LAM 2003;13(2):173-4.

TUDÓSÍTÁS

A népegészségügyi programról

 

A februári LAM Klub vendége dr. Hargittai Mária, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára volt, aki Az egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programja címet viselő népegészségügyi programról adott tájékoztatást a jelenlévőknek.

 

Több sikeres népegészségügyi programot is ismerünk világszerte, például a finnországi észak-karéliai programról már szinte mindenki hallott.

A Johan Béla nemzeti program alapja az előző kormányzat ideje alatt jött létre. A jelenlegi program nagyon széles társadalmi támogatottsággal, jogi háttérrel rendelkezik. Dr. Hargittai Mária a program ismertetésének elején kiemelte, hogy a népegészségügyi program 1988-tól több-kevesebb sikerrel, de folyamatosnak tekinthető, és a lényeget mindegyik program továbbvitte.

A jelenlegi az előzővel abban azonos, hogy minden mértéket megtartott, amit az magában foglalt, azonban az országgyűlési határozat arra késztette a tárcát, hogy egy kicsit gazdagítsa a programot, részben a morbiditási, mortalitási viszonyokat figyelembe véve a meglévőket egészítse ki, részben pedig dolgozzon ki programot az egészséges ifjúság, a mentálhigiénia és az idősek egészségben megélt életéveiről való gondoskodás terén.

A PROGRAM SZERKEZETE

Nemcsak formai, hanem lényegi megújulás, stratégiai irányok szerinti szerveződés (WHO).

  1. Az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása.
  2. Az egészséges életmód programjai, az egészség kockázati tényezőinek csökkentése.
  3. Elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság csökkentése.
  4. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében.

A program forrásai

  • Az EÜSZCSM népegészségügyi előirányzata.
  • Más tárcák által, egyeztetés után (1066/2001 Kh.) tervezett források.
  • OEP-finanszírozott tevékenységek, szűrések.
  • ÁNTSZ költségvetésének a program feladataihoz kötődő elemei.
  • Társadalmi együttműködés (például szja 1%).
  • A közszféra és a magánszektor együttműködése (public-private partnership).

Feladatok 2003. I. fél évében

  1. A hatékony programmegvalósítás szervezeti feltételeinek megteremtése.
    • ONB-tárcaközi bizottság.
    • Népegészségügyi Irányító Testület (két politikai államtitkár, közigazgatási államtitkár, felelős helyettes államtitkár, tiszti főorvos, főosztályvezető, OEFK vezető, szakértők).
    • Nemzetközi tanácsadó csoport létrehozása (WHO, EU-kapcsolódás).
    • Népegészségügyi főosztály megerősítése (funkció: ONB-titkárság, stratégiai döntések előkészítése).
    • Programiroda integrálása az OEFK-ba, vezetői pályázat, alprogramvezetők jogállásának tisztázása.
    • Döntés az OEFK jogállásáról (ÁNTSZ, később egészségpolitikai háttérintézmény?), feladatairól (végrehajtás, monitorozás, egészségkommunikáció).

Feladatok 2003. II. fél évében

  1. Parlamenti szereplés előkészítése.
    • Február 6. Egészségügyi Bizottság nyílt napja (párbeszéd a civil szférával).
    • H/1813. Sz. OGYH tárgyalása, elfogadása.
  2. Prioritások képzése: szűrővizsgálatok, környezet-egészségügy, dohányzás, alkohol- és drogmegelőzés, esélyegyenlőség, egészséges táplálkozás, szív- és érrendszeri betegségek megelőzése.
  3. Átlátható finanszírozási mechanizmus, költségvetési források elosztása.
  4. Kommunikációs projektek: televíziós reklámok, website, újságírói tréning, egészségvédelmi show-k (hipertónianap, „Sétálj az életért!” mozgalom stb.).

Felmerül a kérdés, hogy az az infrastruktúra, amely jelenleg rendelkezésre áll, megfelelő-e a programban meghatározott feladatok ellátására. Hargittai Mária hangsúlyozta, hogy a programokhoz allokált pénzek eddig nem szerepeltek a költségvetésekben. Az idei költségvetésben jelent meg először kétmilliárd forint a program megvalósítására, de ez az összeg csupán egy része a ráfordítandó forrásoknak.

A munkatervet egy tárcaközi bizottság koordinálja, amely azt vallja, hogy az egészségügyi tárca csak motorja a programnak. A tárcaközi bizottság szélesebb társadalmi konszenzusba helyezi a megvalósítást, és számít a társtárcák finanszírozására is. Kifejezetten szakmapolitikai cél volt, hogy ne az egészségügyi költségvetésben jelenjen meg az összes forrás, hanem mivel a program megvalósítása össztársadalmi, összkormányzati cél, minden tárca érezze magáénak, és minden rendelkezése kapcsán vizsgálja meg, hogy az milyen hatással van az emberek egészségére.

Hargittai Mária szerint az orvostársadalom nem motivált a prevencióra, ezért a kormány és az elkövetkező évek jelentős feladata az, hogy megalapozza a népegészségügyi struktúrát.

A helyettes államtitkár asszony elmondta, hogy az előző kormányzat ideje alatt megkezdett szűrések, mint például a mellrákszűrés, továbbra is folytatódnak. Új szűrőállomások telepítése is folyamatban van, például Komárom-Esztergom megyében, ahol eddig nem volt szűrőállomás, viszont a mellrák előfordulásának gyakorisága ebben a megyében a legmagasabb. Békéscsabán, Kecskeméten is új szűrőállomások kezdték meg működésüket. Hargittai Mária azt is elmondta, hogy a szakma egyezségre jutott a méhnyakrákszűrésben, és szándékaik szerint az elkövetkező hónapokban ez is elkezdődik.

A PROGRAM FŐ JELLEMZŐI

  • Interszektorialitás: a társadalom különböző csoportjainak együttműködése az egészségért.
  • A mennyiségi mutatók mellett hangsúlyosan jelennek meg a minőségi mutatók.
  • A program tervezése és megvalósítása során a társadalom érintett csoportjainak véleménye kiemelten fontos, ezért társadalmi vitára került sor mielőtt az Országgyűlés elé terjesztenék.
  • Az egészségért végzett munkát társadalmasítani kell, és az egészség fejlesztésében minden érintett számára lehetővé kell tenni a közreműködést.

A PROGRAM FŐ ALKOTÓELEMEI

A 35/2002. (VI. 28.) országgyűlési határozat által megjelölt prioritások:

  • Több cikluson átívelő tervezés és megvalósítás szükséges.
  • ENNP korszerűsítendő és kiterjesztendő.
  • Megjelöl kiemelten fontos területeket:
    • az egészséges ifjúság érdekében indított megelőző programok, egészség érettségi szűrővizsgálati rendszer kialakítása;
    • az idősek egészségi állapotának javítását szolgáló intézkedések.
  • A szív- és érrendszeri megbetegedések, halálozások visszaszorítása.
  • A daganatos betegségek megelőzése és szűrésének megszervezése.
  • Lelki egészségvédelem.
  • Környezet-egészségügy.
  • A mozgásszervi megbetegedések megelőzése és gyógyítása (ENSZ-évtized).

A munkaterv prioritásai között az óvodai és iskolai nevelést tartja a legfontosabbnak. Érdekeltté kell tenni a pedagógusokat is a mozgáskultúra kialakításában. A klub résztvevői egyetértettek abban, hogy az egészséges életmód ismertetésében és elfogadtatásában óriási szerep jut a médiának.

Vajda Angéla