ORVOSI NYELV
Nem, non és variációik...
Grétsy Zsombor
 
 
 

dr. Grétsy Zsombor, 1142 Budapest, Kacsóh Pongrác út 101.

LAM 2001;11 (2): 164-165.


A nem tagadó előtag használatával összefüggő, szörnyű rendetlenség nemcsak a szakszövegek íróinak (akik az adott kifejezéshez érvén idegesen törik a fejüket), hanem az olvasóknak is bizonyára feltűnő: az irodalomban minden próbálkozásféleséggel találkozhatunk. (Pár példa: non A, non B hepatitis, non-A, non-B hepatitis, nem A, nem B hepatitis, non invazív, non-invazív, noninvazív, nem szteroid gyulladásgátlók, nem-szteroid gyulladásgátlók, nemszteroid gyulladásgátlók stb.)

A példák közül talán a noninvazív a legérdekesebb, minthogy az invazív szó teljesen magyarosan íratik (noha az Orvosi helyesírási szótár szerint az invasiv és az invazív forma egyformán szabályos és használható), ám ugyanez a szótár már csak a noninvazív leírást fogadja el (1). Ráadásul olyan szó, hogy non egyszerűen nincs a magyarban. Vajon mi ebben a logika? (Személyes megjegyzés: semmi...)

Bár a nem szó ilyen összefüggésbeni használata már régebben is vitatémája volt a magyar nyelvészetnek, azért leszögezhetjük, hogy e formulák mai, gyors elterjedésében egyértelmű az angol nyelvű szakirodalom hatása, tehát érdemes először egy pillantást vetnünk az angol helyesírás szabályaira. Az angolban a non- tagadó értelmű előképző, amelyet a nyelvhasználók általában kötőjellel kötnek a szó elé, amelyre vonatkozik. Ugyanakkor az is tény, hogy az angol helyesírás szabályai közel sem olyan pontosan és rigorózusan határozzák meg a szavak egybeírását, különírását, illetve kötőjelezését, mint a magyaréi. Felsorolhatóak azok a nyelvi helyzetek, szabályok, amikor egy művelt angolnak "illik" leírt szavait kötőjellel összekapcsolnia, de az általános tanács még a komoly angol nyelvtankönyvekben is az, hogy bárminemű bizonytalanság esetén valamely, kötőjel nélküli, külön szavas, kerülő formát alkalmazzon a szöveg írója (2). Ezt azért is érdemes szem előtt tartanunk, mert a szakcikkek szerzőinek jelentős része maga sem angol anyanyelvű.

Fontos megállapítás az is, hogy az angol helyesírás maga is változóban van. Most nem részletezve a területi eltéréseket (Nagy-Britannia, USA, Ausztrália stb.), elmondható, hogy az angol írás kötőjelezésében egyszerre két ellentétes tendencia is kimutatható. Az egyik az, hogy sok, eleddig kötőjelesen írt szóösszetétel kötőjel nélkül összevonódik, egybeíratik, a másik változás, hogy sok, régebben kötőjellel írt szókapcsolat manapság különírva használatos: az eredmény az, hogy a kötőjeles formák száma csökken (érdemes néhány régebbi és újabb szótárt összehasonlítani). Mindez alól talán éppen csak a non- előtag kivétel, amely szilárdan, hagyományosan tartja kötőjeles írásformáját.

De most még térjünk vissza az Orvosi helyesírási szótár néhány más példájára: nemdisszociált molekula és nem komplett fehérje - két tökéletesen analóg nyelvi szerkezet (1), de az egyiket csak így, egybe, a másikat csak úgy, külön szabad írni... Miért? Járjuk körül a problémát, és tegyük rendbe ezt a csakugyan nehéz helyesírási kérdést!

A témával foglalkozó legalaposabb elemzést a Magyar nyelvőr című periodika 1958. évi 1. száma tartalmazza (3) - Elekfi László nyelvész tollából -, és ennek a tanulmánynak a szemléletét tükrözi a modernebb, aktuálisabb Nyelvművelő kézikönyv is (4).

