EREDETI KÖZLEMÉNYEK
Az MR-angiográfia jelentősége az intracranialis aneurysmák vizsgálatában
P. Nagy Zoltán, Bajzik Gábor, Bogner Péter, Berényi Ervin, Szász Krisztina, Kopa János, Repa Imre
 
 
 
 

dr. P. Nagy Zoltán, dr. Bajzik Gábor, dr. Bogner Péter, dr. Berényi Ervin, dr. Repa Imre: Kaposvári Egyetem, Diagnosztikai Intézet;
7401 Kaposvár Pf. 16
e-mail: pnagy@ct1.kaposvar.pate.hu
dr. Szász Krisztina: Kaposi Mór Megyei Kórház, Radiológiai Osztály;
dr. Kopa János: Kaposi Mór Megyei Kórház, Idegsebészeti Osztály, Kaposvár.

LAM 2000;10 (10): 764-770.

Érkezett: 2000. augusztus 22.
Elfogadva: 2000. szeptember 27. 



ÖSSZEFOGLALÁS

Bevezetés - Az érstruktúrák megjelenítésében az MR-képalkotást egyre szélesebb körben alkalmazzák. Számos artériás és vénás kórformánál megfelelő diagnózis biztosítható MR-angiográfia (MRA) segítségével.

Betegek és módszerek - A szerzők 87 feldolgozott eset kapcsán az elvégzett MR- és MR-angiográfiás vizsgálatok jelentőségét elemzik az intracranialis aneurysmák diagnosztikájában, a módszert a gold standardként alkalmazott digitális szubtrakciós angiográfia (DSA) eredményeivel összehasonlítva. A műtéten átesett 52 betegnél az intraoperatív leletet használták kontrollként.

Eredmények - Az alkalmazott MR és MR-angiográfiás vizsgálat a 3 mm feletti aneurysmák kimutatásában rendkívül érzékenynek bizonyult (98%), a kisebb aneurysmák kimutathatósága azonban alacsonyabbnak mutatkozott (56%); összességében a módszer szenzitivitása 79%-osnak adódott.

Következtetések - Az MRA az intracranialis aneurysmák kiváló noninvazív vizsgálómódszere. A katéteres angiográfiás vizsgálatokat napjainkban még nem helyettesíti teljesen, alkalmazása azonban számos esetben indokolt és hasznos. Az MR-angiográfia esetenként a DSA-val nem diagnosztizált aneurysmákra is fényt deríthet.

MR-angiográfia, agyi aneurysma


Az intracranialis aneurysmák diagnosztikai képalkotó megjelenítésének napjainkban még elsődleges eszköze a digitális szubtrakciós angiográfia (DSA). A CT-angiográfia (CTA) is hasznos információt nyújt az agyi aneurysmák kimutatásában, megítélésében; ennek jelentőségéről több szerző is beszámolt (1-4). Az MR-vizsgálat már a hagyományos szekvenciákkal is értékes információkat szolgáltat az intracranialis érmalformatiók, így az aneurysmák képi megjelenítésénél. Jól ábrázolódnak a nagyobb aneurysmák, pontosan megítélhető trombotizáltságuk mértéke és a környezetükben lévő struktúrák érintettsége, diszlokációja és kompressziója (5-8).

A hagyományos MR-szekvenciák alkalmazása során a mozgás, az áramlás mint zavaró hatás jelentkezik. Ezeknek a műtermékeknek a kiküszöbölésére irányuló törekvések is hozzájárultak az áramlás magrezonancián alapuló képi megjelenítésének a fejlődéséhez. A nyolcvanas évek végén jelentek meg az első közlemények az erek és az áramlás MR-ábrázolásának a lehetőségeiről. Az érstruktúrák megjelenítésének a vér áramlásán alapuló módszereit mágneses rezonanciás angiográfiának (MRA) nevezték el (9-12). Az intracranialis erek megjelenítésére a leginkább elterjedt, rövid vizsgálati idejű, ugyanakkor értékelhető eredményt adó módszer napjainkban az úgynevezett Time Of Flight (TOF) metódusú háromdimenziós MRA (13-16).

