LAM 2006;16(4):390-1.

KÖNYVEKRŐL

Természetes immunitás


Lóránd Bertók, Donna A. Chow: Natural Immunity (Természetes immunitás).
Elsevier, Amsterdam-New York, 2005.
ISBN: 0-444-51755-3
379 oldal

 

A Bertók Lóránd és Chow A. Donna által szerkesztett angol nyelvű könyv a természetes immunitás keresztmetszetét mutatja be, és a nemzetközi immunológiai szakkönyvek és a magyar nyelvű kiadványok terén hiánypótló alapműnek tekinthető. A már említett jeles szerkesztők mellett a szerzők és szakmai tanácsadók az immunológia, ezen belül a természetes immunitás legnevesebb szakemberei. A könyv öt fejezetből áll.

Az első fejezet általában a szervezet védekezőmechanizmusaival, ezen belül az élő szervezetek túlélése szempontjából a neuroendokrin anyagcsere és immunmechanizmusok kapcsolatával foglalkozik. A szivacsállatoktól kezdve az emberi védekezőrendszer kialakulásáig történeti áttekintést ad a „saját" és „nem saját" felismerésének lehetőségeiről az evolúció folyamán. A legszélesebb értelemben definiálja a természetes immunrendszer fogalmát, amely evolúciós értelemben ősi, csíravonalgén által meghatározott, önszervező (önfelismerő) és a túlélés érdekében működő rendszer. Ismerteti az epithelialis, szekrétoros és endogén védekezőrendszer összetevőit, közöttük az antimikrobiális peptidek, az endogén sejtvédő mechanizmusok és az epesavak (az úgynevezett fizikokémiai védelem) részvételét a természetes rezisztencia kialakításában. A természetes immunrendszer alkotóelemei között bemutatásra kerülnek a természetes ölősejtek, a reticuloendothelialis rendszer, a természetes aktiváció mechanizmusai és az immunológiai effektormechanizmusok. A fejezet foglalkozik a természetes immunitás szabályozásával, közöttük a leukocytamigrációval, a neuroendokrin szabályozással, a fizikai aktivitás szerepével, a természetes immunitás serkentésének lehetőségeivel, valamint a veleszületett (természetes) és az adaptív (szerzett) immunitás közötti kapcsolattal.

Az orvos gyógyító tevékenysége során gyakran találkozik az immunvédelem első fázisát jelentő akutfázis-reakciókkal, és az ezeket vizsgáló laboratóriumi eljárásokkal. Elmondható, hogy az akutfázis-fehérjék a természetes immunvédelem alapvető összetevői (C-reaktív protein, endotoxinkötő, mannózkötő fehérjék). Az akutfázis-reakció a szervezet szorosan együttműködő, sürgősségi védelmi reakciója, amelynek feladata a szervezet védelme olyan veszélyes helyzetekben, mint például a szepszis.

A második fejezet a gazdaszervezet epithelialis, szekrétoros és endogén védelmi rendszerével foglalkozik. Három nagy terület kerül bemutatásra. Elsőként az antimikrobiális peptidek általi immunvédelem elméleti alapjait és in vivo lehetőségeit ismerhetjük meg. A második rész az endogén sejtvédő mechanizmusokat mutatja be (hemoxigenáz, antioxidáns rendszer, hősokkválasz, hypoxia, nitrogén-oxid), végül a természetes ellenálló képesség kialakulásában és fenntartásában a természetes detergensek, az epesavak szerepét ismerhetjük meg (kísérleti eredmények, endotoxinok – endotoxinsokk elleni védelem, epesavak szerepe a bél-szöveti oxigénhiányban, sugárzás által indukált vékonybélszindrómában, a vírusok elleni védekezésben, pikkelysömörben). Az epesavak által képviselt fizikokémiai védőmechanizmus, amely az epesavak detergens hatásán alapul, nemcsak a bakteriális endotoxinokkal szembeni védelmet jelenti, hanem hatékony más, lipoprotein- vagy lipidfelépítésű kórokozókkal (például vírusok) szemben is. Az epesavak, jól ismert módon, enterohepaticus körfogást valósítanak meg. Az epesavak mindemellett a koleszterin-anyagcsere újra felhasználható végtermékei, és befolyással bírnak a szteroidhormonok termelődésére is. Feltételezhető, hogy az epesavak szerepet játszanak az endokrin és reproduktív rendszer rendellenességeinek kialakulásában is, az idevonatkozó ismeretek azonban még bizonyításra szorulnak.

