TARTALOM

 VISSZA

 


Hazugságvizsgáló az agyban



| | |
 


Olyan "áramkört" fedeztek fel az emberi agyban az Oxfordi Egyetem kutatói, amely hazugságdetektorként működik. Az emberek képesek elképzelni, hogy mások mit gondolnak, és tanulni tudnak a szociális szokásaikból – így a viselkedési mintáikból ki tudják következtetni, ha valaki nem mond igazat.

Matthew Rusworth, az Oxfordi Egyetem kutatója és munkatársai önként jelentkezők agyát MRI-vel vizsgálták a kísérlet során. A résztvevőknek két doboz közül kellett választaniuk, miközben tanácsokat kaptak, hogy melyik doboz mellett döntsenek. A tanácsadó néha nem mondott igazat. Mikor az önkéntesek úgy érezték, hogy hazudnak nekik, a dorzomediális prefrontális agykéreg (DPFC) aktivitása nagymértékben növekedett. Amikor az önkéntesek úgy gondolták, hogy igazat mondanak nekik, az agyi tevékenység ugyanezen a területen alacsony szinten maradt.

Amikor a gyanújuk alaptalannak bizonyult, az agytevékenység megváltozott, azt sugallva, hogy újra kell gondolniuk a tanácsadóról alkotott véleményüket. Az agyi aktivitás előre jelezte, hogy mennyire lesz megbízható a tanács, és valójában az előrejelzés eredményeire reagált az agy.

Ennek a rendszernek a hibái magyarázatot adhatnak, hogy a skizofréniában szenvedő betegek körében miért olyan gyakori a paranoia.

Forrás: Medipress





Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Hazugságvizsgáló az agyban