Tanulmányunkban 87, intracranialis aneurysma gyanúja miatt vizsgált beteg adatai alapján elemezzük a háromdimenziós TOF-módszer lehetőségeit és korlátait, az újabb MR-angiográfiás technikák tükrében.
 

Betegek és módszerek

A Kaposvári Egyetem Diagnosztikai Intézetében 1992. november 1. és 1999. április 23. között az intracranialis aneurysma gyanúja miatt vizsgált betegek közül 87 esetben (24 férfi, 63 nő) végeztük el az MR-angiográfiát és a DSA-t is, majd összehasonlítottuk a vizsgálatok eredményeit. A betegek nagy részénél, 52 alkalommal a diagnózist műtét is követte; ezekben az esetekben a tanulmányhoz kontrollként intraoperatív lelet állt rendelkezésre. A feldolgozást retrospektív módon végeztük. A vizsgált személyek átlagéletkora 52 (24-80) év volt.

Vizsgálatainknál Siemens Magnetom SP63 készüléket használtunk, cirkulárisan polarizált fejtekercs alkalmazásával, háromdimenziós TOF-technikával. Az angiográfiás szekvenciákat minden esetben a hagyományos, minimálisan kétsíkú MR-vizsgálat után végeztük. A háromdimenziós MR-angiográfia transzverzális és coronalis síkban készült.

A használt transzverzális síkú MRA-szekvencia paramétereit az 1. táblázat tartalmazza.
 

1. táblázat. A használt transzverzális síkú MRA-szekvencia paraméterei 

TE: echoidő; TR: repetíciós idő; FA: döntési szög; Acq: mérés száma; Sl: effektív szeletszám; SatSl: szaturációs szeletszám; FOV: mérési mező; Slab Th: a vizsgálati mező vastagsága; Ma: képmátrix; TA: vizsgálati idő; Eff Sl Th: effektív szeletvastagság

2. táblázat. A coronalis síkban alkalmazott MRA-szekvencia főbb paraméterei 

 

TE: echoidő; TR: repetíciós idő; FA: döntési szög; Acq: mérés száma; Sl: effektív szeletszám; SatSl: szaturációs szeletszám; FOV: mérési mező; Slab Th: a vizsgálati mező vastagsága; Ma: képmátrix; TA: vizsgálati idő; Eff Sl Th: effektív szeletvastagság

 

A transzverzális MR-angiográfia esetében a vizsgálati hasáb magába foglalta a carotisszifont, a circulus Willisit, az arteria cerebri mediát, anteriort és posteriort, valamint egyes esetekben az arteria cerebelli superior ágrendszerét. A szaturációs szeletet a vizsgálati hasábbal parallel helyeztük el úgy, hogy a sinus sagittalis superiorból a vizsgálati területbe mozgó spineket telítsük.

A coronalis síkban alkalmazott MRA-szekvencia főbb paramétereit a 2. táblázat tartalmazza.

A coronalis síkú MR-angiográfia során a vizsgálati hasábba esett az arteria (a.) carotis interna és externa, az a. vertebralis és a. basilaris, az a. cerebri media, az a. cerebri anterior főtörzse és az a. cerebri posterior kezdeti szakasza.

A sinus sigmoideusból a vena jugularis internákba érkező telítetlen spinek által okozott, valamint a szem- és szájmozgásokból eredő zavaró hatást a vizsgálati mezővel párhuzamos, kettős telítő rádiófrekvenciás pulzusok alkalmazásával szüntettük meg (parallel szaturáció). Azokban az esetekben, amikor az arteria vertebralis, basilaris vagy pericallosa aneurysmájának a gyanúja merült fel, célzott transzverzális síkú MR-angiográfia is készült.

Az MR-angiográfiás mérések eredményeként a használt szekvenciák esetében 64 metszeti szeletet nyertünk, amelyek a maximális jelintenzitású képpontok vetületeinek (maximum intensity projection, MIP) alapadatait, munkaképeit képezték. A transzverzális angiográfiákat cranio-caudalis és jobb-bal tengely körül forgatott, 10°-os nézetek sorozataként rekonstruáltuk 0° és 180° között. Ez 19 darab kétdimenziós síkra kivetített háromdimenziós angiográfiás rekonstrukciót jelent. A coronalis adatok MIP-rekonstrukcióját cranio-caudal tengely körül forgattuk 0°-tól 180°-ig, ezt követően minden vetületi képet kifotóztunk. Speciális esetekben célzott MIP-rekonstrukciók is készültek; ilyenkor a forgatási tengelyeket mindig az adott eset határozta meg.