A helyes leírás fontosságát az adja, hogy az egybeírás, illetve a különírás fogalmi, tartalmi különbséget is jelenthet. A megoldás alapgondolata az, hogy a logika (mind a formális, mind a hétköznapi, emberi logika) élesen megkülönbözteti a fogalmak egy sajátos csoportját, az úgynevezett negatív fogalmakat. Például a nem-bakteriális elvont fogalom összefoglalása mindazon fertőzéseknek, amelyeket nem baktérium okoz (szó lehet tehát vírusokról, gombákról, prionokról, amőbákról vagy akár bizonyos algafajokról). Tehát az "a virális infekció nem-bakteriális infekció" mondat azt tartalmazza, hogy a virális fogalom a nem-bakteriális kifejezés fogalmi körébe tartozik, míg - ezzel éppen ellentétesen - az "a virális infekció nem bakteriális" mondat azt jelenti, hogy a bakteriális fogalom nem tartozik a virális szó fogalmi körébe (3).

E - talán kissé nehezen követhető - példálódzás után nézzük egyszerűbben is meg a dolgot! Nem részletezem azokat a szempontokat, amelyek a köznyelvben az esetek túlnyomó többségében a különírás helyességét erősítik (például a szórend módosításával sokszor világossá tehető egy adott mondatban, hogy a nem szó pontosan mire is utal - ez azonban úgysem sokat segítene rajtunk, hiszen az orvosi szaknyelvben sok a viszonylag kötött, magyar és angol kifejezés).

A számunkra fontos megállapítás a következő: a szaknyelvi szövegben akadnak olyan negatív fogalmak, amelyeket célszerű egybeírni, mert így nyerik el pontos műszói jelentésüket (4). (Csak egy megjegyzés: a filozófia és a logika tudományának szakszóvilágában a negatív fogalmakat nem is külön, nem is egybe, hanem - hagyományosan - kötőjellel szokás írni, ezért is használtam pár sorral feljebb, az adott kontextusban, a nem-bakteriális írásformát.)

Ezek után javaslataim a következők lennének.

1. A magyar, szakszóértékű kifejezésekben a nem szót írjuk egybe avval a szóval, amelyre vonatkozik: nemszteroid gyulladáscsökkentők, neminvazív, nemdisszociáló, nemmalignus, nemmutagén, nemdiagnosztikus stb.

2. A magyar, de nem kifejezetten szakszószerű kifejezéseknél lehetséges a különírás: nem kívánt terhesség, nem ismételhető vizsgálat, nem vízoldékony vegyület stb.

Persze az előző két javaslat határmezején továbbra is marad némi bizonytalanság: vajon melyik csoportba tartozik például a nem inzulindependens vagy a nem inzulinfüggő kifejezés? Melyik mennyire köz- vagy szaknyelvi? Sokszor tehát nehéz határozottan állást foglalni. (E példa esetében még szerencse, hogy ma már csak 1-es és 2-es típusú diabetesről szokás beszélni...) Mindenesetre a szakszóság vagy nem szakszóság mérlegelése mindenképpen közelebb visz minket egy egységesebb, logikusabb írásmód kialakításához!

3. Az angol, non-os kifejezéseknél viszont általánosan az angolos, kötőjeles írást alkalmaznám: non-A, non-B hepatitis, non-suppressible insulin like activity, non-Hodgkin stb.

Természetesen itt is maradnak vitatható esetek (az Orvosi helyesírási szótárban szerepel a Hodgkin-kór, de a non-Hodgkin-kór már finoman kifelejtődött, pedig érdekes ezt a formát leírni, hiszen a non- előtag után nagybetűs személynév jön...).

Nem gondolom, hogy ezzel a kis áttekintéssel egyértelműen rendeztem volna (ha egyáltalán egyértelműen rendezhető) a felvetett problémakört, de remélem, valami kapaszkodót, alaplogikát azért sikerült megfogalmaznom.

Az írás elkészítésében nyújtott komoly segítségéért köszönettel tartozom Gyarmati Gergely angol-magyar műfordítónak, akinek angolbéli tájékozottsága és nagy tudása nélkül nem írhattam volna meg ezt a cikket.
 

Szerényi Gábor: Rorschach kravátli
 

Irodalom

  1. Orvosi helyesírási szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó; 1992.
  2. Michael Swan. Practical English Usage. Oxford: University Press; 1991.
  3. Elekfi László. Nem fizetés vagy nemfizetés? Magyar nyelvőr 1958;82(1):33-9.
  4. Grétsy L, Kovalovszky M. Nyelvművelő kézikönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó; 1985.