LAM 2005;15(10):792.

LEVELEZÉS

 

Tisztelt Szerkesztőség!

Ajánlott-e szubklinikus pajzsmirigy-diszfunkció felderítésére a rutinszűrés?

 

A szubklinikus pajzsmirigy-diszfunkció az egyik leggyakoribb endokrin kórképnek tekinthető. Még 1998-ból származó adat szerint (1) Európában 43 millióra, az USA-ban 14 millióra becsülhető a szubklinikus hypothyreosisos esetek száma. Gyakoriságánál fogva a kórkép megközelíti a népbetegség kritériumát. Amennyiben ez a feltételezés igazolást nyer, úgy jogosan felvetődhet az össznépességre kiterjedő pajzsmirigyre irányuló rutinszűrés szükségessége.

A rutinszűrési program ajánlásának legfőbb kritériuma az, hogy adott betegség irányában kiszűrt és kezelt egyének életkilátásai kimutathatóan javuljanak azokhoz viszonyítva, akiket nem szűrtek ki és nem kezeltek. Az egész népességre kiterjedő szűrés ajánlása a pajzsmirigy-diszfunkció gyakoriságának, esetleges egészségkárosító hatásának és a kezelés hasznosságának a függvénye. Nagyon eltérőek a vélemények arról, hogy szubklinikus pajzsmirigy-diszfunkció felderítésére ajánlott-e az egész népességre kiterjedő rutinszűrés. Ezt mutatja be a következő felsorolás:

1. American College of Physicians (1998). 50 életév felett, amennyiben pajzsmirigybetegségre utaló egy vagy több panasz van, esetfelderítés javasolt.

2. Amererican Thyroid Association (2000). Szűrés ajánlott 35 év felett, ötévente kontroll.

3. American Association of Clinical Endocrinologists (2002). Minden gravida első trimeszterében és 60 év felett, elsősorban nőkön szűrés javasolt.

4. American College of Obstetricians and Gynecologists (2002). Szűrés történjen pajzsmirigybetegség nagy kockázata esetén, csak indikált esetben.

5. American Academy of Family Physicians (2002). Panaszmentes 60. életév alattiakon pajzsmirigyszűrés nem ajánlott.

6. US Preventive Services Task Force (2004). Az adatok nem szólnak sem a rutinszűrés mellett, sem ellene.

7. „Konszenzuskonferencia” (Surks és munkatársai, 2004). Rutinszűrés nem javasolt, mivel nincs kellő bizonyíték rutinszűrés ajánlására.

8. „Consensus Statement” (Gharib, 2005). Rutinszűrés javasolt, amíg nem vezetik be, „agresszív felderítés” ajánlott.

Jelenleg bizonyíték van arra, hogy a panasz és tünet nélküli szubklinikus pajzsmirigy-diszfunkció kimutatására (első lépésként) alkalmas a szérum-TSH-szint-meghatározás, de kevés a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy felnőtteken a szűrés által kimutatott pajzsmirigybetegség kezelése klinikailag jelentősen javítja-e a kórkép végkimenetelét (2). Fennáll az álpozitív szűrővizsgálati eredmény lehetőségének a veszélye is, ennek a mértéke azonban nem ismeretes. Számolni kell azzal is, hogy a kiszűrt egyének túlbuzgó kezelésével szubklinikus hyperthyreosis hozható létre, amely ugyancsak ártalmas lehet. Mindezeket tekintetbe véve, pillanatnyilag nincs kellő bizonyíték az egész népességre kiterjedő szűrés ajánlására (3), mások viszont javasolják ennek az elvégzését (4). Úgy tűnik, hogy a kérdés megítélésében jelenleg csak abban van egyetértés, hogy nincs egyetértés!

Az egész népességre kiterjedő szűrés alternatívája az úgynevezett „agresszív esetfelderítés”, amikor az orvoshoz beküldött egyénnél olyan vizsgálatot végeznek el, amely rendszerint nem áll kapcsolatban a beküldési diagnózissal, de a beteg panaszai, tünetei, egyéni vagy családi anamnézise alapján felvetődik egy adott betegség valószínűsége, és az orvos igyekszik ezt igazolni vagy kizárni. Szubklinikus pajzsmirigy-diszfunkció gyanúja esetén ez a vizsgálat a szérum TSH-szintjének meghatározása. Egyesek ezt a szűrővizsgálatot csak azoknál ajánlják elvégezni, akiknél nagy a szubklinikus pajzsmirigy-diszfunkció kockázata. A következő felsorolás bemutatja, hogy milyen esetekben vetődik fel szubklinikus pajzsmirigybetegség gyanúja, és mikor ajánlott a TSH-teszttel szűrővizsgálatot végezni. Mikor ajánlott szubklinikus pajzsmirigy diszfunkció gyanúja esetén úgynevezett „agresszív felderítést” végezni?

1. Golyva, göbös pajzsmirigy, anti-TPO-ellenanyag-pozitivitás; 2. megelőző pajzsmirigybetegség, post partum thyreoiditis gyanúja; 3. megelőző radiojódterápia, pajzsmirigy-reszekció, a nyak külső röntgenbesugárzása; 4. pajzsmirigybetegségre gyanús panaszok, tünetek; 5. autoimmun pajzsmirigybetegség egyéni vagy családi előfordulása; 6. meddőség, gyakori spontán abortusz; 7. depresszióra utaló panaszok; 8. 1-es típusú diabetes mellitus, egyéb autoimmun betegség egyéni vagy családi előfordulása; 9. hypercholesterinaemia; 10. pitvarfibrilláció; 11. hatvan éven felülieknél (amikor a panaszok, klinikai tünetek alapján felvetődik pajzsmirigybetegség lehetősége).

Még ebben az esetben is van tisztáznivaló, például az orvoshoz beküldött minden 60 évesnél idősebb egyénen ajánlott-e szűrővizsgálatot végezni.

Összegezve megállapíthatjuk, hogy jelenleg pró és kontra vannak érvek a rutin szűrőprogram ajánlására vagy elvetésére. Ameddig ez nem tisztázódott, addig az úgynevezett „agresszív felderítés” ajánlott.

dr. Földes János

Irodalom

  1. Staub J. Minimal thyroid failure: effects on lipid metabolism and peripheral target tissue. Eur J Endocrinol 1998;138:137-8.
  2. US Preventive Services Task Force. Screening for thyroid disease: recommendation statement. An Int Med 2004;140:125-7.
  3. Surks MJ, Ortiz E, Daniels GH, et al. Subclinical thyroid disease. JAMA 2004;291:228-38.
  4. Gharib H, Tuttle RM, Baskin HJ, et al. Consensus statement: Subclinical thyroid dysfunction: a joint statement on management from the American Association of Clinical Endocrinologists, the American Thyroid Association and the Endocrine Society. J Clin Endocrinol Metab 2005;90:581-5.