TARTALOM

 VISSZA

 


Hipotermiás kezelés koraszülöttek számára


Hipotermiás kezelés koraszülöttek számára

| |
 

Közismert, hogy a korszerű terápiák egyre korábban, illetve egyre kisebb súllyal született csecsemők életben tartását teszik lehetővé. Ezzel párhuzamosan a mesterséges megtermékenyítés egyre gyakrabban alkalmazott módszerei, amelyek gyakran többszörös terhességhez vezetnek, 36%-kal növelték a koraszülöttek arányát az Egyesült Államokban a 80-as évek eleje óta (ma az újszülöttek 20%-a a 28. gesztációs hét előtt születik). Ezeknek a tendenciáknak köszönhetően egyre gyakoribbá válnak a koraszülöttekre jellemző szövődmények, amelyek közül az egyik legfontosabb a keringési rendszer éretlenségéből adódó oxigénhiány okozta neurológiai károsodás. A koraszülöttek körében nagyobb a stroke és a cerebralis paresis kockázata, és körülbelül 50%-uknál kognitív problémák és tanulási nehézségek várhatók.

A University of California at San Francisco (UCSF) egyik kórházában David H. Rowitch neonatológus és a kórház gyermekneurológus főorvosa, Donna Ferriero 2006-ben újszülött-agykutató intézetetet, 2008-ban pedig az Egyesült Államok egyik első neurointenzív csecsemőosztályát hozta létre, azzal a céllal, hogy az idegtudomány legújabb eredményeire támaszkodó új kezelésmódokkal segítsenek megfordítani vagy legalábbis lassítani az újszülöttek egyre rosszabb neurológiai prognózisának tendenciáját.

Az intenzív csecsemőosztályon alkalmazott terápiák közül az egyik legsikeresebb a hipotermiás kezelés: a súlyosan koraszülött vagy nagyon kis súllyal született, az oxigénhiány jeleit mutató csecsemők testét a születés utáni első napokban 33,5°C-ra hűtik, és agyműködésüket is folyamatosan monitorozzák EEG-vel. A kezelés végén az újszülöttet lassan felmelegítik, és egy speciális inkubátorba helyezik, amely alkalmas arra, hogy a csecsemőről MR-felvételt készítsenek. Miután hazaengedik, a gyermeket még sok évig rendszeresen megvizsgálják az intézetben. A hipotermiás kezelés csökkenti az agykárosodás kockázatát: egy 325 csecsemő bevonásával végzett Forrás: vizsgálatban azt találták, hogy az ily módon kezelt koraszülöttek közül 44% maradt életben neurológiai károsodás nélkül, míg a kontrollcsoportban, amely hagyományos intenzív ellátást kapott, csak 28%. A kezelés valószínűleg azáltal hat, hogy csökkenti a stresszhatásnak kitett neuronok oxigénigényét, ami növeli a regeneráció esélyét.

A hipotermiás kezelés egyik legfőbb árnyoldala, hogy a csecsemőt senki sem mozdíthatja el a hűtött felszínről, még a szülei sem. Bár a kezelés ideje alatt az újszülöttek – részben az alacsony dózisú szedatívumoknak köszönhetően – általában nyugodtak, és nem sírnak, kérdés, hogy a születés utáni napokban a testi kontaktus teljes hiányának milyen következményei lehetnek (amellett, hogy nagy lelki terhet ró a szülőkre). Rowitch és munkatársai jelenleg azt vizsgálják, hogy némelyik csecsemő esetében elegendő-e a rövidebb ideig tartó hűtés.

A UCSF kutatócsoportjának legfontosabb célkitűzése azonban, hogy felhívja az orvosok figyelmét: a koraszülöttek agyműködésének monitorozása éppolyan fontos, mint a hagyományosan figyelt paramétereké (a pulzus, a testhőmérséklet és a légzés. Az agyi oxigénhiány okozta görcstevékenység észlelésével és az időben végzett beavatkozással életre szóló neurológiai károsodásokat lehet megelőzni.

Szemlézte: elitmed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nature 2010; 463(7278): 154-156




Kulcsszavak

koraszülött, oxigénhiány, hipotermia, cerebralis paresis

Kapcsolódó anyagok

A cerebralis paresis epidemiológiája, költségei és közgazdasági hatásai Magyarországon

Koraszülöttek szüleinek véleménye a hazaadással kapcsolatos információkról és lelki támogatásról

A fájdalom és csillapításának nem gyógyszeres lehetőségei a neonatológiai intenzív ellátásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kötelező EESZT adatszolgáltatás 2020.június 1-jétől

A nem közfinanszírozott egészségügyi ellátóknak 2020. január 1-jéig kellett csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér-hez (EESZT), hogy 2020. június 1-jétől eleget tudjanak tenni az adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Tovább


Alvás éve Magyarországon - a Magyar Tudományos Akadémián

A World Association of Sleep Medicine/World Sleep Society magyarországi szervezete, a Magyar Alvás Szövetség meghirdeti az Alvás évét. Hivatalos bejelentésére 2020. március 12-én kerül sor a Magyar Tudományos Akadémián, a World Sleep Day/Alvás Világnapja konferenciáján.

Tovább


Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.

Tovább


Elhunyt Bartha Jenő dr.

Dr. Bartha Jenő nyugalmazott egyetemi docens (SE Élettani Intézet) 2020.január 6.-án, életének 84. évében elhunyt.

Tovább


Hipotermiás kezelés koraszülöttek számára