TARTALOM

 VISSZA

 


A finn férfiak erőszakossága génvariánsaikban keresendő


A finn férfiak erőszakossága génvariánsaikban keresendő

| |
 


Az egy dolog, ha valaki felkapja a vizet a zsúfolt bevásárlóközpontban, de akinél ez súlyponti személyiségvonás, az összefügg az erőszakkal és a bűnözői hajlammal. A tudósok felfedezték az emögött rejlő genetikai mutációt.

A génmutáció befolyásolja a szerotonin nevű neurotranszmitter működését. Ez a hormon köthető az önkontrollhoz. A mutáció, mely csak a finnek körében tapasztalható, háromszoros gyakorisággal fordul elő az erőszakos bűncselekmények elkövetőinél, mint a pszichésen egészséges finneknél. A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a mutáció maga nem okoz impulzivitást, de más faktorokkal együtt (például nem, alkoholfogyasztás és stressz) szerepet játszhat annak kialakulásában. "Tudjuk, hogy a lobbanékonyságot erőteljesen a gének határozzák meg, de itt egy konkrét génvariáns, mely valóban hozzájárul” – mondta a tanulmány szerzője, David Goldman, a Nemzeti Alkoholizmus Intézet genetikusa.

Korábbi tanulmányok kiderítették, hogy a szerotonin szintje összefügg a lobbanékony viselkedéssel. A kutatók azt is gyanították, hogy ennek örökletes összetevői vannak. A jelenlegi kutatás során 96 olyan finn férfit gyűjtöttek össze, akik már kerültek börtönbe erőszakos bűncselekményért, és 96 büntetlen előéletűt. Azért a finneket választották, mert sokkal izoláltabbak más népeknél, így kevésbé szerteágazó a génmutációjuk.

Goldman munkatársaival elemezte mindegyik férfi génállományát, és arra a 14 génre összpontosítottak, melyekről tudvalevő, hogy összefüggnek a dopamin és a szerotonin működésével. Felfedezték, hogy a HTR2B gén mutációja áll az erőszakos viselkedés hátterében. A HTR2B tartalmazza az agy teljes területén, de különösen a frontális lebenyben az utasításokat a szerotonin receptornak. A HTR2B mutációja egy helytelen “állj kodon”, vagyis genetikai kód, mely megállítja a gén funkcionális vegyületté való alakulását. Az állj kodon miatt nem tud működésbe lépni a szerotonin receptor.
A 96 bűnöző közül 17-ben találták meg a génmutációt, mely arány háromszoros volt a nem bűnözők között talált arányhoz képest.

A bűnözők átlagosan 5 erőszakos cselekedetet hajtottak végre fejenként, ezek 94 százalékát alkoholos befolyásoltság alatt. Tettüket nem tervezték előre, általában egy kisebb nézeteltérést reagáltak túl. Az is kiderült, hogy a mutációval rendelkezők 70 százaléka önmaga ellen is hajlamos fordulni. Hogy a gén szerepét jobban megértsék, a kutatók hasonló mutációval rendelkező egereket tenyésztettek ki. Ezek a rágcsálók hajlamosabbak voltak impulzív viselkedésre, ha új tárggyal vagy környezettel találták szembe magukat. Magasabb tesztoszteron-szintet is találtak náluk, ami az embereknél is hasonló. A gének azonban nem pecsételik meg senki sorsát - hívták fel rá gyorsan a figyelmet a tudósok."A mutáns allél csak egy meghatározó eleme a viselkedésnek” – írták a kutatók. “Maga a mutáció önmagában nem elég, fontos szerepet játszik még az is, hogy az illető férfi, milyen a tesztoszteron-szintje, iszik-e alkoholt, és talán más tényezők is.” Tehát Goldman szerint önmagában egy gén miatt nem válik senki bűnözővé. - “Következtetéseink szerint több mint 100 000 finn hordozza a mutációt” – mondta. “Legtöbbjük sosem követ majd el semmit erős felindultságból, különösen bűntényt nem.”

A tény, hogy ez a mutáció csak a finneknél van jelen, arra utal, hogy az összetett vonások, mint például a pszichiátriai zavarok genetikailag igen sokszínűek - írta kapcsolódó cikkében John Kelsoe, a Kaliforniai Egyetemről. “- Bár ez a speciális mutáció más népeknél nincs jelen, a HTR2B gén más variánsai még létezhetnek.”


Forrás: Medipress



Kapcsolódó anyagok: A szerotoningén rejtélyének leleplezése






Kapcsolódó anyagok

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

Szekretoros meningeoma koponyacsont-infiltrációval és orbitalis terjedéssel

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább


Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


A finn férfiak erőszakossága génvariánsaikban keresendő