LAM 2002;12(4):284.

TUDÓSÍTÁS

A pártok egészségügyi programjai

A választások első fordulója előtt, március végén tartott LAM Klub vendégei a választáson induló pártok képviselői voltak, akik pártjuk egészségügyi elképzeléseiről számoltak be a jelenlévőknek. A beszélgetésre a szervezők meghívót küldtek a Centrum Párt, a Fidesz, az FKgP, az MDF, a MIÉP, az MSZP, a Munkáspárt és az SZDSZ vezetőinek. A meghívottak közül az FKgP, az MDF és a MIÉP nem élt az egészségügyi program bemutatásának lehetőségével, a Fidesz képviseletében pedig dr. Kázmér Tibor ugyan jelen volt az összejövetelen, de a pártprogram bemutatásával adós maradt. A terjedelmi korlátokra való tekintettel most csak a pártok legmarkánsabb elképzeléseit, legfontosabb céljait közöljük olvasóinkkal.

 

„Azzal a Munkáspárt is egyetért, hogy kevés a pénz az egészségügyben, és célunk az, hogy a GDP tíz százaléka kerüljön a rendszerbe. Ezzel biztosítva lenne az anyagi bázis, megoldódna a műszerellátottság, a gyógyszerellátottság és a bérkérdés” – kezdte a beszélgetést dr. Frankfurter Zsuzsanna, a Munkáspárt országgyűlési képviselőjelöltje. A párt szeretné elérni, hogy az egészségügyi dolgozók bére legalább háromszorosa legyen a jelenleginek. Alapvető eltérés a többi párt programjával szemben az, hogy a Munkáspárt nem ért egyet a privatizációval, úgy gondolják, hogy az egészségügynek állami feladatnak kell lennie, és állami és közpénzekből kell a feladatokat megoldani. A programban az is szerepel, hogy az egészségügyi ellátásba nemcsak az alap- és szakellátás, a fogorvosi ellátás tartozzék, hanem a sportolás, az üdülés, a szanatóriumi elhelyezés is, és ezek a szolgáltatások mindenki számára elérhetőek lennének. A Munkáspárt hosszú távon azt szeretné, ha az egészségügyhöz való hozzáférés alanyi jogon járna minden magyar állampolgárnak.

Dr. Pusztai Erzsébet, a Centrum Párt képviselője arról számolt be, hogy a párt a kötelező és általános egészségbiztosítást fenntartandónak tartja, beleértve, hogy a kiegészítő biztosítások lehetőségét természetesen minél jobban ki kell építeni. Megvizsgálnák, hogy az önfoglalkoztatókat, vagyis a vállalkozói réteget lehet-e (kötelező biztosítás mellett) kiváltani ebből a rendszerből, „mert tudjuk, hogy nem ők tartják fenn az egészségbiztosítást”. A másik lényeges feladatnak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését tekintik, mert eddig nem történt meg a különféle ellátási szintek (országos, regionális, megyei intézmények) újragondolása. Elképzeléseik szerint lehetővé kellene tenni, hogy egy tízéves hitelkonstrukcióval két-három év alatt megvalósuljon egy nagy rekonstrukciós program az országban, amelynek anyagi vonzata körülbelül 200 milliárd lenne, és amely elsősorban szerkezetátalakításra terjedne ki. A gyógyturizmus fejlesztésével azt szeretnék elérni, hogy Magyarország Európa egészségügyi rehabilitációs szolgáltatója legyen.

Dr. Szolnoki Andrea az SZDSZ részéről elmondta, hogy a párt választási kampányprogramjai között kiemelt szerepet kapott az egészségügy. Ez többfajta felismerésből táplálkozik, az egyik az, hogy „lázas” állapotban van a magyar egészségügy. Véleményük szerint nem véletlen az, hogy a magyar egészségügyben való rendszerváltás nem következett be, aminek speciális okai vannak. Mint mondja, az SZDSZ egészségügyi programja bizonyos fokig kilóg a sorból: a párt szerint a három legfontosabb feladatot az egészségügyben, vagyis a formációk reformját, a biztosítási reformot és a finanszírozási reformot egyszerre kell végrehajtani.

„A Magyar Szocialista Pártnak három célja van. Az egyik az, hogy a lakosság egészségi állapotát, a születéskor várható életesélyeket javítani kell, s ehhez kevés a jelenlegi Népegészségügyi Program, ehhez egészségközpontú kormányzatra van szükség. Ez azt jelenti, hogy a kormány egésze és minden ágazat infrastruktúrával, forrásokkal felvállalja azt, hogy a döntéseiben érvényesíti az egészségügyet” – foglalta össze programjuk lényegét Kökény Mihály, az MSZP egészségpolitikusa. A második fő célkitűzés, hogy sort kell keríteni az egészségügy sürgős konszolidációjára és átfogó modernizációjára. Mint Kökény Mihály mondja, a konszolidáció az ismert miniszteri megállapításokkal egyáltalán nem kezdődött el, csak homályos ígéretek vannak. Álláspontjuk szerint az új kormánynak már idén pótolni kell a hiányokat. A konszolidáció szervesen összekapcsolódik a modernizációval, amely kiterjed a szerkezetre, a finanszírozás rendszerére, a biztosítási rendszerre, még ha ez utóbbi esetében az egységes szolidarisztikus alapbiztosítást fenn kell tartani. Ugyanakkor az ellátás-szervezésben, majd a későbbiekben az elosztásban és a finanszírozásban is egy regionális reformot kell megjeleníteni. A kiegészítő biztosításokat, az előtakarékosságot a mainál jóval erőteljesebben kell ösztönözni. Új elemként az MSZP nagyon fontosnak tartja az átalánybiztosítás megteremtését. A harmadik cél, hogy igazságosabb, átláthatóbb, biztonságosabb és méltányosabb legyen a finanszírozás, valóban arra ösztönözzön, ami az egészségpolitikai célkitűzés. Ez azt jelenti, hogy az alapellátástól a kórházi ellátásig végig kell gondolni az egész rendszert. Kökény Mihály végül hozzátette, hogy a történelmi jelentőségűnek aposztrofált kórháztörvényt a jelenlegi formában semmiképpen nem tartanák meg, hanem elképzelésük szerint a szakmai befektetőkre vonatkozó részt és a miniszteri felhatalmazásokat mindenképpen kiiktatnák belőle. A szerződéses orvoslást helyeslik, de annak garanciaelemeit véleményük szerint újra kell gondolni.

Vajda Angéla

E HAVI KÉRDÉSÜNK

Okoz-e Önnek személyes problémát, ha megtudja,
hogy betege vagy kollégája homoszexuális orientáltságú?

A hónap kérdésére írásban várjuk válaszaikat. Véleményét, hozzászólását hagyományos és elektronikus formában is eljuttathatja szerkesztőségünknek!
Postacímünk: Literatura Medica Kiadó, 1539 Budapest, Pf. 603
E-mail címünk: litmed@elender.hu
A borítékra (vagy az elektronikus tárgyához) kérjük, írják rá: A hónap kérdése