TARTALOM

 VISSZA

 


Hipotermiás kezelés koraszülöttek számára


Hipotermiás kezelés koraszülöttek számára

| |
 

Közismert, hogy a korszerű terápiák egyre korábban, illetve egyre kisebb súllyal született csecsemők életben tartását teszik lehetővé. Ezzel párhuzamosan a mesterséges megtermékenyítés egyre gyakrabban alkalmazott módszerei, amelyek gyakran többszörös terhességhez vezetnek, 36%-kal növelték a koraszülöttek arányát az Egyesült Államokban a 80-as évek eleje óta (ma az újszülöttek 20%-a a 28. gesztációs hét előtt születik). Ezeknek a tendenciáknak köszönhetően egyre gyakoribbá válnak a koraszülöttekre jellemző szövődmények, amelyek közül az egyik legfontosabb a keringési rendszer éretlenségéből adódó oxigénhiány okozta neurológiai károsodás. A koraszülöttek körében nagyobb a stroke és a cerebralis paresis kockázata, és körülbelül 50%-uknál kognitív problémák és tanulási nehézségek várhatók.

A University of California at San Francisco (UCSF) egyik kórházában David H. Rowitch neonatológus és a kórház gyermekneurológus főorvosa, Donna Ferriero 2006-ben újszülött-agykutató intézetetet, 2008-ban pedig az Egyesült Államok egyik első neurointenzív csecsemőosztályát hozta létre, azzal a céllal, hogy az idegtudomány legújabb eredményeire támaszkodó új kezelésmódokkal segítsenek megfordítani vagy legalábbis lassítani az újszülöttek egyre rosszabb neurológiai prognózisának tendenciáját.

Az intenzív csecsemőosztályon alkalmazott terápiák közül az egyik legsikeresebb a hipotermiás kezelés: a súlyosan koraszülött vagy nagyon kis súllyal született, az oxigénhiány jeleit mutató csecsemők testét a születés utáni első napokban 33,5°C-ra hűtik, és agyműködésüket is folyamatosan monitorozzák EEG-vel. A kezelés végén az újszülöttet lassan felmelegítik, és egy speciális inkubátorba helyezik, amely alkalmas arra, hogy a csecsemőről MR-felvételt készítsenek. Miután hazaengedik, a gyermeket még sok évig rendszeresen megvizsgálják az intézetben. A hipotermiás kezelés csökkenti az agykárosodás kockázatát: egy 325 csecsemő bevonásával végzett Forrás: vizsgálatban azt találták, hogy az ily módon kezelt koraszülöttek közül 44% maradt életben neurológiai károsodás nélkül, míg a kontrollcsoportban, amely hagyományos intenzív ellátást kapott, csak 28%. A kezelés valószínűleg azáltal hat, hogy csökkenti a stresszhatásnak kitett neuronok oxigénigényét, ami növeli a regeneráció esélyét.

A hipotermiás kezelés egyik legfőbb árnyoldala, hogy a csecsemőt senki sem mozdíthatja el a hűtött felszínről, még a szülei sem. Bár a kezelés ideje alatt az újszülöttek – részben az alacsony dózisú szedatívumoknak köszönhetően – általában nyugodtak, és nem sírnak, kérdés, hogy a születés utáni napokban a testi kontaktus teljes hiányának milyen következményei lehetnek (amellett, hogy nagy lelki terhet ró a szülőkre). Rowitch és munkatársai jelenleg azt vizsgálják, hogy némelyik csecsemő esetében elegendő-e a rövidebb ideig tartó hűtés.

A UCSF kutatócsoportjának legfontosabb célkitűzése azonban, hogy felhívja az orvosok figyelmét: a koraszülöttek agyműködésének monitorozása éppolyan fontos, mint a hagyományosan figyelt paramétereké (a pulzus, a testhőmérséklet és a légzés. Az agyi oxigénhiány okozta görcstevékenység észlelésével és az időben végzett beavatkozással életre szóló neurológiai károsodásokat lehet megelőzni.

Szemlézte: elitmed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nature 2010; 463(7278): 154-156




Kulcsszavak

koraszülött, oxigénhiány, hipotermia, cerebralis paresis

Kapcsolódó anyagok

A cerebralis paresis epidemiológiája, költségei és közgazdasági hatásai Magyarországon

Koraszülöttek szüleinek véleménye a hazaadással kapcsolatos információkról és lelki támogatásról

A fájdalom és csillapításának nem gyógyszeres lehetőségei a neonatológiai intenzív ellátásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


Hipotermiás kezelés koraszülöttek számára