TARTALOM

 VISSZA

 


A félelmetes emlékek megszelidítése


<b>A félelmetes emlékek megszelidítése</b>

| |
 

Megfelelően időzített emléknyom-frissítéssel emberekben is tartósan kioltható egy adott ingerhez társított félelem – derült ki amerikai pszichológusok vizsgálataiból.

A korábbi kutatások azt mutatták, hogy valahányszor egy emléknyom felidéződik, átmenetileg labilissá válik, vagyis módosítható, majd a frissített (rekonszolidált) változat rögzül. A rekonszolidációs fázisban végzett megfelelő farmakológiai beavatkozásokkal blokkolható egy-egy emlék (pl. egy traumás élmény) felidézése, az ilyen beavatkozások azonban emberben komoly etikai problémákat vetnek fel.

A Nature-ben megjelent közleményben egy olyan nem invazív technikáról olvashatunk, amellyel emberben is hatékonyan be lehet avatkozni a félelmetes emlékek rekonszolidációjába. A kutatók személyes beszámolója a kísérletsorozatról az alábbi videón látható:




Daniella Schiller és munkatársai a kísérlet első szakaszában klasszikus félelmi kondicionálást végeztek: egy sárga négyzet felvillanását a számítógép képernyőjén enyhe áramütéssel társították. Így egy idő után a kísérleti személyek már a sárga négyzet puszta látványára is félelmi reakciót mutattak (ez a bőr ellenállásának csökkenésével mérhető).

A résztvevőket három csoportra osztották. A kísérlet második napján mindhárom csoportban kioltási tréninget végeztek, oly módon, hogy a sárga négyzetet ismételten a kellemetlen áramütés nélkül villantották fel, fokozatosan megszűntetve a félelmi reakciót. Az első csoportban (20 fő) a kioltási tréning kezdete előtt 10 perccel, a másodikban (23 fő) a tréning előtt 6 órával felidézték (reaktiválták) a kellemetlen emléket, vagyis egy alkalommal megismételték a négyzet és az áramütés társítását. A harmadik csoportban (22 fő) nem történt reaktiváció a kioltási tréning előtt.

A kísérlet harmadik napján mindhárom csoport tagjainak áramütés nélkül villantották fel a sárga négyzetet. Azt tapasztalták, hogy a félelmi reakció kioltódott azokban, akik számára a kioltási tréning előtt 10 perccel felidézték a kellemetlen emléket, ám a másik két csoportban a látvány továbbra is félelmi reakciót váltott ki. A háromnapos kísérletsorozat végén a már említett kioltási tréninggel minden résztvevőben kioltották a félelmi választ. (Erre azért volt szükség, hogy az 1 év múlva elvégzett követő vizsgálatokon mindenki egyformán "tiszta lappal" induljon.)

A vizsgálatok után 1 évvel újra tesztelték az alanyokat. A félelmetes emlék felidézésekor megdöbbentő különbséget figyeltek meg az eredeti csoportok között: a tanult félelmi reakció 1 év után is jóval kisebb volt azokban, akikben annak idején a kioltás előtt 10 perccel végezték a reaktivációt, mint a másik két csoportban.

Az eredmények azt bizonyítják, hogy a félelmetes emlékeket "át lehet írni" a kutatók által rekonszolidációs ablaknak nevezett érzékeny periódus alatt, és ez a hatás tartósan, legalább egy évig fennáll. A kutatók szerint az általuk leírt nem invazív módszert, amely biztonságosan alkalmazható emberekben a félelem visszatérésének megakadályozására, használni lehetne traumás emlékekkel kapcsolatos szorongásos zavarok, pl. a poszttraumás stressz-szindróma kezelésére is.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nature; doi:10.1038/nature08637





Kulcsszavak

félelem, traumás emlék, kioltás, kondicionálás

Kapcsolódó anyagok

Hospice ellátásban és onkológián dolgozó ápolók halálhoz való viszonya, pszichoszomatikus és lelki állapota

Szerepet játszik-e a munkavesztéstől való félelem az egészségügyi szakdolgozók mindennapjaiban?

A szakdolgozói társadalmat járványszerűen megfertőző kór neve: kiégés

Posztkondicionálás: érsebészeti technika posztoperatív veseelégtelenség megelőzésére. Állatkísérletes eredmények

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább


Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás protokoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


<b>A félelmetes emlékek megszelidítése</b>