LAM 2004;14(3):220-5.

ORVOSI SZOCIOLÓGIA

A biotechnológia és az orvostudomány vívmányainak lakossági fogadtatása

Susánszky Éva (levelező szerző), Szántó Zsuzsa
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet,
1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.
Telefon: 210-2953, fax: 210-2955, e-mail: suseva@net.sote.hu

 

A XX. század második felében az emberi társadalom természetátalakító tevékenysége korábban sosem látott mértékben felgyorsult. A megelőző évezredekben ez a természetátalakító tevékenység elsősorban a fizikai és biológiai környezetre irányult, és a változások viszonylag lassan következtek be. A csillagászat és fizika, a relativitáselmélet és a kvantummechanika felfedezései elmélyítették az emberi tudást az univerzumról, az atomstruktúrától egészen a galaxisok struktúrájáig, és lerövidítették az utat a tudományos felfedezéstől a gyakorlati alkalmazásig. A biológia és a genetika révén kibővültek a bioszférára vonatkozó ismeretek. A molekuláris biológia feltárja az élet működési mechanizmusait. A modern tudomány és technológia olyan mélyszerkezeti változásokat indít el, amelyeknek következményeiről mindeddig nincsenek társadalmi tapasztalataink, és magát az emberi testet is a természetátalakító tevékenység tárgyává teszi, miközben hallatlanul felgyorsítja a változások bekövetkeztét. A tudományos felfedezések rövid időn belül technológiai innovációvá válnak, és az élelmiszertermelés, az energiaellátás, az orvostudomány, a környezetvédelem területein hasznosulnak.

A genetika, a biológia és az orvostudomány olyan vívmányai, mint a génsebészet, a klónozás vagy a szervátültetés az egészség és a társadalmi jólét irányában ma még be sem látható mértékű pozitív változásokat indíthatnak el, ugyanakkor nem elhanyagolható veszélyeket is rejtenek magukban, amelyekkel kapcsolatban még nem alakult ki társadalmi konszenzus. Az eutanázia körüli viták hátterében például elsősorban az a tény húzódik meg, hogy az orvostudomány és az orvosi technológia fejlődése lehetővé teszi olyan, terminális állapotban lévő betegek életben tartását, akik e technológiák nélkül meghalnának. A reprodukció folyamatát befolyásoló technológiai vívmányok – például az in vitro megtermékenyítés, a génsebészet, a szervátültetés és a klónozás – szintén lehetővé teszik az emberi élet folyamataiba való mesterséges beavatkozást, ami társadalmi vitát eredményez. A technológiai lehetőségek gyakran a társadalmi ismeretek és a tényeken alapuló társadalmi konszenzus előtt járnak, és a tudományos fejlődés nem számol a társadalmi befogadás nehézségeivel.


A technológiai lehetőségek gyakran a társadalmi ismeretek és a tényeken alapuló társadalmi konszenzus előtt járnak.

A tudomány eredményeinek alkalmazását azonban tudománypolitikai döntések szabályozzák. A társadalom életét befolyásoló döntések meghozatalához szükség van a társadalom egyetértésére is. Ehhez járul hozzá az Eurobarometer elnevezésű európai közvéleménykutatás-sorozatnak a modern tudomány és technológia társadalmi fogadtatásával kapcsolatos felmérése is. (Az Eurobarometer 1973 óta végez közvélemény-kutatást az EU-tagországokban. Ezek a felmérések többek között olyan politikai és társadalmi kérdésekkel foglalkoztak, mint az unió bővítése, az euró bevezetése, a lakosság társadalmi helyzete, egészségi állapota, kulturális jellegzetességei, az információtechnológiához, a környezethez, a biotechnológiához való viszonya.) A Europeans and Biotechnology in 2002 című vizsgálati jelentés a 15 uniós tagország adatait együttesen tárgyalja, de egyes összefüggésekben a tagországok jellegzetességeit külön is bemutatja. Az európai jellegzetességek együttes tárgyalása mellett (1) egyes tagországok kutatói saját országuk szempontjából is végeznek elemzéseket az Eurobarometer alapján (2–4), sőt, az USA és az Európai Unió összehasonlítására is sor került (5). Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén érdekes kérdés, hogy a jövőbeli tudományos-technikai tendenciákkal kapcsolatos beállítódás tekintetében milyen különbségek és hasonlóságok jellemzik a magyar lakosságot az unióhoz viszonyítva.


