LAM 2002;12(5):335.

SZELLEM ÉS KULTÚRA

Egy kitűnő szakkönyv

Gaál Csaba: Sebészet

 

Éppen tíz év telt el azóta, hogy a könyv első kiadása megjelent, amely azóta figyelemre méltó karriert futott be a szakkönyvek sorában. Nem csak elismerést és tekintélyt vívott ki magának a hazai olvasók közt, de egyre tartalmasabbá is vált, olyannyira, hogy ma szinte egyeduralkodónak számít a sebészeti szakkönyvek sorában. Méltán, mert a könyv a jó szakkönyv valamennyi ismérvét hordozza. Szerkesztője maga is nagy irodalmi és szakmai tapasztalattal rendelkező sebész, aki mindenekelőtt szakmájukhoz értő, íráskészséggel is rendelkező kiemelkedő szakembereket választott munkatársaknak. Ma már nem férhet kétség ahhoz, hogy az úgynevezett nagy diszciplínákból megjelenő integratív szakkönyv csakis többszerzős lehet. Ám szerkesztő nélkül a legkiválóbb szerzők is csak olyan zenekar muzsikusaihoz hasonlíthatnak, akik jóllehet, hangszerüknek kiváló művelői, ám szólamaik kakofóniába fulladnak karmester nélkül. Dr. Gaál Csaba szerkesztő – bár már külföldön él – a hazai könyvkiadás iránt táplált kiapadhatatlan érdeklődésétől, mondhatni, megszállottságától vezérelve, energiát nem kímélve igyekezett ezúttal is a legjobbját adni. A jó szerkesztő ugyanis nem csupán begyűjti és összegezi a kéziratokat, hanem azokat az egész könyv célja érdekében kritikusan szelektálja, a kézirat irányelveit megszabja, a terjedelmeket arányosítja, a bennük lévő szakmai sovinizmust – ha kell – visszaszorítja, a határidő megtartásán őrködik, összehangol, telefonál, levelet ír, tárgyal, utazik stb., de mindenekelőtt szerzőként maga is sokat dolgozik. Ez a karizmatikus megszállottság köszön vissza a könyv szinte minden oldalán.

A munka 10 év alatt sokat bővült. A dolog természetéből adódóan ugyanis a tudomány gyorsabban növekszik, mint amennyit selejtezni képes. Ez az oka annak, hogy az élet új fejezeteket, új módszereket, bizonyos szemléleti és hangsúlyeltolódásokat szült. Megállapítható, hogy a könyv az elmúlt évek alatt egybecsiszolódott, mintegy összeérett, s ma méltán tekinthető a sebészeti szakterület olyan nélkülözhetetlen hazai alapművének, amelyhez hasonló a sebészeti szakirodalomban eddig még nem volt. Bár a munkát különböző részterületekről vagy ráépített szakterületekről verbuválódó szerzők írták, mégis megállapítható, hogy a szerkezet, sőt részben a stílus is szinte annyira egységes, mintha egy ember írta volna. Ez nyilván annak is köszönhető, hogy Gaál Csaba a cél érdekében a könyv irodalmi szerkesztését is tudatosan magára vállalta. A figyelmes olvasó a szerkesztő megannyi gondosságát érzékelheti.


Ez a karizmatikus megszállottság köszön vissza a könyv szinte minden oldalán.

A könyv főképpen a gyakorlatnak íródott, csak annyi elméletet tartalmaz, amely a megértéshez feltétlenül szükséges. Felépítése didaktikus, amely nélkülöz minden bőbeszédűséget, helyenként szinte túlzottan is lényegre törő. További segítséget jelent a korszerűsített irodalom, amely minden fejezet (témakör) végén megtalálható. Külön ki kell emelni a szemléletes rajzos ábrákat, amelyek ma vitathatatlanul a szakkönyvábrázolás legfontosabb segédeszközei, s didaktikai szempontból minden bizonnyal még a színes fényképábrákon is túltesznek, de a jól megválogatott táblázatok is az áttekinthetőséget, összegzést, összehasonlíthatóságot szolgálják. A rövidítések magyarázata minden fejezet elején megkönnyíti a korszerű medicina (legtöbbször angol eredetű) ezen konyhanyelve hétfejű sárkányának legyőzését. A címek és alcímek logikailag rendezett hierarchiája, továbbá a kiemelések szerkezetessé, áttekinthetővé teszik a szöveg megértését és feldolgozását. Korántsem zavaró, ha a könyv egyszerre nyújt szakmai ismereteket orvostanhallgatóknak és szakorvosjelölteknek, hiszen a két anyag nem választható el élesen. Kellő motiváltság esetén az orvostanhallgatónak lehetősége nyílik, hogy valamely témában a szigorlati követelményeknél többet olvashasson, viszont a szakorvosjelöltnek, sőt, a szakorvosnak sem árt, ha ismételni képes bizonyos anyagokat. Mert soha nem volt olyan nagy szükség a folytonos tanulásra és önképzésre, mint manapság, már vége annak az időnek, amikor egy-egy mester mellett dolgozva elsajátítható volt a főként kézművesiparhoz hasonlítható sebészet. Ma csak biztos alapokra és szilárd tudásra lehet a sebészi munkát építeni. Igaza van Pető Ernőnek – a szombathelyi Markusovszky Kórház alapító sebész főorvosának –: „A sebészi szabadság felelősség nélkül végzetes mulasztásokhoz vezet! Legjobb tudásunk alapján becsületes munkát kell végeznünk még a legkisebb beavatkozásainknál is, hogy mindig nyugodtan nézhessünk a bizalmukat belénk helyező betegeink lelkébe.” Ezt a gyakorlatra épített szilárd tudásanyagot ígéri a recenzált könyv. Belőle talán egyedül a sebészet, s benne a hazai kirurgia történetét hiányolhatnánk, ám a jelenlegi oldalszám már azt sejteti, hogy a következő bővített kiadás már nem fog egy kötetben elférni, a történelmi visszatekintés pedig talán nem ért volna annyit, hogy a könyv miatta kétkötetessé váljon. A legfontosabb szerzők neve, működési ideje, nemzetisége, szakmai érdemei azonban lábjegyzetben így megtalálható, noha nem mindig érthető, hogy kik, milyen szempont szerint kerültek bele a válogatásba, mások miért maradtak ki.

Az elmondottak miatt egy érett, igényes, sokoldalú könyvet ajánlhatok melegen az olvasónak, amelynek előszavai is figyelemre méltóak. A munkára méltán büszke lehet valamennyi szerző – mindenekelőtt a szerkesztő-szerző –, de a könyv gondozása, kiállítása a Medicina Könyvkiadó szakértelmét, ízlését és ügyszeretetét is dicséri. A tízéves jubileumát ünneplő szakkönyv egyúttal az új évezred első integrált sebészeti szakkönyve. Csak remélni tudom, hogy az általa megvalósított eredmény egyfelől meghatározó mércéje lesz a következő kiadásoknak, és általában a szakkönyvek iránt támasztott elvárásoknak, másfelől minden szakkönyv végső címzettjei, azaz maguk a sebészeti betegek lesznek az új kiadás fő haszonélvezői.

dr. Széll Kálmán

Gaál Csaba: Sebészet
Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001
Ára: 9400 Ft