LAM 2006;16(4):352.

KIGYÓGYÍT

COMETS (COmparative study with rosuvastatin in subjects with METabolic Syndrome)

 

Kezelés: A vizsgálatban három csoportot állítottak föl:

   – az első csoportba tartozók napi 10 mg rosuva- statint,

   – a második csoport betegei 10 mg atorvastatint,

   – a harmadik csoport tagjai placebót szedtek hat héten át.

Ezt követően újabb hat hétre a rosuvastatinnal, illetve a placebóval kezelt csoport napi 20 mg rosuvastatint szedett, a korábban 10 mg atorvastatinterápiában részesülő betegek pedig naponta 20 mg atorvastatint kaptak.

Kiegészítő kezelés: A betegeknél már a vizsgálat során alkalmazott terápia előtt négy héttel beállították a National Cholesterol Education Program Adult Treatment Panel III (NCEP ATP III) életmódbeli-étrendi kezelést, ezt a betegek a vizsgálat végéig folytatták.

Kezelt személyek: Metabolikus szindrómában szenvedő, legalább 18 éves felnőttek. A tünetegyüttes diagnózisát legalább három alábbi tünet fennállása esetén állították fel:

   – haskörfogat férfiak esetében >102 cm, nők esetében >88 cm,

   – trigliceridszint >1,70 mmol/l (150 mg/dl),

   – HDL-koleszterin-szint <1,04 mmol/l (40 mg/dl) férfiaknál, <1,30 mmol/l (50 mg/dl) nőknél,

   – vérnyomás >135/85 Hgmm, vagy folyamatos vérnyomáscsökkentő kezelés,

   – éhomi vércukorszint >6,11 mmol/l (110 mg/dl). Cukorbetegeket [éhomi vércukor >6,94 mmol/l (125 mg/dl)] nem vontak be a vizsgálatba.

A vizsgálatba bevonás feltételeként szabták még, hogy az LDL-koleszterin-szint értéke >3,36 mmol/l (130 mg/dl) legyen, és olyan további cardiovascularis kockázati tényezők legyenek ismertek a betegnél, amelyek összességével a tízéves coronaria-rizikópontszám (coronaria risk score) meghaladta a 10%-ot.

Összesen 401 beteget randomizáltak, közülük 165 fő a rosuvastatin 10/20 mg, 157 beteg az atorvastatin 10/20 mg, illetve 79 személy a placebo/rosuvastatin 20 mg terápiát kapta. A betegeket hét ország 68 betegellátó intézményéből gyűjtötték össze.

A vizsgálat célja: metabolikus szindrómában szenvedő betegeken a placebo, az atorvastatin, illetve a rosuvastatin hatékonyságának összehasonlítása a vérlipidprofil alakulására.

Vizsgálati terv: Kettős vak, kettősen hamis (double-blind, double-dummy), randomizált, multinacionális, prospektív tanulmány, három párhuzamos vizsgálati ág öszszehasonlítására.

Vizsgálati időszak: Hat hét, majd emelt dózissal újabb hat hét.

Eredmények: A kezelés hatékonyságát kétféle módon értékelték. Az „intention-to-treat"(ITT) betegmintába került mindenki, aki a randomizált kezelési időszakban legalább egy adag gyógyszert bevett, akinek a kiindulási értékeit meghatározták és legalább egy lipidparaméterre vonatkozóan a kezelési periódusban is volt adata. A per protocol (PP) betegmintát úgy értékelték, hogy nem kerülhetett bele senki, akit véletlenül tévesen randomizáltak, akinél nem tartották be a protokoll minden pontját, vagy aki a vizsgálati szeren kívül más lipidcsökkentőt is bevett. A véletlenszerűen beválogatott 401 beteg közül az ITT szerinti értékelés feltételeinek 397 beteg, a PP szerinti feltételeknek 318 beteg felelt meg.

A hat hétig tartó kezelés végén az LDL-koleszterin-szintet a napi 10 mg rosuvastatin szignifikánsan erélyesebben csökkentette, mint a napi 10 mg atorvastatin. Az ITT-populációban az LDL-koleszterin-szint rosuvastatin szedése mellett 41,7%-ot csökkent, atorva- statin hatására ez 35,7%-nak adódott (p<0,001). A rosuvastatinterápia 12 hetes gyógyszerszedés után is hasonló módon hatékonyabbnak bizonyult: 48,9% vs. 42,5%, p<0,001. A rosuvastatincsoportból lényegesen több beteg érte el a terápiás irányelvek megkívánta értéket. Napi 10 mg rosuvastatin szedése mellett az LDL-koleszterin-szint 2003-as európai célértékét hat hét után a betegcsoport 79%-a elérte, 10 mg atorvastatin után ugyanabban az időpontban a betegek 70%-a került erre a szintre, míg a placebocsoportban ez az érték 3%-nak adódott. A kétféle statinkezelés közötti különbség szignifikáns (p<0,05). A HDL-koleszterin-érték növekedése kezelés hatására hasonlóan alakult: a hathetes kezelés végén a rosuvastatin ezt a paramétert 9,5%-kal emelte, az atorvastatin 5,1%-kal, a placebo pedig 1,1%-kal. A rosuvastatin- és az atorvastatinterápia közötti eltérés: p<0,01. A betegek mindkét statint jól tolerálták: rhabdomyolysis vagy akut veseelégtelenség nem fordult elő.

Közlemény: Stalenhoef AFH, Ballantyne CM, Sarti C, Murin J, Tonstad S, Wilpshaar RH. A COmparative study with rosuvastatin in subjects with METabolic Syndrome: results of the COMETS study. Eur Heart J 2005;26:2664-72.

Megjegyzés: A COMETS volt az első prospektív tanulmány metabolikus szindrómás betegeken kétféle statin és placebo összehasonlító tanulmányozására. A vizsgálat tanúsága szerint azonos adagban alkalmazva a rosuvastatint és az atorvastatint, ebben a betegcsoportban a rosuvastatin statisztikailag szignifikáns mértékben erélyesebben csökkentette az LDL-koleszterin-szintet, mint az atorvastatin, és a lipidprofil egyéb paramétereit is kedvezőbben befolyásolta.

dr. Matos Lajos
Szent János Kórház, Kardiológiai Járóbeteg-rendelés