A társadalom életét befolyásoló döntések meghozatalához szükség van a társadalom egyetértésére is.

 

A vizsgálat leírása, módszerek

Kutatásunk egy 2003 nyarán készült kérdőíves felmérés adataira támaszkodik, amely egyrészt a biológia és az orvostudomány új vívmányaival, másrészt a transzplantációval és az eutanáziával kapcsolatos lakossági ismeretek és attitűdök feltárására irányult. Mintánk (N=1000 fő) kor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.

A kérdőív számos olyan tematikus blokkot, illetve mérőeszközt tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a hazai adatok nemzetközi összehasonlítását az adott témában. A biotechnológia és az orvostudomány új eredményeire vonatkozó lakossági ismeretek és attitűdök mérésénél az Eurobarometer longitudinális nemzetközi vizsgálatát vettük figyelembe, amely a biotechnológia fogadtatásával kapcsolatban 1991 óta monitorozza az unió tagországainak lakosságát.

Az új technikai és tudományos eredmények iránti nyitottság mérésére egy úgynevezett tudományos beállítódási mutatót (befogadási index) hoztunk létre, amely a lakosság érdeklődésének, informáltságának és az eredmények megértésére vonatkozó képességének mértékét fejezi ki. A kérdezettek saját magukat jellemezték mindhárom dimenzióban egy dichotóm változó mentén (inkább jellemző vagy inkább nem jellemző rájuk az adott magatartás). Az indexkészítés során az egyes itemeket egyformán súlyoztuk, úgy, hogy minden „inkább jellemző” válaszra 1 pontot, az „inkább nem jellemző” válaszokra pedig 0 pontot adtunk. Így tehát a kérdezettek 0, 1, 2 vagy 3 pontot érhettek el attól függően, hogy hány nyitottságot, érdeklődést mutató választ adtak. Ezzel a pontozási eljárással négy indexkategóriát kaptunk, amelyek jól leírják a tudomány új vívmányaival és eredményeivel kapcsolatban a lakosság beállítódását.

A biológiai és genetikai alapismeretekre épülő tudásszint vizsgálatánál az Eurobarometer által kidolgozott tesztet alkalmaztuk. A tesztben szereplő kérdések közül hét kérdés olyan tudásanyagra épül, amivel a kérdezettek vagy az iskolai tanulmányaik során, vagy a televízió és/vagy a népszerű tudományos ismeretterjesztő magazinok közvetítésével már megismerkedhettek. A további három kérdés a köztudatban megjelenő, a biotechnológiától való szorongást kifejező hibás állításokat tartalmaz. A kérdezettek mind a tíz kérdés esetében egy állítást minősítettek abból a szempontból, hogy azt igaznak tartják-e. Az értékelés során a jó válaszok számával, illetve arányával dolgoztunk.

A technikai vívmányok jövőt befolyásoló hatásának megítélésére vonatkozóan egy úgynevezett optimizmus-pesszimizmus indexet hoztunk létre. A kérdezettek az űrkutatást, a napenergia-felhasználást, az informatikát, a biotechnológiát, a telekommunikációt, az internetet, az atomenergia felhasználását, a nanotechnológiát és a mobiltelefont minősítették olyan szempontból, hogy ezek a területek hogyan fogják befolyásolni az elkövetkezendő 20 évben az emberiség életét. Akik úgy vélekedtek, hogy az adott technika javítani fogja az emberiség életét, optimistának, akik pedig úgy gondolták, hogy rontani fogja, pesszimistának minősültek. Az index kialakításánál csak a véleményt formálók válaszait vettük figyelembe. Hasonlóan az Eurobarometer számítási módszeréhez, a pesszimisták számából kivontuk az optimisták számát, és az eredményt elosztottuk az összes véleményt nyilvánító személy számával. Ha az eljárás során pozitív eredményt kaptunk, akkor azt úgy értelmeztük, hogy az adott kérdésben a lakosságra inkább az optimizmus, negatív eredmény esetén inkább a pesszimizmus a jellemző. A nullához közeli eredmények a vélemények egyensúlyára utalnak.

