TARTALOM

 VISSZA

 


Az acetaminophen a gyulladásos fájdalmat a rostrális ventromediális medulla CB1 cannabinoid receptorain keresztül enyhíti


Az acetaminophen a gyulladásos fájdalmat a rostrális ventromediális medulla CB1 cannabinoid receptorain keresztül enyhíti

| |
 

Az acetaminophen (paracetamol) széles körben használt fájdalom- és lázcsillapító, aminek hatásmechanizmusa egyelőre kevéssé tisztázott. Az akut nociceptív fájdalom modelljein alapuló korábbi munkák arról számoltak be, hogy az acetaminophen fájdalomcsillapító hatása kialakításában közreműködik egy metabolitja, az endocannabinoid visszavétel-gátló AM 404 (N-arachidonoylphenolamin).

Mindazonáltal, továbbra sem tisztázott a cannabinoid rendszer szerepe a gyulladásos fájdalommal kapcsolatos antihyperalgesia létrejöttében, holott ez az acetaminophen fő indikációja, és nem ismerjük a releváns CB1-receptorok helyét sem. A Journal of Neuroscience cikke magyar szerzők közreműködésével (Nyilas Rita, Lele Zsolt, Katona István; KOKI) egérkísérletekben elemezte az acetaminophen gyulladásos fájdalomra kifejtett hatását, és kimutatta annak dózisfüggő antihyperalgesiás aktivitását, amit az intrathecalisan adott AM 404-gyel is ki lehetett váltani.

Mindkét szer elvesztette antihyperalgesiás hatását CB1−/− egerekben, ami igazolta a cannabinoid rendszer szerepét. A proinflammatorikus prosztaglandin-képződés mechanizmusával összhangban, az acetaminophen az intrathecalisan adott prosztaglandin-E2 által kiváltott hyperalgesiát is megszüntette. A perifériás/spinális és szupraspinális mechanizmus közötti különbségtétel érdekében a kutatók acetaminophent és AM 404-et adagoltak olyan egereknek, amelyekből hiányzottak a CB1-receptorok a perifériás idegrendszerből és a gerincvelőből (hoxB8-CB1−/−). A hoxB8-CB1−/− egerek esetében megfigyelhető változatlan antihyperalgesiás aktivitás azt jelezte, hogy a hatás helye szupraspinális.

Ezzel összhangban, a CB1-receptor antagonista rimonabant rostrális ventromediális medullába (RVM) történő injektálása megakadályozta az acetaminophen antihyperalgesiás hatásának kialakulását. Az AM 404 RVM-be juttatása vad típusú egerekben csökkentette a hyperalgesiát, míg CB1−/− egerekben nem befolyásolta azt. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a cannabinoid rendszer nemcsak az acetaminophen akut fájdalmat csökkentő aktivitásában működik közre, de a gyulladásos fájdalom elleni hatás is a cannabinoid rendszeren keresztül érvényesül, továbbá a releváns CB1-receptorok az RVM-ben helyezkednek el.

Mint a szerzők kifejtik, az elmúlt évtizedekben számos molekuláris mechanizmus révén próbálták magyarázni az acetaminophen fájdalomcsillapító hatását: ciklooxigenázok (COX) gátlása, a spinális leszálló szerotonerg rendszer aktiválása, az agyi opioid rendszer közreműködése, a nitrogénoxid-kialakulás gátlása, a gerincvelői TRPA1-csatornák aktivációja acetaminophen-metabolitok által. Az AM404 létrejöttének (az acetaminophen deacetilása, majd arachidonsavval történő konjugációja révén) kimutatása felhívta a figyelmet az endocannabinoid rendszer lehetséges szerepére, mivel az AM404 növeli az anandamid nevű endocannabinoid (arachidonoyl ethanolamid/AEA) szöveti koncentrációját az anandamid neuronok és asztrociták általi visszavételének gátlásával.

Mindazonáltal, a legtöbb vizsgálat gyulladás- vagy neuropáthia-mentes környezetben, akut nociceptív fájdalom esetén vizsgálta az acetaminophen hatását, ami nem reflektál annak klinikai felhasználására (az enyhe gyulladásos fájdalom csökkentése). Ráadásul, ember esetében az acetaminophen nem is bír akut antinociceptív hatással. Ezért is jelentős, hogy Pascal és munkatársai az acetaminophen gyulladásos fájdalmat csökkentő aktivitását elemezték, és kimutatták ebben a CB1-receptorok szerepét, valamint kimutatták, hogy ennek a hatásnak a helye az endogén fájdalomkontrollban jól ismert szereppel bíró RVM és a leszálló antinociceptív rostok.

Mivel korábbi kutatások kimutatták, hogy az orális acetaminophen gátolja a COX-1-et és a COX-2-t, továbbá ismert, hogy az utóbbi közreműködik az endocannabinoidok metabolizmusában, a jövőben azt is szükséges lesz tisztázni, hogy az acetaminophen fájdalomcsillapító hatásában milyen mértékben vesz részt a COX-függő endocannabinoid-lebontás gátlása vagy az endocannabinoid-transzporterek blokkolása.


Eredeti közlemény

Pascal P. Klinger-Gratz, William T. Ralvenius, Elena Neumann, Ako Kato, Rita Nyilas, Zsolt Lele, István Katona and Hanns Ulrich Zeilhofer : Acetaminophen Relieves Inflammatory Pain through CB1 Cannabinoid Receptors in the Rostral Ventromedial Medulla, Journal of Neuroscience 10 January 2018, 38 (2) 322-334;

Kovács Bence dr.
2018.január 15.


Kulcsszavak

paracetamol, nociceptív fájdalom, CB1-receptor, endocannabinoid visszavétel-gátló, AM 404

Kapcsolódó anyagok

Az acetaminophen a gyulladásos fájdalmat a rostrális ventromediális medulla CB1 cannabinoid receptorain keresztül enyhíti

A nem szteroid gyulladáscsökkentők kockázata

A nem szteroid gyulladáscsökkentők kockázata

Fájdalomcsillapítás neurológusszemmel

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább