LAM 2005;15(2):166.

TUDÓSÍTÁS

LAM Klub – Újonnan befogadott gyógyszerek

 

A LAM Klub a legrégebben működő orvosklub, tizenötödik évadját kezdi a Pallas Páholyban.

Kialakult „törzsközönségünk” van, akik szinte a témától függetlenül biztosak lehetnek abban, hogy az éppen legaktuálisabb egészségügyi témákról a legilletékesebbekkel cserélhetnek véleményt, első kézből kaphatnak információkat, s nem egy példa van rá az elmúlt évekből, hogy véleményük, javaslataik akár készülő jogszabályokba is beépülhet.

A legutóbbi összejövetelen a társadalombiztosítási támogatás körébe újonnan befogadott gyógyszerekről esett szó. A házigazdai szerepre felkért dr. Mueller Otmár, az oltóanyag és immunbiológiai termékek gyártói és forgalmazói egyesületének elnöke, az egyik nagy gyógyszergyártó cég vezetője elsősorban dr. Kiss Józsefet, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatóját és dr. Lengyel Gábort, a gyógyszerészeti osztály vezetőjét faggatta, mi történt, s miért történt.

A hallgatóság soraiban csupa szakember ült, akiknek többsége egy-egy szervezetet is képviselt. Jelen voltak a Magyar Orvosi Kamara, a gyógyszergyártók szövetségeinek és a gyógyszert forgalmazó patikák, illetve a felhasználó kórházak képviselői is, tehát a piac majd’ minden szereplője: gyártó, forgalmazó, felhasználó, s mindenekelőtt a finanszírozó. Minden feltétel adott volt egy szikrázóan izgalmas beszélgetéshez, különösen, ha arra gondolunk, miféle feszültségek jellemezték az elmúlt évben a kormány és a gyógyszerpiac szereplőinek viszonyát. Elég csak a kormány – Alkotmánybíróságon is megtámadott – árcsökkentő erőfeszítéseire, vagy a gyártókat orvosok megvesztegetésével vádoló kampányra utalni. Mindezek tükrében kellemes meglepetést keltett a LAM Klub összejövetelén tapasztalt közvetlen, derűs hangnem és az elmúlt év eredményeit kölcsönösen elismerő, s méltató baráti szavak.

A jelenlévők nem sokat tudtak a hosszas tárgyalások eredményeként megszületett listáról. Annyit mindenképpen, hogy 136 tételről van szó, amelyek között többnyire úgynevezett generikumok – közöttük egzotikumként indiai gyógyszer is – találhatók, s kevés köztük a valóban új, innovatív készítmény.

Ami történt, természetesen nem független az ország egészségpolitikájától, Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásunktól és a gyógyszerkassza állapotától. Mint ismeretes, tavaly, a kormány ultimátumát követően – a kassza betarthatósága és a lakossági terhek szinten tartása érdekében – hároméves megállapodás született a kormány és a gyártók között. Ennek alapján a gyártók 8 milliárd forintot fizettek be a kasszába. dr. Kiss József megelégedéssel nyugtázta, hogy a gyártók komolyan vették a megállapodást, a befizetések rendben, határidőre beérkeztek. A kassza hiánya még így is közel 11 milliárd forint volt, azaz a kassza kiadásai 2004-ben megközelítették a 290 milliárd forintot.

Dr. Kiss József elöljáróban a költségvetési elszámolások káoszában igyekezett rendet vágni. Nehéz követni, mi mennyi, mi melyik soron, milyen címkével szerepel, ezért kívülállók számára az összegek is bizonytalanok. A helyzetet tovább bonyolítják az áfa-terhek, amelyek visszafolynak a költségvetésbe. Nem beszélve arról, hogy az EU-hoz való csatlakozásunk következményeként 2004-ben számtalan dolog megváltozott, így a befogadási eljárás, a törzskönyvezés szabályai, no meg a minisztérium, az OEP és a gyógyszerügyi főosztály élére is új vezetők kerültek.

Érdekes, még alig elemzett összefüggés van a népegészségügyi mutatók javulása és a gyógyszerköltségek között. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az utóbbi években jelentősen emelkedett a születéskor várható élettartam. Ez nem kismértékben a szív- és érrendszeri betegségek és a rosszindulatú daganatok eredményesebb szűrésének és terápiájának köszönhető. Látható, hogy nem az egészségben, hanem a közép- és időskorúak betegségben eltöltött éveinek száma növekedett, ezzel együtt az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatások és a gyógyszerköltségek is.


Érdekes, még alig elemzett összefüggés van a népegészségügyi mutatók javulása és a gyógyszerköltségek között.

Mindezt a 2005. évi költségvetés is kellene, hogy tükrözze. Nem tükrözi, kizárólag csak a megállapodásban rögzített áremelési lehetőségeket veszi figyelembe. Megtudtuk, a gyártók nem minden esetben éltek ezzel a lehetőségükkel, sőt, 32 készítmény árát csökkentették.

Dr. Lengyel Gábor már valóban a támogatott körbe újonnan befogadott készítményeket ismertette. Negyvennyolc generikus készítmény található köztük, többféle kiszerelésben. Ezek nagy része cardiovascularis, azaz a szív- és érrendszeri betegségekre ható szer. Ezek mindegyikének ára az elfogadott referenciaár alatt van. A listán találhatók még központi idegrendszerre ható, pulmonológiai és gombásodás elleni szerek, valamint fájdalomcsillapítók és antibiotikumok is.

Tizennégy új hatóanyagot tartalmazó szer is szerepel a listán, 36-féle kiszerelésben. Kiválasztásukban döntő szerepet játszottak a kormány által meghatározott népegészségügyi célok. Ennek megfelelően négy új onkológiai készítményt fogadtak be.

A gyártók képviseletében jelen lévők elmondták, örömteli, hogy sok év után végre sor került újabb termékek befogadására, de megjegyezték, többnyire már ismert hatóanyagok új kombinációiról, újfajta kiszereléséről van szó, áttörést jelentő, valóban innovatív termékek befogadására ezúttal sem került sor.

A tájékoztatót többórás, élénk, számos szakmai részletet feltáró vita követte.

Nagy András László