A DSA-vizsgálatoknál Siemens Angiotron készüléket alkalmaztunk, mindkét oldali carotis és vertebralis ágrendszer feltöltésével. Az erekről minden esetben többirányú, valamint nagyított felvételek is készültek. A feldolgozásban szereplő 87 beteg közül a kimutatott aneurysma miatt 52-t operáltak meg a Kaposi Mór Kórház Idegsebészeti Osztályán.
 

Eredmények

A vizsgálatok során a 87 beteg közül 76-nál összesen 108 valódi aneurysma igazolódott, 24 esetben (32%) multiplicitás állt fenn. Az 52 műtött betegnél 63 aneurysmára derült fény, egy esetben a műtétnél nem igazolódott érelváltozás.
Összességében az aneurysmák 13%-a a vertebrobasilaris rendszerre esett, míg 87%-uk a carotisrendszerben fordult elő, az arteria cerebri media aneurysmája bizonyult a leggyakoribbnak (32%) (3. táblázat).
 

3. táblázat. A diagnosztizált aneurysmák osztályozása az elhelyezkedésük alapján 

ACI: a. carotis interna, ACA: a. cerebri anterior, ACM: a. cerebri media, AcomA: a. communicans anterior, AcomP: a. communicans posterior, ACP: a. cerebri posterior, AV: a. vertebralis, AB: a. basilaris, PICA: a. cerebelli posterior inferior

4. táblázat. A DSA- és az MRA-vizsgálat eredményei az aneurysmák kimutatásában. Pozitív MRA melletti negatív DSA-t követően csak három esetben végeztek műtétet, ezért valós specificitást nem tudtunk számolni 

 

Az MRA érzékenysége az aneurysmák kimutatásában 79%-osnak bizonyult a műtéti lelethez (50/63 aneurysma) és a DSA-vizsgálathoz (85/108 aneurysma) képest is, álpozitív lelet a DSA-hoz viszonyítva 11 betegnél adódott. Az aneurysmák mérete szerint és annak alapján, hogy subarachnoidealis vérzés fennállt-e a vizsgálat idején, külön is elemeztük az MRA eredményességét (4. táblázat). A 3 mm feletti aneurysmák kimutatásában rendkívül érzékenynek találtuk a módszert (98%), míg a kisebb elváltozásoknak több mint a felét sikerült kimutatni (56%). Huszonnégy betegnél aneurysmaruptura lépett fel; az előzetesen elkészült CT-képeken subarachnoidealis vérzést észleltünk. A rupturált aneurysmák nagy részét az akut CT-vizsgálat után közvetlenül elvégzett MR- és MRA-vizsgálat során ismertük fel. Tanulmányunkban a subarachnoidealis vérzés jelenléte nem befolyásolta lényegesen az MRA érzékenységét az aneurysmák kimutatásában (73%).

Vizsgálataink során négy esetben a negatív MRA-vizsgálatot követően elvégzett DSA jelezte az aneurysma létét, ezeket a műtéti lelet is igazolta. Az MRA-képek másodszori elemzése során ezek a 2-3 mm-es elváltozások sejthetők voltak. 14 esetben az MRA-val igazolt aneurysma mellett még egy vagy két, 3 mm-nél kisebb aneurysmát is kimutatott a DSA, összesen 18-at. Két esetben az MRA-képeken a célzott MIP-rekonstrukcióknak és a különböző tengely körüli forgatási lehetőségeknek köszönhetően negatív DSA-eredmény mellett egyértelműen aneurysma ábrázolódott, amelyeket az elvégzett műtéti beavatkozás igazolt. Az MRA által felvetett tizenegy, 2-3 mm-es aneurysmagyanús képlet esetében a DSA nem igazolt kóros eltérést, a vizsgálatokat műtét nem követte. Egy alkalommal a subarachnoidealis vérzés miatt elvégzett műtét pozitív leletet adott az angiográfiás eljárások negativitásának ellenére.
 