 

Eredmények

A tudományos beállítódást mérő befogadási index alapján elmondhatjuk, hogy a magyar lakosság 38%-a határozott érdeklődést mutat az új eredmények és vívmányok iránt, úgy véli, hogy kellőképpen informált ezekben a témákban, és megérti az ezekről szóló tudósításokat. Ugyanakkor a lakosság kevesebb, mint egyharmadára (29%) a befogadás teljes hiánya jellemző. Ez a csoport nem tartja magát sem érdeklődőnek, sem pedig kellően informáltnak, és az új eredmények befogadása, megértése is problémát jelent számára.

A nyitottság, a befogadás mértéke jelentősen eltér a kérdezettek iskolai végzettsége, neme, kora és egészségi állapota szerint. A magasabb iskolai végzettségűek, a férfiak, a fiatalabbak és a jó egészségi állapotnak örvendők lényegesen nyitottabbak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, az idősebb korosztály, a nők és a kedvezőtlenebb egészségi állapotúak csoportja. Amikor e négy háttérváltozó hatását együttesen vizsgáljuk a nyitottság szempontjából, a kor jelentősége eltűnik, az iskolai végzettség és a nem hatása pedig kiemelkedik, az egészségi állapot pedig csak enyhe mértékben befolyásolja a nyitottság mértékét.

Az érdeklődés, a nyitottság után azt vizsgáltuk, hogy az élet különböző területein megjelenő tudományos eredményeket, technológiai vívmányokat a jövő szempontjából hogyan értékelik a megkérdezettek, e vívmányok széles körű alkalmazása milyen hatással lesz véleményük szerint az emberiség jövőjére az elkövetkezendő 20 évben. Javítani vagy rontani fogja az életkörülményeket, vagy pedig nem fogja befolyásolni azok alakulását? (1. ábra) A napenergia felhasználásától (59%) és a biotechnológia széles körű társadalmi alkalmazásától (57%) a lakosság többsége az életkörülményekben bekövetkező pozitív változásokat vár. Az informatikát a kérdezetteknek közel a fele (45%) tartja olyan potenciálnak, amely a jövő szempontjából előrevivő lehet. Az internet használatáról és a telekommunikációról a lakosság több mint egyharmada (37%), az űrkutatásról pedig valamivel kevesebb, mint egyharmada (31%) gondolja azt, hogy javítani fogja az emberiség életét. A mobiltelefon és az atomenergia felhasználása esetében viszont azoknak az aránya magasabb, akik úgy vélekednek, hogy ezek a vívmányok kedvezőtlen hatással lesznek, rontani fogják elkövetkezendő életminőségünket. A nanotechnológia hatását a kérdezettek fele nem tudta értékelni, ami arra utal, hogy ez egy olyan új terület, amelyről a laikusok még alig hallottak, eredményei a társadalom számára meglehetősen ismeretlenek.

1. ábra. A technológiai vívmányok hatása az emberiség jövőjére

A technológiai vívmányok hatása az emberiség jövőjére

A véleményeket pontosabban értelmezhetjük, ha azokat az úgynevezett optimizmus-pesszimizmus index alapján értékeljük (2. ábra). A vizsgált kilenc terület közül a lakosság hetet inkább optimista módon ítél meg. A mobiltelefon és az atomenergia vonatkozásában viszont inkább pesszimista álláspontot képviselnek az emberek úgy vélik, hogy alkalmazásuk kedvezőtlenül befolyásolja majd a következő generáció életkörülményeit.

