TARTALOM

 VISSZA

 


Hasonló mechanizmusokat vált ki az agyban a nikotin és a kokain


Hasonló mechanizmusokat vált ki az agyban a nikotin és a kokain

| | |
 


A nikotin 15 perc alatt képes megnövelni az agy neuronjainak ingerelhetőségét - a Journal of Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a nikotin és kokain nagyon hasonló mechanizmust váltanak ki a memóriából, amikor a szervezet először lép érintkezésbe ezekkel az anyagokkal, és mindkettő hosszú távú változásokat okoz az agyban.

„A dohányzásról jól tudjuk, hogy nagyon hosszú távú, tartós viselkedési változásokat okoz” - mondta Dr. Danyan Mao, a Chicagói Egyetem Orvosi Központjának kutatója. „És mi éppen ennek a változásnak a mechanizmusára vagyunk kíváncsiak: miután az ember először lép érintkezésbe a cigarettával, vajon mi vezeti rá, hogy rágyújtson a másodikra is?”

A tanulásról és a memóriáról azt feltételezik a tudósok, hogy a szinaptikus plaszticitás, azaz a neuronok közti kapcsolatok hosszú távú erősödése és gyengülése révén kódolódnak az agyban. Mikor két neuron többszörösen ismételve aktiválja egymást, egy erősebb kapocs alakul ki közöttük, aminek következtében a neuronok könnyebben tudják egymást ingerelni.

Az új kísérletben Dr. Mao a VTA dopamin idegsejtek elektromos aktivitását figyelte meg a felnőtt patkányok agyszeleteinek vizsgálata során. Dr. Mao és kutatótársai minden agyszeletet 15 percen keresztül olyan mennyiségű nikotinkoncentrátumban áztattak, ami megegyezett egy szál cigaretta elszívásából származó, az agyba kerülő nikotin mennyiségével. 3-5 óra elteltével Dr. Mao elektrofiziológiai vizsgálatokat végzett az agyszeleteken, hogy megmérje a szinaptikus plaszticitás mértékét, és meghatározza, hogy melyik neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) receptorok vettek részt a folyamatban.

A vizsgálatokból egy meglepő információ is kiderült: a nikotin szinaptikus hatásainak eléréséhez egy másik összetevőre is szükség volt. Ez az összetevő pedig a D5 dopamin, ami kokain hatásával hozható összefüggésbe. A nikotin és kokain nagyon hasonló mechanizmusokat vált ki a szinaptikus plaszticitás során. Habár a nikotin és kokain teljesen eltérő hatásokat vált ki az emberekből, a most felfedezett hasonlóság alapján magyarázatot kaphatunk rá, hogy miért olyan addiktív mindkét anyag - mondta Dr. Mao.
A tanulmány részleteit a Journal of Neuroscience című folyóirat május 4-i számában publikálták.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyagok: Elváltoztatja az agy szerkezetét a dohányzás




Butít is a passzív dohányzás




A drogok hatása az agyra




A kábítószer - probléma Európában



Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Hasonló mechanizmusokat vált ki az agyban a nikotin és a kokain