1. ábra. Az a. basilaris giant aneurysmájának MRA- (a) és DSA- (b) képe

2. ábra. Az a. cerebri media kis aneurysmája MRA- (a) és DSA- (b) képen
  

3. ábra. A carotisszifon aneurysmájának MRA- (a) és DSA- (b) képe

 

Vizsgálataink során a nagyobb aneurysmák jól ábrázolódtak (1. ábra), meglétük bizonyításához esetenként az alapképek is elegendőek voltak. Megállapítottuk, hogy ha megfelelő áramlás volt a 2-3 mm-es aneurysmákban, azok az MR-angiográfiás képeken is jól ábrázolódtak (2. ábra). Kisméretű, az a. cerebri media oszlásánál lévő vagy az a. communicans anterior területén található aneurysmákat a MIP-ek több síkban elvégzett forgatása igazolt alkalmanként. Ilyen esetekben az adatmátrix célzott rekonstrukciója is hasznosnak bizonyult. A carotisszifon területén a komplex áramlások következtében fellépő gyakori műtermékképződés ellenére a nagyobb aneurysmák jól ábrázolódtak (3. ábra). Kisebb szifonaneurysmákat a MIP megfelelő forgatásával tudtunk látótérbe hozni.
 

Megbeszélés

Az intracranialis aneurysmák ábrázolódása MRA során - a keringési viszonyok mellett - nagyságuktól, lokalizációjuktól és esetleges trombotizáltságuktól függ.

Számos tanulmány szerint az intracranialis aneurysmák MRA-val és a hagyományos MR-vizsgálattal megfelelő pontossággal kimutathatók (17-19). Bizonyos esetekben MRA-val fény derülhet a DSA-vizsgálat során nem ábrázolódó aneurysmára is (20). Ennek hátterében thrombus, spasmus, speciális lokalizáció állhat. Ez azt is jelenti, hogy negatív DSA-eredmény sem zárja ki feltétlenül az aneurysma fennállását. Természetesen, miként eredményeink is mutatják, az MRA-vizsgálat is adhat álpozitív eredményt. Valós statisztikát az MRA-vizsgálat diagnosztikai értékéről csak abban az esetben volna mód készíteni, ha minden elvégzett MRA-vizsgálatot DSA-vizsgálat és műtéti beavatkozás is követne, ami teljességgel lehetetlen.

Az általunk is alkalmazott háromdimenziós TOF-szekvenciákkal elérhető felbontás 1,5 T mágneses térerő esetén megközelítőleg 0,8x0,8x0,8 mm, amely kétségtelenül elmarad a hagyományos angiográfiák felbontóképességétől, azonban a 2-3 mm-nél nagyobb aneurysmák MR-angiográfiával is jól láthatóak. A 2-3 mm-es alsó határ az aneurysmák kimutathatóságának szempontjából azért lényeges, mert az irodalmi adatok alapján a 3 mm-nél kisebb aneurysmák rupturájának valószínűsége kisebb (21, 22).

Az elvégzett MRA-vizsgálatok az aneurysmák kimutatásában bizonyos korlátokat mutattak, ennek okait az alábbiakban összegezhetjük:

- A háromdimenziós TOF-technikában a mérési térfogat limitált, ezért a patológiailag fontos területek egy méréssel nem ellenőrizhetők.

- Az erek kontrasztja az MRA-szekvenciákkal nagymértékben függ a megfelelő áramlási viszonyoktól. Nagyobb (giant) aneurysmák a bennük kialakuló lassú áramlás okozta spinszaturáció, valamint turbulencia következtében kialakuló fázisvesztés és az esetleges thrombosis miatt egyáltalán nem vagy kisebbnek ábrázolódhatnak az MRA-képeken, mint amekkorák valójában (9). Természetesen a hagyományos felvételeken a giant aneurysmák könnyen felismerhetők, bár a részlegesen trombotizált aneurysmák megjelenése rendkívül változatos és megtévesztő lehet (5). A viszonylag kisebb méretű, de 3 mm-nél nagyobb aneurysmák nagyságának meghatározása esetén az MRA és a hagyományos angiográfia eredményei jól korrelálnak.

