LAM 2001;12(2):144.

TUDÓSÍTÁS

A külföldi orvosok bevándorlása Magyarországra

Dr. Balázs Péter e címmel megjelent tanulmánya és ennek megvitatása volt a témája a januári LAM-klubnak. A dolgozat lapunk januári számában volt olvasható, aktualitását a tavaly júniusban elfogadott státustörvény és a decemberben aláírt román-magyar egyetértési nyilatkozat adja.

 

A LAM-klub résztvevőivel dr. Balázs Péter, az Orvosi Népegészségtani Intézet igazgatója ismertette a tanulmány sarkalatos pontjait. A tanulmány elkészítését az indokolta, hogy Magyarországon az 1989-es rendszerváltozást közvetlenül megelőző években, majd azt követően is, az orvostársadalom és a betegek tapasztalataik alapján úgy vélték, hogy megnövekedett a külföldről származó orvosok száma. A MOK nyilvántartásában jelenleg 797 külföldi állampolgár szerepel. Közöttük 517 azoknak a személyeknek a száma, akik diplomájukat belföldi, de nem magyar nyelvű képzésben szerezték. Jelenlegi magyar állampolgárságától függetlenül azonban 2167 azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldi diplomával rendelkeznek. Ezek közül nagy valószínűséggel mintegy 260-270 orvosról állíthatjuk, hogy már tanulmányaik megkezdése előtt is magyar állampolgárok voltak. Ha ezt a számot kivonjuk a 2167-ből, majd az eredményt növeljük az 517 belföldi diplomás orvossal, kerekítve mintegy 2400 orvosról állíthatjuk, hogy a nemzetközi migráció eredményeként kerültek Magyarországra.

Dr. Gyenes Géza, a MOK főtitkára az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy a kamara a nyilvántartásában szereplő adatokkal kapcsolatban még nem alakította ki véleményét, de az adatok magukért beszélnek. Hozzátette, számára is megdöbbentő, hogy a nyilvántartott adatok mekkora kutatási területnek adnak jelentőséget. Felmerült a kérdés, vajon miért van szükség az adatok rendszerezésére, és folynak-e még a későbbiekben is hasonló kutatások?

Válaszában dr. Balázs Péter kifejtette, hogy azért foglalkozott ennek a területnek a kutatásával, mert ilyen statisztikát eddig Magyarországon még senki nem készített. „A légből kapott adatok tisztázására fogtam neki a munkának. A következő aktuális terület, amellyel foglalkozni kívánok, a kivándorlás. Van egy rejtett és elhallgatott kivándorlás, az úgynevezett disszidens magyar orvosok, ez hallatlanul érdekes feldolgozásra váró kérdés” – vélte dr. Balázs Péter. Hozzátette, hogy a kamara elektronikus adatbázisát is felhasználta kutatásaihoz, amelyről a személyes adatokat minden további nélkül le lehet választani, viszont az elektronikus állományból adódóan az adatok nehezen kutathatók és összegezhetők.

Dr. Erős András az elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy véleménye szerint a számok nem a valódi adatokat tükrözik, mert változott a magyar állampolgárság megszerzésének és a diploma honosításának rendje. A másik észrevétele az oktatás minőségére vonatkozott. Mint mondta, a marosvásárhelyi egyetemen igen gyenge az oktatás színvonala.

Dr. Erős András arról is beszélt, hogy vannak, akik úgy töltenek be háziorvosi állást, hogy a diploma honosításakor tett vizsgán hihetetlen tudásbeli hiányosságokat mutattak. Általános tapasztalata, hogy a külföldről jött kollégák szakmai tudása jóval alulmarad a magyar egyetemeken végzett kollégákéhoz képest. Emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek elején az Orvostovábbképző Egyetemre évente 3-400 külföldi orvos járt, ami akkor rendkívüli lehetőség volt számukra. A kamara külügyi bizottságának elnöke több pontban kifogásolta, hogy miért nem helyesli ezt az eljárást. Végezetül hozzátette: érdemes lenne azzal is foglalkozni, hogy a romániai egyetemeken megszerzett diploma és a mögötte lévő tudás minőségében azonos legyen a hazaival.

„Van olyan radiológus kollégám, akinek a leleteit a mai napig nem tudom elfogadni, nemcsak azért, mert tárgyi tudásbeli gondok vannak, hanem az anatómiai nevek megfogalmazását illetően minimális ismerete sincs. A szakmai hiányosságok kiszűrésének rendszerét alkalmatlannak tartom. Ismerek olyan orvosokat, akik itt dolgoznak Magyarországon, de nem tudnak leletet kiadni, mert nem beszélnek magyarul, és a szakmai konzultációk alkalmával rendszeresen tolmácsra van szükségük. Az a véleményem, hogy nagyon szigorú szakmai és nyelvi szűrőt kellene alkalmazni” – fogalmazott dr. Varga Imre.

Egy Erdélyből áttelepült orvos arról számolt be, hogy 25 éve él Magyarországon, 40 éves pályafutása alatt 15 évet Erdélyben dolgozott. Jól ismeri az Erdélyből jött orvosok problémáját és a marosvásárhelyi orvostudományi egyetemet is. 1995 nyarán jelentetett meg egy dolgozatot, amelynek címe: Erdélyi orvosok, hívatlan vendégek? Mint mondja, ezt azért tartotta szükségesnek, mert abban az időben hatalmas volt az ellenérzés az erdélyiekkel kapcsolatban, és éveken keresztül minden fórumon az első három felvetett kérdés közül az egyik az erdélyi munkavállalókra vonatkozott.

Tanulmányában az is szerepel, hogy Magyarországra 1989-ig hajszálpontosan annyi orvos települt be, ahány disszidált. Az idekerült kollégák döntő többsége nem Erdélyből jött, hanem jelentős részük olyan erdélyi magyar orvos volt, akit a Ceausescu-rendszer magyarlakta területektől helyezett el távolra, és reményük sem volt arra, hogy visszakerüljenek magyar közegbe, ezért települtek át Magyarországra. Pontosabban települtek volna, de az erdélyi orvosok jelentős részét Magyarország nem fogadta, s így szétszóródtak a nagyvilágban. – hangzott el a LAM-klub estjén.

deák