2. ábra. A lakosság beállítódása a technikai vívmányok jövőbeni hatását illetően (optimizmus-pesszimizmus index)

A lakosság beállítódása a technikai vívmányok jövőbeni hatását illetően (optimizmus-pesszimizmus index)

A magyar lakosság a felsorolt tudományos-technikai vívmányok közül a biotechnológia eredményeinek társadalmi hasznosulásától várja leginkább, hogy az emberiség jövőjét kedvező módon fogja befolyásolni. A hazai véleményeket összehasonlítva az uniós tagországokéval (1. táblázat), azt tapasztaljuk, hogy a legoptimistább nemzetek közé tartozunk. A nemzetközi közvéleményt igen erősen megosztja a biotechnológia eredményeinek alkalmazása, illetve az emberiség jövőjére gyakorolt feltételezett hatása. Az index értéke 0,71 és 0,12 között ingadozik. Az optimizmus leginkább a spanyolokra, a legkevésbé pedig a görögökre jellemző.

1. táblázat. A magyar lakosság beállítódása a biotechnológia jövőbeni hatását illetően, nemzetközi összehasonlításban* (optimizmus-pesszimizmus index)

 Index


Spanyolország0,71
Svédország0,61
Portugália0,57
Magyarország0,57
Olaszország0,43
Belgium0,40
Franciaország0,39
Hollandia0,39
Finnország0,31
Luxemburg0,29
Írország0,26
Ausztria0,25
Németország0,24
Dánia0,23
Egyesült Királyság0,17
Görögország0,12


*Forrás: Eurobarometer, 2002.

A következő lépésben azt vizsgáltuk, hogy a lakosság milyen alapismeretekkel, tudással rendelkezik a biológia és a genetika területén. A 2. táblázat a magyar adatok mellett az unióra jellemző adatokat is közli. A magyar lakosság tudásszintje jól illeszkedik az uniós országok átlagához, és bizonyos kérdésekben jelentősen meg is haladja azt. (Mivel az Eurobarometer adatbázisához nincs hozzáférésünk, ez utóbbi feltételezésünket nem tudjuk igazolni statisztikai próbával.)

2. táblázat. Helyes válaszok aránya a tudásteszten (%)

 Helyes válaszok százaléka
ÁllításokEU-országok, 2002*Magyarország, 2003


Vannak olyan baktériumok, amelyek a szennyvízben élnek.8495
A közönséges paradicsom nem tartalmaz géneket, csak a genetikailag módosított paradicsom.3643
Az élő szervezetek klónozása genetikailag azonos másolatokat hoz létre.6670
Ha valaki genetikailag módosított gyümölcsöt eszik, a saját génjei is módosulnak.4959
Az, hogy egy gyerek lány lesz-e, azt az anya génjei határozzák meg.5356
A sörélesztőben élőlények találhatók.6367
A terhesség első hónapjaiban meg lehet állapítani, hogy a gyermek Down-kóros lesz-e.7972
A genetikailag módosított állatok mindig nagyobbak, mint a normális állatok.3842
Az emberi gének több mint fele megegyezik a csimpánz génjeivel.5258
Az állati géneket nem lehet növényekbe ültetni. 2626


*Forrás: Eurobarometer, 2002.

A teszt során mért helyes válaszok számának átlagát is bemutatjuk, most már tagországok szerinti bontásban, beillesztve a magyar lakosság eredményeit (3. táblázat).

3. táblázat. A tudásteszten mért helyes válaszok átlagpontszáma az Európai Unió tagországaiban* és Magyarországon

Svédország6,35
Dánia5,98
Hollandia5,58
Finnország5,52
Egyesült Királyság5,33
Luxemburg5,21
Franciaország5,16
Magyarország4,92
Németország4,79
Ausztria4,78
Belgium4,71
Olaszország4,68
Spanyolország4,54
Írország4,35
Görögország4,06
Portugália3,93
EU-átlag4,93


*Forrás: Eurobarometer, 2002.

A magyar lakosság tudásszintje megegyezik az unió átlagával, így a tagországok közt a középső mezőnyben helyezkedünk el. Átlagpontszámunk (4,92) azt jelzi, hogy a válaszadók a kérdéseknek körülbelül a felére tudták a helyes választ. Legnagyobb felkészültséggel a svédek rendelkeznek, és a portugálok tudnak a legkevesebbet erről a témáról. Az olvasó számára is feltűnhet, hogy a tudás szempontjából a két szélsőséget képviselő ország lakossága a biotechnológia jövőt formáló hatásával kapcsolatban nagyon hasonló beállítódással rendelkezik (1. táblázat), mindkettő a legoptimistább országok közé tartozik.

