TARTALOM

 VISSZA

 


Agysérült gyermekeknél gyakoribb a roham


Agysérült gyermekeknél gyakoribb a roham

| | |
 


A megfigyelt gyermekek 1 hónapostól 16 évesig terjedő életkorúak voltak, s agysérülést szenvedtek például motorbalesetben, egyéb traumás esetben, elesés, tompa tárgy okozta ütés, vagy más esemény következtében. Megfigyelték epilepsziás rohamaikat, és cEEG-vel rögzítették a kisebb görcsös epizódokat a sérülést követő 7 napon át. A gyerekek több mint felénél (55,6 százalék) tapasztaltak EPTS-t. Ezekre a két év alatti gyerekek, és a nem baleseti sérüléssel küzdő gyerekek voltak a legfogékonyabbak.

Ez a roham azonban nem befolyásolta a kórházi tartózkodás idejét rövid távon, sem az intubáció szükségességének időtartamát. Nagyon magas százalékban jelentkezett epilepsziás státusz, hosszú és sérülésveszéllyel járó roham (a gyerekek 44,4 százalékánál). A rohamok lehetőségét jelző abnormális EEG aktivitás ötször gyakrabban fordult elő gyerekeknél, mint felnőtteknél.

"A cEEG nélkül nem kimutatható enyhe rohamok magas aránya, különösen a kisebb gyerekeknél és a nem baleseti eredetű sérüléseknél igen elgondolkodtató " - mondta el Daniel Arndt, a tanulmány fő szerzője. "A tanulmány rámutat a cEEG használatának előnyeire a gyermekkori közepesen súlyos és súlyos agysérüléseket követő időszakban.
További kutatások szükségesek, hogy igazolják az eredményeket, és hogy kiderüljön, az EPTS befolyásolja-e a későbbi gyógyulást, illetve, hogy ezek kezelése és megelőzése javít-e a sérülés kimenetelén.

A jelentést az Amerikai Epilepszia Társaság 64. éves ülésén terjesztették elő a kutatók.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyagok: cikk címe





Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Agysérült gyermekeknél gyakoribb a roham