TARTALOM

 VISSZA

 


Bizonyítottan nő az autizmus kockázata


Bizonyítottan nő az autizmus kockázata

| | |
 

A valproatot széles körben alkalmazzák az epilepszia és más idegrendszeri zavarok kezelésére. Sokszor egyedüli lehetőség a szülőképes korú nők kezelésére. Felmerült azonban, hogy növelheti az autzimus kockázatát.
A szerzők 1996 és 2006 között vizsgálták a Dániában élve született gyermekeket. Az országos nyilvántartásból kiválasztották azokat, akik valproatexpozíciónak voltak kitéve a gesztáció idején. Összegyűjtötték azoknak a gyerekeknek az adatait is, akik esetében autizmus spektrum zavart (gyermekkori autizmus, Asperger-szindróma, atípusos autizmus, más nem meghatározott súlyos fejlődési zavar) diagnosztizáltak. Az eredményeket korrigálták az esetleges zavaró tényezők, úgy mint az anyai életkor a fogantatáskor, a szülő pszichiátriai betegsége, a gestatiós kor, a születési súly, a nem, az apai életkor, a veleszületett rendellenességek és a korábbi terhességek száma szerint. A gyermekeket a születésüktől az autizmus spektrum zavar diagnosztizálásig, a halálukig, kivándorlásukig vagy 2010. december 31-ig követték.
A vizsgált időszakban 655 615 gyermek született Dániában, 5437 esetében diagnosztizáltak autizmus spektrum zavart, köztük 2067 gyermekkori autizmust. Az intrauterin valproathatásnak kitett gyermekek esetében 4,42%-nak találták az autizmus spektrum zavar abszolút kockázatát, a gyermekkori autizmusét pedig 2,50%-nak, míg a valproathatásnak ki nem tett gyermekek kockázata 1,02%-nak adódott.
A vizsgálat eredményei szerint tehát az anya terhesség alatti valproatszedése szignifikánsan növeli a gyerek esetében az autizmus spektrum zavar és a gyermekkori autizmus kockázatát akkor is, ha az eredményeket az anya epilepsziája szerint is korrigálják.
A szülőképes korú epilepsziás nők kezelésekor a gyógyszer megválasztásához figyelembe kell venni ezt a kockázatot is, és gondosan mérlegelni kell a várható előnyökkel szemben.

Forrás: Christensen J, Grønborg TK, Sørensen MJ, Schendel D, Parner ET, Pedersen LH, Vestergaard M. Prenatal Valproate Exposure and Risk of Autism Spectrum Disorders and Childhood Autism. JAMA 2013;309(16):1696-1703.
dr. Lipták Judit
2013. május 21.


Kulcsszavak

autizmus, valproat, születési kohorsz vizsgálat

Kapcsolódó anyagok

Nemi különbségek az empátiában és a rendszerezésben, valamint az autizmus az extrém férfi agy következménye: igaz-e ez a két teória?

A zene gyógyászati célú alkal mazása gyermekek kezelése során

A valproat helye az epilepszia és a status epilepticus kezelésében

Procedurális tanulás és konszolidáció autizmus spektrum zavarban

Agyi képalkotás mint vizuális alapú kognitív modell

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Bizonyítottan nő az autizmus kockázata