A továbbiakban öt konkrét eljárás, illetve beavatkozás (genetikai szűrés, xenotranszplantáció, a köldökvér tárolása, a szövetek klónozása, a magzat nemének meghatározása) ismertségét vizsgáltuk a lakosság körében. A 3. ábra az ismertség szempontjából növekvő sorrendben mutatja be az egyes eljárásokat. Míg a xenotranszplantációról a lakosság 43%-a, addig a köldökvér tárolásáról és későbbi gyógyítási célú felhasználásáról a lakosság több mint háromnegyede (77%) hallott. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a felmérést megelőző időszakban a magyar közéletben komoly szakmai és társadalmi vita zajlott a köldökvér tárolásáról és későbbi felhasználhatóságáról, valamint a magzat nemének meghatározásáról a gyermekvállalással összefüggésben. Ez ösztönözte a kutatókat arra, hogy ezeket a kérdéseket vizsgálatukban is szerepeltessék.

3. ábra. Hallott-e már ezekről a tudományos eljárásokról?

Hallott-e már ezekről a tudományos eljárásokról?

Ezeknek az eljárásoknak, beavatkozásoknak nemcsak az ismertségét firtattuk a laikusok körében, hanem arra is kíváncsiak voltunk, hogy miként viszonyulnak ezekhez az orvostechnológiai vívmányokhoz. Kérdéseink arra vonatkoztak, hogy mennyire tartják hasznosnak, véleményük szerint jelentenek-e valamilyen veszélyt az emberi társadalomra nézve, milyen a morális megítélésük, illetve társadalmi támogatottságuk.

A vizsgált eljárások prioritási sorrendje a hasznosság, a morális megítélés és a támogatottság szükségessége szempontjából megegyezik. A közvélemény a genetikai szűrés alkalmazását tartja társadalmilag a leghasznosabb, erkölcsileg a legelfogadhatóbb és a legnagyobb társadalmi támogatottságot igénylő eljárásnak, ezzel szemben azt a lehetőséget tartják a legkevésbé hasznosnak, morálisnak és társadalmilag támogatandónak, hogy a szülők a magzat nemének ismeretében dönthessenek a gyerekvállalásról. Az eljárások társadalmi veszélyességének, kockázatának megítélése eltérő képet mutat. A felsoroltak közül a társadalomra nézve a legveszélyesebbnek a xenotranszplantációt, a legkisebb veszéllyel, kockázattal járónak pedig a köldökvér levételét és tárolását tartják a megkérdezettek. A társadalmi kockázattal kapcsolatos vélemények kisebb mértékben szóródnak, mint a többi három dimenzióban (4. táblázat).

4. táblázat. Egyetértés a biotechnológiai eljárások alkalmazásával kapcsolatban az Európai Unió országaiban és Magyarországon (%)

 Az egyetértők százaléka

 Hasznos

Kockázatos

Morális

Támogatandó

 EU*EU**Mo.EU*EU**Mo.EU*EU**Mo.EU*EU**Mo.


Genetikai szűrés819192595118668185718287
Xenotranszplantáció607860726753436249476451
Klónozás768779696648617266667665
Köldökvértárolás  83  17  78  74
A magzat nemének meghatározása  31  29  30  24


*=kis érdeklődési szint **=nagy érdeklődési szint, Mo.=Magyarország

A nemzetközi összehasonlítást csak bizonyos korlátok között tudjuk elvégezni. Az uniós véleményekre vonatkozó adatok olyan bontásban kerültek publikálásra, amelyek a lakosság biotechnológiával kapcsolatos érdeklődését is figyelembe vették. A 4. táblázatban a csillaggal megjelölt oszlop az érdeklődés szempontjából a legkevésbé érdeklődők (az érdeklődés pontszámértékének megoszlása alapján az alsó negyedbe tartozók), míg a két csillaggal jelölt oszlop a legnagyobb érdeklődést mutatók (a felső negyedbe tartozók) átlagos egyetértési arányát mutatja be. Ezzel szemben a magyar adatok nem a szélsőségekre, hanem az átlagosra vonatkoznak. Ennek alapján azt várnánk, hogy a magyar lakosság véleménye akkor illeszkedik a legjobban a nemzetközi véleményekhez, ha az egyetértők aránya a két szélső érték közé esik.

