LAM 2005;15(2):116.

TUDOMÁNYOS TALLÓZÓ

 

 

Primer angioplastica ST-elevációval járó szívinfarktusban: számít a késedelem
De Luca G, et al. Circulation 2004;109:1223-5.

Az ST-szegmentum elevációjával járó szívinfarktus esetén a thrombolysis késedelme növeli a halálozás kockázatát, de vajon ugyanilyen hatású-e a primer angioplastica késedelme is? Ennek megválaszolására a szerzők áttekintették ST-elevációval járó szívinfarktust elszenvedett 1791, válogatás nélküli beteg adatait, akiket Hollandia egyik központjában kezeltek primer angioplasticával.

A kezelésig eltelt időnek tekintették a tünetek kezdetétől a ballon első felfújásáig eltelt időt. Ez a „valódi ischaemiás idő” hosszabb volt a nők, a 70 évesnél idősebbek, a diabeteses betegek és a korábban revascularisatióval kezelt betegek esetében. Az összes egyéves halálozás 5,8% volt. A kezelés minden 30 perces késedelme 8,7%-kal nagyobb kockázatot jelentett arra nézve, hogy a beteg bal kamrai ejekciós frakciója a hazabocsátása előtt <30% lesz. A halálozás kockázatát 5,7%-kal növelte. Mindkét összefüggés szignifikáns.

A primer angioplasticával foglalkozó néhány korábbi vizsgálatban nem igazolták az összefüggést az ischaemiás idő és a halálozás között, talán azért, mert kis kockázatú betegeket vizsgáltak vagy a kórházi felvételtől a ballon felfújásáig igen hosszú idő (>2 óra) telt el. Ebben a vizsgálatban a tünetek kezdetétől a ballon felfújásáig eltelt idő (valódi ischaemiás idő) előre jelezte a halálozást válogatás nélküli betegek körében. Primer angioplasticával nagyobb arányban biztosítható a reperfúzió, mint thrombolysissel, de az angioplastica nem védi ki az érelzáródással összefüggő izomnekrózist, amelyet viszont a kezelésig eltelt idő korlátozásával kell minimálisra csökkenteni.

 


Sildenafil primer pulmonalis hypertoniában?
Sastry BKS, et al. J Am Coll Cardiol 2004;43:1149-53.

Az erectilis diszfunkcióban szenvedő betegek számára előnyös a sildenafil. Több kis, nem kontrollos vizsgálat eredményei szerint a gyógyszer javítja a tüdő hemodinamikáját is a tüdő ereiben megtalálható 5. típusú foszfodiészteráz gátlásával.

A szerzők kettős vak, keresztezett vizsgálatukban véletlen besorolás alapján 22, primer pulmonalis hypertoniában szenvedő beteget (16–55 évesek, 55%-uk nő) kezeltek hat hétig sildenafillal (a testtömegtől függően naponta 3×25–100 mg) vagy placebóval. Ez után a másik kezelést alkalmazták újabb hat hétig. A vizsgálat kezdetekor az arteria pulmonalisban a Doppler-echokardiográfiával mért átlagos szisztolés vérnyomás 107 Hgmm volt.

A sildenafil alkalmazásakor több mint 200 másodperccel nőtt az átlagos terhelési idő (szignifikáns változás), a placebo adása után viszont alig. A sildenafil alkalmazása után szignifikánsan jobbnak találták a szívindexet (3,45 l/m2), annak ellenére, hogy a két csoportban az arteria pulmonalisban mért szisztolés vérnyomásértékek csak kissé, statisztikailag nem szignifikáns mértékben tértek el egymástól. A sildenafil hatására szignifikánsan nagyobb mértékben enyhült a dyspnoe és a fáradtság, amelyeket kérdőívekkel mértek fel.

A gondosan tervezett vizsgálat eredményei igazolták a korábbi megfigyeléseket, amelyek jelentős funkcionális javulást mutattak sildenafil hatására primer pulmonalis hypertoniában szenvedő betegek esetében. Igen kevés mellékhatás jelentkezett, egyik miatt sem kellett abbahagyni a kezelést. A jövőben tisztázni kell a sildenafil hosszú távú biztonságosságát és a túlélésre gyakorolt esetleges kedvező hatását a többi kezelési módhoz képest, azok alternatívájaként vagy kiegészítéseként alkalmazva primer pulmonalis hypertoniás betegek esetében.

 


A szemölcsök új kezelési módja
Gustafsson L, et al. N Engl Med 2004;350:2663-72.

Véletlen megfigyelés szerint az anyatej egyik frakciója in vitro elpusztítja a daganatsejteket és a malignusan transzformált daganatos sejtvonalakat. Kiderült, hogy az aktív komponens az a-laktalbumin és az oleinsav komplexe (néha a human a-lactalbumin made lethal to tumor cells alapján HAMLET-nek is nevezik).

Svéd szerzők az a-laktalbumin-oleinsav komplex hatásosságát vizsgálták humán papillomavírus által transzformált sejtek ellen. Véletlen besorolásos, kettős vak körülmények között kezeltek 40 beteget, akiknek a kezén és a lábán 166, más kezeléssel szemben rezisztens szemölcs volt.

Minden laesiót három hétig kezeltek a komplexszel vagy placebóként sóoldattal, és hidrokolloid-kötést alkalmaztak. A betegek állapotát a kezelés után egy hónappal értékelték. Az aktívan kezelt csoportban mind a 20 beteg esetében 75%-kal vagy nagyobb mértékben csökkent a laesiók térfogata, ez a placebocsoportban a 20 beteg közül három esetben következett be. Az aktívan kezelt csoportban a szemölcsök 96%-ának a térfogata csökkent vagy az elváltozás el is tűnt, míg a placebocsoportban ennek aránya mindössze 20% volt (a különbségek statisztikailag szignifikánsak).

A véletlen besorolásos fázis után a két csoportból 34 beteg vett részt az a-laktalbumin-oleinsav komplexszel végzett nyílt vizsgálatban. A korábban is aktívan kezelt betegek állapota tovább javult; a korábban placebóval kezelt betegeknél is jelentős javulást tapasztaltak. Nem észleltek mellékhatást néhány kezelt laesióban jelentkező szúró érzés kivételével.

A kétéves ellenőrzés idején a 38 értékelhető beteg közül 32 volt szemölcsmentes. A további papillomaellenes kezelésben nem részesült 21 beteg közül 17 esetében nem fordult elő recidíva.

A vizsgálat eredményei szerint az a-laktalbumin-oleinsav komplex ígéretes, biztonságos és tartós hatású lokális kezelést jelent rezisztens szemölcsök esetén. Az anyag apoptosishoz hasonló sejthalált indukál a daganatban és a transzformált sejtekben, de nem károsítja az egészséges, diferenciált sejteket. Ennek alapján alkalmas lehet különböző bőr- és nem cutan daganatok kezelésére.