LAM 2003;13(6):493-4.

KÖNYVISMERTETŐ

Fehér lapok a természet könyvében

Kassai Tibor: Helmintológia.
Az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai
369 oldal.
Budapest: Medicina Könyvkiadó; 2003.
ISBN: 963 242 803 X.
Ára: 6300 Ft

 

A helmintológia egyrészt alkalmazott zoológiai-ökológiai, másrészt orvosbiológiai-állatorvosi tudomány, amelynek feladata a féregélősködők biológiájának, kórtani hatásainak megismerése révén az általuk emberekben, állatokban, növényekben okozott károk csökkentése, illetve megelőzése – írja Kassai Tibor a Medicina Kiadó gondozásában megjelent könyvének bevezető fejezetében. Belelapozva a vonzó kiállítású és világos szerkesztésű könyvbe, az érdeklődő rögtön felismeri, hogy itt nem csupán egy régóta hiányolt szakkönyvről van szó.

A közel egymilliárd éves fajfejlődésben az alkalmazkodóképesség, az önálcázás, a változóképesség talán azokban az élőlényekben fejlődött ki a legtökéletesebben, amelyekről e könyv szól. A különböző gazdaszervezeteket megtaláló, azokat összekapcsoló tulajdonság megjelenése, és az ezeknek megfelelő egyes fejlődési alakzatok kifejlesztése rendkívül célravezető genetikai háttér működését feltételezi. Mi lehet e könyvben az, ami a szinte gyermeki természettudományos kíváncsiságot is felkelti, és ami az ismeretanyag elsajátításán túl a „természet könyve” fehér lapjainak megismertetésével élményt nyújt?

A kérdésre a válasz elsősorban a szakmai anyag bemutatási módszerében rejlik. Az egyes rendekhez tartozó különböző fajok, illetve kórformák leírását magában foglaló fejezetek legelején három kérdésre kapunk választ, ezek mindjárt eligazítanak a soron következő ismeretanyag fontosságának megítélésében. Mi a szóban forgó faj elterjedtsége, mi az állat-egészségügyi és közegészségügyi jelentősége? Ennek a kérdésnek a megválaszolását követően a kórokozók leírása rendkívül didaktikus: a faj megnevezését, a jellemzés, az alaktani bemutatás, a tartózkodási hely, a pete leírása követi. A gazdaspektrum és a fejlődésmenet az egyik legérdekesebb és egyben legvilágosabb része az anyagnak. Az érintett szervek, a fejlődési alakok és életkoruk bemutatásával az egyes fajok életciklusát diagramok formájában ismerteti. Ezt az ismeretanyagot logikusan követik a járványtani kérdések, majd a kórfejlődés, a tünetek és a kórhatározás tárgyalása következik. Végül a gyógykezelés és a védekezés ismertetése zárja le az egyes fajokra vagy fajcsoportokra vonatkozó leírásokat. Nagy előnye ennek a következetesen kialakított szerkezetnek, hogy az ismeretanyag így könnyebben elsajátítható és összehasonlítható, valamint az egyes kérdésekre gyorsan meg lehet találni a választ. A szövegen egyébként jól tükröződik Kassai Tibor egyetemi előadói gyakorlata, hazai és nemzetközi téren szerzett tapasztalata, lényegmegragadási készsége. Túlzás nélkül állítható, hogy a könyv minden mondata, minden szava világosan megfogalmazott formában fontos ismereteket közöl. Az olvasmányosságot éppen a tiszta, tömör, nyelvi szempontból is szép fogalmazás jelenti.

A helmintológia az általános természettudomány szakterülete mellett az állatorvosi és orvostudományi ágazatokat is egyaránt érinti. A medicina elméleti és gyakorlati területén dolgozó szakemberek a graduális oktatás keretében igen csekély helmintológiai ismeretanyagot szerezhettek. Ezt igazolta vissza a posztgraduális és szakorvosképzés, amikor az elméleti és klinikai immunológiai, allergológiai tanfolyamokon éppen Kassai Tibor előadásai nyomán ez a szakterület nagy érdeklődést váltott ki újszerűségével. Mivel a recenzió írója az orvostudományban érdekelt, különös figyelemmel kísérte a humán medicina számára nyújtott „tananyag” hasznosíthatóságát. A szakkönyv ezt az igényt is kiválóan kiszolgálja, ugyanis egyöntetűen minden humán vonatkozású részt színes háttérrel, tablóban kiemelve mutat be. Így, akik csak e kérdésben kívánnak gyors tájékozódást nyerni, hamar rálelhetnek a kérdéses anyagra, nem fáradnak el a szövegtengerben folytatott kutatástól.