- MR-angiogramokon a műtéti megoldás szempontjából fontos aneurysmanyak gyakran nem vagy csak nehezen ítélhető meg. Ennek az az oka, hogy a szűk nyakban fennálló komplex áramlások gyakran jelvesztést okoznak (23).

- Az aneurysmában elhelyezkedő thrombusban a vörösvértestek lebomlása során methemoglobin alakul ki, amely paramagnetikus tulajdonsága miatt áramlást utánzó jelet ad, és megnehezíti a valódi anatómiai szituáció meghatározását. Ezekben az esetekben ismét a hagyományos spinecho képek segítenek (24).

- A hypophysis hátsó lebenye, az orrmelléküreg-cysták bizonyos nézetekben utánozhatják az aneurysma képét. Ugyancsak aneurysmaszerű képet mutathatnak hurokképződések, érvetülések is. Ezekben az esetekben fontos a MIP-ek több tengely körüli forgatása és célzott rekonstrukciója (8, 25).

- A hagyományos MR-vizsgálat hátránya, hogy a módszer nem eléggé érzékeny az akut, nem térfoglaló jellegű subarachnoidealis vérzések detektálására, ezért subarachnoidealis vérzés gyanúja esetén első lépésként a CT a megfelelő képalkotó eljárás (26). Ruptura esetén az alapképek segíthetnek, mivel ilyenkor egyrészt a gyakran fellépő spasmus és a friss vérzés azonos intenzitása miatt a rekonstruált MIP magát az aneurysmát néha nem jeleníti meg. Krónikusan vérző aneurysmák esetén a körülötte képződő jelszegény hemoszideringyűrű segíthet a diagnózis felállításában (27, 28).

- Akut esetekben a zavart tudatú, súlyos cardiorespiratoricus állapotú betegnél technikai okok miatt a CT-vizsgálat gyorsabb, informatívabb, biztonságosabb.

- Az arteria communicans anterior, cerebri media és basilaris területén lévő aneurysmák MRA-val legtöbbször jól meghatározhatók. Sokszor gondot okoz a carotisszifon aneurysmáinak ábrázolása, mivel ezen a szakaszon gyakori a turbulens, illetve komplex áramlás. Az ebből származó jelvesztés, az anatómiai variációk és a carotis kanyargós lefutása miatt az aneurysmákat ezen a szakaszon az MRA nem ábrázolja nagy biztonsággal (24).

- Az irodalmi megállapításokkal egybehangzóan az angiográfiás munkaképek áttekintése az aneurysmák értékelésekor rendkívül fontos és elkerülhetetlen, akárcsak a célzott MIP-rekonstrukciók és a több tengely mentén történő forgatások (15, 18).

- A háromdimenziós TOF-MRA nem dinamikus vizsgálat, a hemodinamikai változás csak indirekt módon detektálható.

A mai MR-készülékek közül a nagyobb mágneses térerővel rendelkezők (>= 1 T) nagyobb pontosságot mutatnak az aneurysmák diagnosztikájában, mint az alacsonyabb térerejűek (< 1 T); ez szintén befolyásolja az MRA klinikai alkalmazását (29). A TOF-MR-angiográfia tovább optimalizálható úgynevezett magnetizációs transzfertechnika és egymást átfedő síkú vizsgálati hasábok [multiple overlapping thin-slab acqusition (MOTSA)] alkalmazásával (16). Intravénás kontrasztanyag alkalmazásával a kiserek jobban megjeleníthetők, és csökkenthetők az áramlási műtermékek. Kedvezőtlen viszont a vénás struktúrák ábrázolódása, amely főleg a sinus cavernosus területén okozhat diagnosztikus nehézséget (30). Az újabb MRA-technikák lehetővé teszik, hogy intravénás kontrasztanyag bólusszerű adása után 10-20 másodperc alatt készítsük el az angiográfiás képeket. Hátrányként említhető viszont a rosszabb térbeli felbontás; rossz időzítés esetén a vénák is kitelődnek kontrasztanyaggal, megnehezítve ezáltal az angiográfiás felvételek értékelését (31).