A genetikai szűrést mind a magyarok, mind az unió lakossága igen magas arányban tartja hasznosnak. A magyar lakosság véleménye az unió biotechnológia iránt legérdeklődőbb csoportjának véleményével mutat hasonlóságot. A xenotranszplantáció esetében a hazai vélemények a legkevésbé érdeklődőkkel mutatnak azonosságot. Leginkább a klónozás hasznosságának magyar megítélése simul be az uniós vélemények közé.

A kockázatok megítélése szempontjából a magyar adatok látványosan eltérnek az uniós adatoktól. A magyar lakosság mindhárom tárgyalt eljárás alkalmazását jóval kisebb arányban látja veszélyesnek. A legszembetűnőbb eltérés az általunk leghasznosabbnak vélt genetikai szűrések vonatkozásában található. Míg az uniós polgároknak több mint a fele, addig a magyaroknak csak közel egyötöde tart a beavatkozás negatív következményeitől az emberi társadalom szempontjából.

Talán a morális megítélés tekintetében van a legnagyobb hasonlóság a véleményekben, bár a genetikai szűrés itt is kilóg egy kicsit a sorból. A magyarok valamivel nagyobb arányban tartják erkölcsileg elfogadhatónak az eljárást, mint a legérdeklődőbb uniós lakosság.

Az eljárások támogatottságát, úgy tűnik, a kockázat kevésbé befolyásolja, mint a hasznosság és a morális egyetértés.

A támogatók és ellenzők tipológiáját a négy megítélési szempont együttes figyelembevételével alakították ki. Az 5. táblázatban a lehetséges 16 véleményvariáció közül csak azok szerepelnek, amelyek a lakosság legalább 10%-ára jellemzők voltak.

5. táblázat. A lakossági vélemények megoszlása a támogatatók és ellenzők típusai szerint hazánkban és az unió tagországaiban

 Támogatók

A kockázat ellenére támogatók

Ellenzők

 EUMo.EUMo.EUMo.


Genetikai szűrés48843329*
Klónozás3212501117*
Xenotranszplantáció29744627*
Köldökvértárolás 7 37 *
A magzat nemének meghatározása * 7 8


*A csoportba tartozók aránya kisebb, mint 10%. Mo. = Magyarország

Magyarországon a vélemények kevésbé karakteres formában jelennek meg, mint az unió tagországaiban. Ez azt jelenti, hogy a vélemények meglehetősen szóródnak, szinte minden variáció előfordult valamilyen gyakorisággal. A támogatók aránya 7–12% között mozog, az ellenzőké pedig az ötből négy esetben az 5%-ot sem haladja meg. A vélemények legmarkánsabban a genetikai szűrés és a köldökvér tárolása kapcsán jelennek meg. E kérdésekben a lakosság körülbelül egyharmada a kockázatot toleráló támogatók csoportjába tartozik.

A biotechnológiai eljárások és beavatkozások társadalmi kockázatának vizsgálatával kapcsolatban megfogalmazódik az a kérdés, hogy a lakosság milyen garanciákat lát a szakmai, politikai és a társadalmi közélet szereplőiben. Mennyire bízik abban, hogy bizonyos szervezetek, illetve szakmák képviselői mindent megtesznek annak érdekében, hogy megóvják a társadalmat a biotechnológia alkalmazásának káros mellékhatásaitól? A felmérésben 12 szereplőre vonatkozóan kértük a bizalom vagy bizalmatlanság kinyilvánítását.