Érdemes a szakkönyv még egy értékes egyediségére rávilágítani. Említettük, hogy a könyv ismeretanyaga gondolatébresztő a filogenezis, a szelekció, az alkalmazkodóképesség, az élőlények egymásrautaltsága vagy éppen az egymás kihasználása szempontjából. A parazitákban kialakuló felismerés különleges formái, az ezekből fakadó immunológiai védekezés és annak lehetőségei rendkívül érdekes megvilágításba helyezik a biológiai változatosság biztosítását. E fajokban kialakult immunológiai „álcázóképesség” vagy éppen a parazita faj védelmét célzó immunregulációt előhívó képesség analóg azokkal a mechanizmusokkal, amelyek a vírusok vagy a daganatok esetében a gyógyítás szempontjából nemkívánatosak. Kassai Tibor könyvében az immunológiai jellegzetességek felsorakoztatása nem véletlen, hiszen a szerző nemzetközileg és hazailag is a parazitákkal kapcsolatos fajlagos és természetes immunitásnak az egyik legelismertebb szakembere, aki tanszéki kutatási tevékenységének jelentős részét is e területen fejtette ki.

A könyv második része, mintegy 200 oldal foglalkozik a fentiekben érintett fajok ismertetésével, amely felöleli a laposférgek, a fonálférgek, a buzogányfejű férgek törzseihez tartozó fajok által előidézett kórformákat.

A harmadik rész (50 oldal) a féregfertőzések gyógyítását és megelőzését foglalja magában. Ez a témakör felöleli az anthelminthicumok használatának általános kérdéseit, a toxikus hatásokat és a gyógyszerrezisztenciát, valamint a hatékonysági vizsgálat módszertanát. Rendkívüli gyakorlati értéke van annak a táblázatnak, amely a Magyarországon állatgyógyászati célra engedélyezett anthelminthicus készítményeket sorolja fel, a hatóanyag, a gyártó-forgalmazó cégek megnevezésével, valamint az állatfaj és a hatásspektrum megjelölésével. Az olvasó hiába keres a könyvben hasonló táblázatot az emberi féregfertőzések orvoslására használható anthelminthicus készítményekről. Ennek az az egyszerű oka az, hogy a hazai gyógyszerpiac kínálatában alig néhány ilyen készítmény található: Decaris, Vermox, Yomesan. Az egyes kórformák leírásánál azonban a hatóanyagra vonatkozó terápiás javallatot is rendszerint megtalálja az érdeklődő olvasó.

A nem kemoterápiás védekezés módszereit tartalmazó fejezet részletezi a megelőzés szakmai, szervezési, rendszabályozási lehetőségeit. Ezek stratégiai szempontok szerint is összeállítottak, így gyakorlati útmutatót és ajánlást adnak a mezőgazdasági szakembereknek.

A negyedik rész, mintegy 30 oldalnyi terjedelemben, a féregfertőzések kórhatározásával foglalkozik. A vizsgálatok előkészítésétől a laboratóriumi és mikroszkópos módszerek részletes leírásán keresztül a technikai fogások bemutatása teszi teljessé ezt a gyakorlat szempontjából fontos fejezetet.

Az ötödik különálló rész a féregpeték és -lárvák kimutatására szolgáló vizsgálati módszereket ismerteti nyolc olyan táblával kiegészítve, amelyek klasszikus grafikákkal ábrázolják a peték mikroszkopikus képeit. Ezek a rajzok a múlt század tökéletes grafikai technikájával nemcsak szemléletesek, hanem esztétikailag is szép látványt nyújtanak.

Végül, de nem utolsósorban, az „adalék” részek nyújtanak különleges csemegét az érdeklődőknek. A bevezetésben, az összefoglaló táblákban és a függelékben rögzített anyagokból az alábbiakat érdemes kiemelni:

– tematikailag csoportosított kifejezésmagyarázat,

– a parazita férgek osztályozása,

– a paraziták okozta bántalmak nevezéktana,

– féregtaxonok hétnyelvű szótára,

– a forrásmunkák és a javasolt irodalom jegyzéke,

– a részletes és szokatlanul informatív tárgymutató.

A Helmintológia című szakkönyv híven tükrözi a nagy mester, Kotlán Sándor emlékét, akinek Kassai Tibor ajánlotta munkáját. A magyar nyelvű könyv a szerző Veterinary Helminthology címen az oxfordi Butterworth-Heinemann Kiadó által 1999-ben kiadott és azóta spanyol nyelven is megjelent, nemzetközi sikert aratott művének bővített és átdolgozott kiadása.

A természettudomány, az orvostudomány magyar művelői és szakemberei számára öröm, hogy képanyagában és nyomdatechnikájában ilyen kiemelten szép szakkönyvhöz jutottak a Medicina Kiadó gondozásában. A két külföldi kiadásnál gazdagabb, gyakorlatibb és a humán vonatkozásokkal is kiegészített mű nagymértékben hozzájárul úgy a graduális, mint a posztgraduális képzés európai szintjéhez, de elsősorban az ország számára fontos és hasznos szakmai ismeretek bővítéséhez.

dr. Petrányi Győző