LAM 2002;12(4):267.

SZELLEM ÉS KULTÚRA

Egy kis romantika

Hamupipőke és az Ámorhoz címzett divatárubolt

 

Be kell vallanom, hogy a német romantika mesterei sohasem tartoztak a kedvenceim közé. Mégis, vagy talán éppen ezért, kellemes meglepetést okozott a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitó tárlata, a stuttgarti Staatsgalerie anyagából a Szépművészeti Múzeumban megrendezett, s május 20-ig megtekinthető Rajzok és akvarellek a német romantika korából című kiállítás, amelynek kiváló kvalitású, intim hangvételű lapjai mindenki számára némi felüdülést jelenthetnek a választások feszültségekkel terhes időszaka után. Égbe nyúló hegyormok, meredek sziklákkal övezett sűrű erdőségek, magasból lezúduló vízesések, illetve festői antik és középkori romok képezik a német romantika mestereinek leggyakoribb motívumait, akiknek a természet rejtett szépségei iránt megnyilvánuló érdeklődése olykor már a vallásos áhitat formáját ölti. Mindez egyébként nem csupán a már említett nagyszabású tájkompozíciókból érződik, hanem azokból a leheletfinom fa- és növénytanulmányokból is, mint amilyen például Carl Philipp Fohr berkenyefát ábrázoló ceruzarajza, J. H. Ferdinand Olivier hasonló technikával készített Estikéje, Caspar David Friedrich egy tölgyfa néhány leveléről készített botanikai tanulmánya, vagy Philipp Otto Runge primulákat, pipacsokat vagy boglárkát megörökítő papírkivágásai.

Moritz von Schwind: Karoline Hetzenecker Giacomo Meyerbeer Hugenották című operájában. 1848 körül.

Moritz von Schwind: Karoline Hetzenecker Giacomo  Meyerbeer Hugenották című operájában.

Vallásos beállítottságukból, illetve miszticizmusra hajló alkatukból adódóan a német romantika képviselőinek a témaválasztásában hasonlóképpen fontos szerep jutott a Bibliának, a nemzeti történelemnek vagy egyes népi eredetmondáknak és gyermekmeséknek is. A Szépművészeti Múzeum kiállításán mindegyik ábrázolástípusból szerepel néhány jellegzetes darab. A nazarénusok köréhez tartozó Julius Schnorr von Carolsfeld ószövetségi jelenetei mellett ott találjuk például F. A. Michael Fellner drámai hangvételű művét, amely a medvével viaskodó Siegfriedet örökíti meg a híres Nibelung-énekből, vagy Moritz von Schwind finoman kidolgozott kompozícióvázlatát, amelynek egyes jeleneteiben a Grimm testvérek közvetítésével ismertté vált bájos mese, a Hamupipőke különféle epizódjaira ismerhetünk. Legalább ennyire meseszerű Schwind egy másik, triptichont idéző alkotása, amely első látásra úgy tűnik, mintha egy remeteszent legendájából örökítene meg részleteket, valójában azonban a művész saját szerelmi csalódásának állít emléket. Schwind munkássága már egyfajta átmenetet képez a romantika és a biedermeier között, s önmagában már ez is arra ösztönözhet, hogy tárlatlátogatásunkat kiegészítsük a múzeum egy másik idevágó időszaki kiállításának a megtekintésével.

Caspar David Friedrich: Az eldenai apátság romjai 1801.

Caspar David Friedrich: Az eldenai apátság romjai

A Szépművészeti Múzeum közelmúltban helyreállított, s önmagában is esztétikai élményt nyújtó Dór Csarnokában kapott helyet a Biedermeier, historizmus című kiállítás, amely a múzeum saját XIX. századi osztrák és német gyűjteményének válogatott, ritkán látható darabjait tárja a látogatók elé. A többségében festményekből álló kiváló kollekciót korabeli szobrok és plasztikák együttese egészíti ki. A jellegzetesen múlt századi hangulatot árasztó, stiláris és tematikai vonatkozásban egyaránt sokrétű anyagban a biedermeier portré-, életkép- és tájképfestészet megannyi elsőrangú alkotásával találkozhatunk. A műveikkel képviselt mesterek közül elég itt talán csak a legjelentősebbeket kiemelni: Friedrich Amerling, Ferdinand Georg Waldmüller, Franz Eybl, Friedrich Gauermann, Anton Romako. Szintén figyelmet érdemelnek a Szolnokra gyakran visszajáró August von Pettenkofen, a müncheni iskola első plein air festőjeként számon tartott Eduard Schleich vagy a düsseldorfi iskolát képviselő Oswald Achenbach művei. Külön színfoltja a kiállításnak az a Leopold Kupelwieser által készített, nyilazó Ámor-figurát ábrázoló cégér, amely eredetileg egy Ámorhoz címzett divatáruboltot reklámozott. Aki tehát egy kis romantikára, igazi békebeli hangulatra vágyik, legjobban teszi, ha minél előbb felkeresi a Szépművészeti Múzeumot.

Németh István