TARTALOM

 VISSZA

 


Az új idegsejtek kulcsfontosságúak a stressztűréshez


Az új idegsejtek kulcsfontosságúak a stressztűréshez

| |
 

A University of Texas Southwestern Medical Center kutatóinak új eredményei megmagyarázhatják, miért fogékonyabbak egyes emberek a stresszre, mint mások.

A kutatócsoport egy egereken végzett kísérletsorozatban kimutatta, hogy rendszeres, több héten át tartó stresszhelyzet megtapasztalása után azokban az állatokban, amelyek fogékonyabbak voltak a stresszre, intenzívebb neurogenezis volt megfigyelhető, és az új idegsejtek hosszabb ideig éltek túl, mint a stresszt jobban tűrő, illetve a kontroll egerek agyában keletkezők.

Amikor a kutatók megakadályozták a neurogenezist az egerekben, a stresszre érzékeny állatok ellenállóbbakká váltak. "Ez azt mutatja, hogy van egy érzékeny időszak, amely alatt módosítani lehet az állat szociális helyzete szempontjából releváns emlékeket a felnőttkorban keletkező agyi idegsejtek manipulálásával" - nyilatkozta Amelia Eisch, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent cikk egyik szerzője. Ez segíthet annak megértésében, miért van olyan nagy változatosság emberekben a stresszhelyzetekre adott válaszokban.

A kísérletsorozatban az egereket szociális vereségnek tették ki azáltal, hogy ketrecükbe két héten át minden nap 5 percre egy nagyobb, agresszív egeret raktak, amelyet a nap többi részében egy kerítéssel elválasztottak tőlük. A hippocampusban zajló sejtosztódások követésére molekuláris jelölőanyagot (a brómdezoxi-uracil nevű timidinanalógot) alkalmaztak. Négy héttel a kísérletsorozat után azok az egerek, amelyek érzékenyek voltak a stresszre, visszahúzódók lettek és depressziós tüneteket mutattak, míg az ellenállóbb egerek viselkedése hosszú távon nem változott jelentősen.
A kutatók azt találták, hogy az ismétlődő stresszhelyzet hatására valamennyi egérben csökkent a neurogenezis, de a stresszre érzékeny egerek hippocampusában, a gyrus dentatus régióban néhány héttel a kísérletsorozat után összességében több újonnan keletkező, illetve túlélő idegsejtet találtak a stresszhatás után, mint a stresszre nem fogékony és a kontroll egerekben.

Amikor a hippocampusban zajló neurogenezist besugárzás alkalmazásával gátolták, a stresszre korábban érzékeny egerek sem lettek visszahúzódóak és depressziósak a stressz hatására. Ennek azonban kedvezőtlen hatásai is voltak: a besugárzás után a korábban félénk állatok ahelyett, hogy kerülték volna az agresszort, megközelítették, amivel sokszor támadást provokáltak.

A kutatók feltételezése szerint az új idegsejtek számának növelése egy olyan kompenzáló mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy az állat emlékezzen a megfelelő viselkedésre egy számára veszélyt jelentő agresszorral szemben. A kutatók most azt szeretnék felderíteni, eredményeiket hogyan lehetne felhasználni a stressz más állatkísérletes modelljeiben. A stresszválasz hátterében álló mechanizmusok felderítése kritikus lehet ahhoz, hogy megértsük, hogyan modulálhatók a felnőttkorban keletkező neuronok a stressznek kitett emberek segítése érdekében.

Ez a vizsgálat az első, amelyben összefüggést találtak egy szociális interakció emléke és a hippocampusban zajló felnőttkori neurogenezis között, amelyet korábban elsősorban a térbeli tanulásban és a memóriában tartották fontosnak.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Proc Natl Acad Sci U S A. 2010;107(9):4436-41.

Kapcsolódó anyagok:
A tartós stressz hatása a szervezet védekezőképességére a krónikus gyulladások és a daganatok kialakulására. LAM 2010;20(01)


Kapcsolódó anyagok

F-DOPA-jelzett PET/CT-PET/MR alapú modern 3D besugárzástervezés glioblastoma multiformés (GBM-) betegek komplex kezelésében. Az első magyarországi tapasztalatok

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.

Tovább


Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer

Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI (Systeme International d'Unites), amelynek alapegységei mostantól természeti/technikai állandókhoz vannak kötve.

Tovább


AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az új idegsejtek kulcsfontosságúak a stressztűréshez