Az alapellátás megerősítése, a svájci modellprogram – amely jelenleg négy hátrányos helyzetű kistérségben, 24 praxis részvételével, 16 településen folyik – kiterjesztése, a népegészségügyi feladatkörök bővülése a szakdolgozói társadalomra is többletfeladatokat ró. Dr. Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamra (MESZK) elnökét arról kérdeztük, vannak-e elegendően a tennivalók ellátására. Kiderült az is, hogy az alapellátásban még mindig maradtak néhányan, akik nem kaptak béremelést, és ha jövőre sem emelkednek a fizetések, azt a betegellátás minősége és biztonsága sínyli meg. – Ismernek részleteket az új alapellátási koncepcióból, vagy a márciusra ígért alapellátási törvényből? – Nem, egyelőre a terveket nem láttuk. Egy informális bemutatkozáson, és egy valamivel bővebb, az alapellátást is érintő megbeszélésen kívül nem is volt ebben a témakörben egyeztetés az államtitkárságon. Komplex, a védőnői szolgálatot, az otthoni szakápolást, az ügyeleti rendszert, a háziorvosi és házi gyermekorvosi munkát egybefűző elképzeléssel egyelőre nem találkoztunk. – De javaslatuk lenne? – Több mindent rendezni kellene a koncepcióban, mert egyelőre úgy tűnik, nincs egységes szemlélet. Ha azt szeretnék, hogy az alapellátás aktívabban vegyen részt a krónikus, nem fertőző betegségek megelőzésében és visszaszorításában, ahhoz szakmai programokat kell készíteni. Az önkormányzatoknak nem csak az egészségügyi, hanem a szociális alapellátás biztosítása is feladatuk, ám ezek összehangolása lakóközösségi szinten nem jelenik meg, pedig a két terület ezen a szinten nem választható szét. Ugyanakkor hiányzik a rendszerből egy „karmester”, aki a betegutakat összefogná, és a pácienseket irányítaná. Az alapellátás része az otthoni szakápolás is, ahol kiváló szakemberek dolgoznak, nagyon alacsony finanszírozás mellett, erről a területről például említés sem történik. – 2012-ben volt alapdíjemelés az ápolási szolgálatoknál. – Igen. 180 forint vizitenként. Ha csak azt nézzük, mennyivel emelkedtek ugyanezen időszak alatt az utazási költségek, már látszik, hogy – különösen vidéken – a 3380 forint nem sokra elég. – A háziorvosok régóta mondják, hogy szükség lenne a praxisokban olyan diplomás ápolóra, aki az orvos és a szakasszisztens helyett szűr, elvégzi az adminisztrációs feladatokat, tanácsadást tart. Lenne ehhez elegendő szakember? – Nem csak a háziorvosok kérik, hanem a MESZK is javasolja ezt. Azonban jelenleg a szakdolgozóknak csak öt-hat százaléka diplomás, ami ehhez kevés lenne, illetve a jelenlegi finanszírozási rendszer sem segíti elő a diplomás ápolók alkalmazását. Számos nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy az egészségügyi rendszerben alkalmazott, jól képzett diplomás ápolók száma szoros összefüggést mutat az adott ország népegészségügyi mutatóival. – A tervek szerint nagyobb hangsúlyt kapnak a népegészségügyi feladatok az alapellátásban, ami az ott foglalkoztatott szakdolgozókat is érinti. El tudnák látni ezeket? – Azt tapasztaljuk, hogy a különféle szűrővizsgálatok elvégzésére a kollégáink sokkal könnyebben kaphatók, mint a háziorvosok. Lehetne rájuk támaszkodni, de azt is látnunk kell, hogy az asszisztensek, ápolók többsége ahhoz szokott hozzá, hogy kiszolgálja az orvost, így nem alakult ki az önálló, kreatív munkavégzés, ráadásul munkavállalóként kiszolgáltatott helyzetben vannak. Októberben értékeltük ki azt a felmérésünket, amelyben 460, háziorvosi szolgálatnál dolgozó kollégánkat arról kérdeztük, hogy megkapták-e a béremelést. Kiderült, hogy 2012-ben 81 százalékuknak, 2013-ban pedig hetven százalékuknak nem emelkedett a jövedelme a finanszírozási többlet ellenére sem. Huszonnyolc százalékuknak idén sem lett több a fizetése, pedig