Az Eurobarometer adatai lehetővé tették, hogy ezt a kérdést is nemzetközi összefüggésben vizsgáljuk (6. táblázat). Először is feltűnő, hogy a magyar lakosság körében minden szereplő esetében jóval magasabb a véleménnyel nem rendelkezők aránya. Legkevesebben az írott sajtó és a fejlesztő vállalatok vonatkozásában rendelkeznek határozott véleménnyel. A véleményformálók aránya az egyetemi tudósok és az orvosok megítélésében a legmagasabb, de még az ő esetükben is a lakosság közel egyharmada (30%) nem tudja értékelni tevékenységüket. Mind a magyar, mind az uniós lakosságtól azok a szereplők kapták a legnagyobb bizalmat, akiknek a biotechnológiai eredmények alkalmazásához nem fűződik a laikusok számára is nyilvánvaló gazdasági érdekeltségük: orvosok, tudósok, társadalmi (betegjogi, illetve fogyasztói) szervezetek. A magyar válaszadók körében a bizalmatlanság legnagyobb mértékben a kiskereskedelemmel szemben nyilvánul meg. A lakosság általában jobban bízik az Európai Unió szabályozó tevékenységében, mint a saját kormányaiban. Ez a tendencia még kifejezettebb Magyarországon, mint az uniós országokban. Hazánkban a társadalmi szervezetek iránti bizalom viszonylag csekély megnyilvánulása (kivéve a betegjogi szervezeteket) a civil társadalom működésének gyenge percepciójára utal.

6. táblázat. A lakossági bizalom a biotechnológiával kapcsolatba kerülő szakmai és gazdasági csoportok iránt (%)

 EU

Magyarország

CsoportokBízikNem bízikNincs véleményBízikNem bízikNincs vélemény


Napilapok és magazinok591625222652
Vállalatok, amelyek a biotechnológia alapján fejlesztenek412732252550
Egyetemi tudósok, akik biotechnológiai kutatásokat végeznek70111961930
Fogyasztói szervezetek, amelyek ellenőrzik a termékeket701119391843
Környezetvédők, akik a biotechnológia ellen agitálnak591724381943
Kormány, amely szabályozza a biotechnológia alkalmazását462628282646
Boltok, amelyek gondoskodnak az élelmiszerek biztonságáról562420224137
Termelők, akik döntenek arról, hogy milyen növényeket termesszenek552124322444
Ipari tudósok, akik biotechnológiai kutatásokat végeznek591724411742
Orvosok, akik figyelnek a biotechnológia egészségre gyakorolt hatására76816591130
Betegek és hozzátartozóik szervezetei72820491239
Európai Unió, amely szabályozza a biotechnológia alkalmazását511831461539

Az érdeklődés, a tudás és a vélemények után a tájékozódás, az ismeretszerzés forrásait is vizsgáltuk. A felmérést megelőző három hónapban a kérdezettek körülbelül egyötöde (21%) hallott vagy olvasott valamit a biotechnológiával kapcsolatban. A legtöbben az információ forrásaként a televíziót jelölték meg (79%). Napilapokból értesült a friss információval rendelkezőknek valamivel több mint egyharmada (39%), rádióból és különböző magazinokból közel egyötöde (19%, illetve 18%), az internetről már csak egytizedük, egyéb forrást az informáltak 7 %-a jelölt meg.

Végezetül a biotechnológiára és orvostechnológiára vonatkozó vélemények mellett a tudomány természetátalakító hatásának általános megítélésére is rákérdeztünk. Három olyan állítással mértük a lakosság beállítódását, amelyek a természet sebezhetőségének mértékére vonatkoztak (7. táblázat).

7. táblázat. Általános értékorientáció a természet sebezhetőségével kapcsolatban (%)

 Egyetért

Nem ért egyet

Nem tudja

ÁllításEUMo.EUMo.EUMo.


A modern technológia felborítja a természet egyensúlyát.73821714104
A természet sebezhető, és könnyen kárt okoznak benne az emberi beavatkozások.88947650
A természetnek nem ártanak az emberi beavatkozások.2576291132

Magyarországon a fenti kérdésekben határozott véleménnyel rendelkezők aránya jóval magasabb, mint az uniós országokban. A magyar lakosság a természetet sebezhetőbbnek tartja, mint az uniós lakosság. Miközben a biotechnológia konkrét alkalmazásait viszonylag optimistán ítélik meg, a természetet általában veszélyeztetettebbnek látják. Feltételezhető, hogy a természetbe való emberi beavatkozás más formái (például a környezetszennyezés), és az ezek ellen hatni képes környezetvédelem hiányosságai is jobban benne vannak a magyar köztudatban, és nagyobb szorongást keltenek a lakosságban, mint a géntechnológiák veszélyei.