A harmadik fejezet a természetes immunrendszert mutatja be. Az NK-sejtek történetét és jelen szerepüket az immunvédelemben egy kitűnő alfejezet foglalja össze (meghatározás, jellemzés, szabályozás, betegség elleni védelemben betöltött szerep, a rákterápiában történő alkalmazás lehetőségei). A reticuloendothelialis rendszer (RES) vagy monocyta-phagocyta rendszer (MPS) jelentőségét bemutató részfejezet ugyancsak sok ismeretet tartalmaz. Az effektormechanizmusokat bemutató rész az immunrendszer szerveződését, összetevőit és evolúcióját jellemzi. Sok új adatot tartalmaz a komplement, a stressz és a noradrenalin-adrenalin jeladó rendszer összefüggéseit bemutató részfejezet. A természetes immunaktiváció, a stimulátorok és receptorok részfejezet új oldalról mutatja be a természetes immunvédelemben részt vevő molekulákat, sejteket. A receptorok és ligandok fejezetben a klasszikusnak számító immunglobulin szupercsalád, az Fc-receptorok, az NK-sejtek és gamma-delta T-sejtek mellett a legújabb irodalmi adatok (például galektinek szerepe, Toll-like receptorok) is ismertetésre kerülnek. Külön alfejezet szól az NK-sejtek jelátviteli útjairól, funkciójáról. Klinikai szempontból fontos, hogy az NK-sejtek lényeges szerepet játszanak a szervezet daganatokkal szembeni védelmében, beleértve az áttétképződés megakadályozását. Ez késztette a kutatókat arra, hogy aktivált NK-sejtekkel terápiás kísérleteket kezdjenek a rákbetegségek kezelésében.

A negyedik fejezet a természetes immunitás szabályozását írja le, beleértve a fehérvérsejtek mozgásának és vándorlásának molekuláris mechanizmusait. Ismét kiemelésre kerülnek az NK-sejtek is, e fejezetben a kemokinszabályozás jelentőségére utalva az NK-sejtek hazatalálásában (homing). Nagyon tanulságosak a vérképző sejtek csontvelőn belüli vándorlását, a thymusbeli vándorlást, a másodlagos nyirokszervekben történő sejtkeringést, a gastrointestinalis rendszerben történő fehérvérsejt-hazatalálást, a bőrben és végül a központi idegrendszerben történő fehérvérsejt-vándorlást bemutató részek. A neuroendokrin rendszer szerepének bemutatása a természetes immunitásban ritkán található meg ilyen összefüggő formában. A részt vevő hormonok közül a következők kerülnek bemutatásra: a növekedési hormon, a laktogén hormonok, az inzulinszerű növekedési faktorok, az inzulin, a hypothalamus-hypophysis tengely és opioid peptidek, a hypothalamus-hypophysis-pajzsmirigy tengely, az idegi növekedési faktorok, a leptin és neuropeptidek, valamint a szteroidhormonok. A részfejezet végül az akutfázis-reakcióval foglalkozik, a fő hormonális és idegi regulátorok bemutatásával. A negyedik fejezet utolsó alfejezete a fizikai aktivitás és a természetes immunitás kapcsolatát mutatja be, ami rendkívül érdekes összefüggésekre hívja fel a figyelmet (akutfázis-válasz a fizikai gyakorlatokra, IL-6-válasz, leukocyták, hypoxia, diéta, krónikus fizikai igénybevétel, gyakorlatok és fertőzések). A fejezetet a természetes immunvédelem serkentésében részt vevő új lehetőség, a sugárdetoxikált endotoxin bemutatása zárja, amely készítmény felfedezése dr. Bertók Lóránd (a fejezet szerzője, a könyv egyik szerkesztője) nevéhez fűződik. A készítmény stabilizálni képes a sejtmembránt, és megakadályozza az endotoxin (lipopoliszacharid = LPS) és egyes citosztatikus szerek membránkárosító hatását. Nagyszámú betegben és különböző betegségekben [gyomor-bél rendszeri tumorok műtéte utáni állapot, szerzett immunhiány szindróma (AIDS) és citosztatikummal kezelt rákbetegek esetében] alkalmazva megelőzte a szepszist, és aktiválta az alulműködő csontvelőfunkciókat.

Az ötödik fejezet a természetes immunrendszernek az élettani működésekben, a kóros történésekben és a magatartásbeli hozzáállásban betöltött jelentős funkcióit ismerteti. Az élettani funkciók között összefoglalja a homeosztázisban, a sebgyógyulásban és a reprodukcióban játszott nélkülözhetetlen funkciókat. A kóros körülmények között játszott életfontos funkciókat a fertőzések elleni védelem, rák elleni védelem, autoimmun betegségek, gyulladásos betegségek, szeptikus és traumás sokk elleni védelem bemutatása kapcsán ismerhetjük meg. Felhívja a figyelmet arra, hogy a magatartásbeli változások, a veszélyt elkerülő mechanizmusok a kórokozók elleni védelemben is lényeges szerepet játszanak. Mindezek a magatartás-tényezők lehetnek reflexesek és tanultak, de mindkét lehetőség segíti a kórokozókkal szembeni védelmet, beleértve a szokatlan vagy érzékszerveink számára (szaglás, ízlelés stb.) elfogadhatatlan táplálék és környezet kerülését, illetve az ösztönös „betegség-magatartást", amely felhívja a figyelmet a szervezet immunvédelmi folyamatainak sérülésére.

Bertók Lóránd és Donna A. Chow által szerkesztett könyv az immunvédelem igen lényeges, máig össze nem foglalt területét, a természetes immunvédelmet mutatja be érdekesen és olvasmányosan. A könyv 2171 irodalmi hivatkozásra épül, amely lehetőséget ad a területtel foglalkozni kívánó kutatók számára a további tudományos tájékozódásra.

dr. Pálóczi Katalin