a béremelésre szánt pénz már pántlikázva érkezezett a praxisokhoz. Közel felük nem kapta meg a szakdolgozói kiegészítő juttatást, amely januárig visszamenőleg járt volna neki, és mindössze huszonkét százalékuk igényelte szóban vagy írásban a díjazás folyósítását, de ötödük kérni sem merte annak kifizetését. Többségüknek egyébként sincs rálátása arra, mennyi finanszírozást kap a munkáltatója az OEP-től. – Korábban a védőnők is panaszkodtak, hogy az önkormányzatok nem fizették ki nekik a finanszírozási többletet. Ők végül megkapták? – Két évvel ezelőtt a felmérésben résztvevő 191 védőnő közül több mint százötvennek nem emelkedett a jövedelme, 32 százalékuk tavaly sem kapott illetménykiegészítést, amit egynegyedük idén is hiába várt. Ennek ellenére csak alig több mint 15 százalékuk reklamált a munkáltatójánál. Nem szabad elfelejteni, hogy az alapellátásban a védőnőkön és a körzeti ápolókon kívül több olyan szakdolgozó is van – fogászati asszisztensek, otthoni szakápolást végzők, foglalkozás-egészségügyi ápolók, gyógyszertári asszisztensek –, akiknél semmilyen bérkiegészítés nem volt az elmúlt években. – Az egyeztetéseken kaptak ígéretet a béremelés folytatására? – A két évvel ezelőtt megkezdett béremelés már idén is elmaradt, és a jövő évi költségvetésben sem látjuk ennek a forrását. Az egészségügyben foglalkoztatottak 70 százaléka szakdolgozó, nélkülük nem lehet működtetni a rendszert, megtartásuk feltétele, hogy kiszámíthatóan emelkedjen a fizetésük. Az államtitkárság most 2015 júliusára ígéri az életpályamodellek kidolgozását, akkor talán többet mondanak arról is, milyen ütemben emelkedhetnek a bérek. Felmerült egyébként, hogy elkezdünk szervezni egy nagygyűlést a három évvel ezelőtti mintájára, hiszen 2011-ben is a mi rendezvényünket követően indultak meg az érdemi tárgyalások a bérek rendezéséről. – A MESZK még nem dolgozott ki életpályamodellt? – Már három évvel ezelőtt. Ennek elemeit be is építették akkor a Semmelweis Tervbe, most sem fogunk tudni mást mondani, mint akkor. A béremelést viszont nem lehet tovább halogatni, elmozdulásnak kell történnie az alapbérekben. Az mégsem megengedhető, hogy míg a nemzetgazdaságban 246 ezer forint az átlagfizetés, addig egy szakdolgozó 141 ezer forintot visz haza. – Továbbra is sokan hagyják el a pályát? – Az idei év első kilenc hónapjában 380 ápoló, és 37 szülésznő folyamodott jó hírnév igazolásért. Első sorban a magasabban képzett kollégák tudnak boldogulni külföldön, de egy védőnő, dietetikus, vagy akár egy szakképzett ápoló is talál jobban fizetett állást az ellátórendszeren kívül. Fajlagosan ma több szakdolgozó hiányzik a hazai egészségügyből, mint orvos. – A MESZK mindig is törekedett arra, hogy szolgáltató kamara legyen. Ezt a jövőben is tartani tudják? – Ez abban az időszakban alakult ki, amikor önkéntessé vált a kamarai tagság, ám ezen azóta sem változtattunk, a tagdíjakat továbbra is a szolgáltatásokba forgatjuk vissza. A területi szervezetek tudnak némi tartalékot képezni, azonban nagyon hiányzik a büdzsénkből a kellő mértékű, kiszámítható köztestületi támogatás, amely az államtól átvállalt közfeladatok végzését hivatott ellentételezni. – Az ágazatban – visszatekintve az új államtitkár hivatalba lépése óta eltelt fél évre – sokan megfogalmazták, hogy többet vártak a „politikailag beágyazott” Zombor Gábortól. Ön többet várt? – Azt mindenképpen, hogy hamarabb kezdődnek el azok a szakmai egyeztetések, ahol kibontakoznak a rövid és hosszú távú intézkedések. Egyelőre ezeket még most is csak nyomokban tudjuk felfedezni, különös tekintettel a szakdolgozók életpályájával kapcsolatos, s előzetesen már kommunikált törekvésekre. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2014-12-17