 

Összefoglalás

Munkánk során a biotechnológia és az orvostudomány új vívmányainak lakossági fogadtatását elemeztük a nemzetközi vélemények tükrében. Országos felmérésünk alapján a felnőtt magyar népesség tudomány és technika iránti érdeklődését, nyitottságát, tudásszintjét és a tudományos eredmények társadalmi hasznosulásához való viszonyát mértük fel. A nemzetközi összehasonlítás mindig fontos a kutató számára, de most, hogy hazánk hamarosan csatlakozik az unióhoz, az eredmények értékelése még izgalmasabbnak tűnik. Hasonlóak vagy különbözőek vagyunk-e tájékozottságban, tudásban, gondolkodásban, véleményalkotásban? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egy olyan tudományterülettel kapcsolatban, amely poszthumán jövendőnk szempontjából nagy jelentőséggel bír.

A magyar lakosság több mint egyharmada érdeklődő és kellőképpen informált az új tudományos eredményekkel kapcsolatban. A biotechnológiát olyan területnek tartja, amelynek eredményei és azok széles körű alkalmazása pozitív hatást gyakorol az emberiség jövőjére. A magyarok e tekintetben a legoptimistább nemzetek közé tartoznak. Biológiai és genetikai alapismereteink megfelelnek az uniós átlagnak. A vizsgált konkrét eljárások közül (genetikai szűrés, szövetek klónozása, xenotranszplantáció), a nemzetközi közvéleményhez hasonlóan, a genetikai szűrés alkalmazását tartják a leghasznosabbnak. Ezeknek az eljárásoknak az alkalmazását viszont jóval kisebb mértékben tartják kockázatosnak a társadalom jövőjét illetően, mint az unió lakossága. A támogatás és az elutasítás szempontjából markáns vélemények még nem alakultak ki ezekkel a vívmányokkal kapcsolatban. A biotechnológiai eljárások és beavatkozások káros következményeinek csökkentése, illetve kivédése érdekében még alig látnak garanciát a szakmai, politikai és társadalmi élet szereplőiben. Ezeket a szereplőket feltűnően magas arányban még minősíteni sem tudják. Bizalmuk azon szereplők iránt a legmagasabb (orvosok, tudósok, betegjogi és fogyasztói szervezetek), akiknek nincs nyilvánvaló gazdasági érdekeltségük az eljárások alkalmazásában.

 

Köszönetnyilvánítás

A felmérés az Euro-MADO (Euro-MADO: Optimisation of Typing Policies for European Marrow Donor Registries, 5th EU-supported framework, QLGT7-CT-2001-00065) nemzetközi vizsgálat keretében történt. A kutatást támogatta az OTKA TS-40889/2002. számú programja.

 

Irodalom

  1. Pardo R, Midden C, Miller JD. Attitudes toward biotechnology in the European Union. Journal of Biotechnology 2002;11;98(1):9-24.
  2. Guttelin JM. Biotechnology in the Netherlands: controversy or consensus? Public Understanding of Science 2002;11(2):131-42.
  3. Bonfadelli H, Dahinden U, Leonarz M. Biotechnology in Switzerland: high on the public agenda, but only moderate support. Public Understanding of Science 2002;11(2):113-30.
  4. Kohring M, Matthes J. The face(t)s of biotech in the nineties: how the German press framed modern biotechnology. Public Understanding of Science 2002;11(2):143-54.
  5. Priest SH, Bonfadelli H, Rusanen M. The „trust gap” hypothesis: predicting support for biotechnology across national cultures as a function of trust in actors. Risk Analysis 2003;23(4):751-66.
  6. Gaskell G, Allum N, Stares S. Europeans and biotechnology in 2002 (2nd Edition: March 21st 2003). Eurobarometer 58.0: QLG7-CT-1999-00286. http://europa.eu.int/comm/public_opinion/archives/ebs/ebs_177_en.pdf