizsgálatokban a fizikai állapot, a látás és a kognitív funkció összesen 54 különböző jellemzőjét értékelték a forgalmi vizsga sikerességét előrejelző tényezőként, de csak öt jellemző jelezte előre klinikailag számottevő mértékben a sikeres vizsgaeredményt. Ezek a következők: a téglatest-másolási feladat (egy téglatest térbeli képének lemásolása), a Stroke Drivers Screening Assessment tesztsor, egy KRESZ-tábla-felismerési feladat, amely a vizuális felismerést és a közlekedési ismereteket méri fel, egy iránytűs feladat, amely a vizuális észlelési és vizuális térbeli képességéket méri és egy szám- és betű-összekötési feladat.

A betegek motoros neurológiai hiánytünetei nem jelezték előre a sikeres forgalmi vizsgát, a szerzők szerint azért, mert a gépkocsikat általában fel lehet szerelni az ilyen betegek autóvezetését segítő segédeszközökkel. Nem jelezte előre a vizsga eredményét az alanyok látáskárosodása sem, mert a komolyabb látáskárosodást szenvedett személyeket nem is bocsátották vizsgára.

A szerzők által értékelt vizsgálatokban a sikeres és a sikertelen vizsgák aránya nagy szórást mutatott, ami arra utal, hogy erősen különböztek az egyes vizsgálatokban í résztvevők beválasztási kritériumai és/vagy a forgalmi vizsgák nehézsége. Míg az összes besorolt beteg 54%-ának sikerült a vizsga, négy tanulmányban több mint kétszer annyian tették le sikerrel a vizsgát, mint amennyien megbuktak, sőt egyik vizsgálatban majdnem 8-szor annyian voltak a sikeres vizsgázók. Ezekben az esetekben valószínűleg könnyebb lehetett a vizsga, vagy a résztvevőket előzetesen megválogatták, és csak azokat bocsátották vizsgára, akik jobb állapotban voltak.

„A stroke-ot elszenvedett betegek több mint fele alkalmas a gépjárművezetésre,” állapítják meg a szerzők. Nem szerepelnek köztük azonban azok a betegek, akiket nem bocsátanak forgalmi vizsgára – vagy azért, mert súlyos deficitekkel élnek, vagy azért, mert láthatóan helyreállt a stroke előtti neurológiai állapotuk.

A Neurology-ban közölt cikk szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy valójában a forgalmi vizsgára annál kevesebb szükség van, minél pontosabb a stroke utáni kivizsgálás. Mivel ezt a vizsgálatot nem annak a meghatározására tervezték, hogy melyik teszteket kell sikeresen teljesítenie a forgalmi vizsgára bocsátható személyeknek, így ez a kérdés továbbra is nyitott marad.


Forrás: Devos H et al. Screening for fitness to drive after stroke: A systematic review and meta-analysis. Neurology 2011 Feb 22; 76:747.


Kapcsolódó anyagok: A szám- és betű-összekötési feladat (Trail making test B)


Kulcsszavak

stroke, jogosítvány, felmérés

Kapcsolódó anyagok

A naponta egyszeri vs. kétszeri nem K-vitamin-antagonista orális antikoaguláns kezelés melletti, való életbeli adherencia hatásának modellezése

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

Az expediálás során bekövetkező hibák megelőzése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Ki kapjon jogosítványt stroke után?