Jelen tanulmányunk egy hétéves vizsgálati periódust ölel fel. A használt háromdimenziós TOF-szekvencia lényegesen befolyásolta a kapott szenzitivitás- és specificitásértékeket. A mai MR-készülékekkel az aneurysmák kimutatásában a DSA-hoz hasonló eredmények érhetők el, 95% feletti szenzitivitással (17). A közeljövőben szándékozunk korszerűbb MR-készülékkel végzett angiográfiás vizsgálatok eredményéről beszámolni.
 

Következtetés

Az MRA a nem invazív képalkotások közül az az eljárás, amely a legtöbb információt szolgáltatja az intracranialis aneurysmákról. Napjainkban még nem pótolja az angiográfiát, de már nem jár messze ettől. Előnye, hogy a koponya MR-vizsgálatának idejét csak 6-15 perccel meghosszabbítva, értékes információt jelent mind a radiológus, mind a klinikus számára.

A közleményben összesített anyag és a vizsgálati tapasztalataink alapján az MRA elvégzése egyértelműen indokolt:

- intracranialis aneurysma gyanúja esetén (például a cephalalgia diagnosztikájában) - ezekben az esetekben az MR-vizsgálat elvégzése a CT-vizsgálatot megelőzően is ajánlott;

- a veszélyeztetett populációk vizsgálatában (polycystás vese, coarctatio aortae, fibromuscularis dysplasia, kollagénbetegségek, családban előforduló aneurysma) - az ezekben a kórfolyamatokban szenvedőknél MRA-vizsgálat végzése, akár szűrő jelleggel is, feltétlenül javasolt;

- egyértelműen aneurysmára utaló klinikai kép, illetve pozitív CT-vizsgálat eseteiben, amennyiben a beteg állapota lehetővé teszi, a DSA alkalmazását megelőzőleg;

- az angiográfiás vizsgálat elvégzésének kontraindikációja esetén.

A további rohamos technikai fejlődés révén várható, hogy amennyiben az MRA-t első lépésként alkalmazzák, utána egyre ritkábban kell a katéteres angiográfiát diagnosztikus célból elvégezni.

Irodalom

  1. Ng SH, Wong HF, Ko SF, Lee CM, Yen PS, Wai YY. CT angiography of intracranial aneurysms: advantages and pitfalls. Eur J Radiol 1997;25:14-9.
  2. Preda L, Gaetani P, Rodriguez Y, Baena R, Di Maggio EM, La Fianza A, et al. Spiral CT angiography and surgical correlations in the evaluation of intracranial aneurysms. Eur Radiol 1998;8:739-45.
  3. Strayle-Batra M, Skalej M, Wakhloo AK, Ernemann U, Klier R, Voigt K. Three-dimensional spiral CT angiography in the detection of cerebral aneurysm. Acta Radiol 1998;39:233-8.
  4. Vörös E, Barzó P, Szentgyörgyi R, Séra E, Kardos L, Kiss M. Az MR-angiográfia, a CT-angiográfia és a digitális subtractiós angiográfia helye az intracranialis aneurysmák diagnosztikájában. Ideggy Szle 1998;51:389-94.
  5. Camras LR, Reicher MA, Bentson JR. Partially thrombosed giant aneurysm simulating an arteriovenous malformation on MR imaging. J Comput Assist Tomogr 1987;11:326-8.
  6. De La Paz RL, New PFJ, Buonanno FS. NMR imaging of intracranial hemorrhage. J Comput Assist Tomogr 1984;8:599-603.
  7. Hayman LA, Pagani JJ, Kirkpatrick JB, Hinck VC. Pathophysiology of acute intracerebral and subarachnoid hemorrhage: applications to MR imaging. Am J Roentgenol 1989;153:135-9.
  8. Ogawa T, Uemura K. MR imaging is highly sensitive for acute subarachnoid hemorrhage not. Radiology 1993;186:319-22.
  9. Olsen WL, Brant-Zawadzki M, Hodes J, Norman D, Newton TH. Giant intracranial aneurysms: MR imaging. Radiology 1987;163:431-5.
  10. Foo T, Perman WH, Poon CS. Projection flow imaging by bolus tracking using stimulated echoes. Magn Reson Med 1989;9:203-11.
  11. Ross JS, Masaryk TJ, Modic MT, Ruggieri PM, Haacke EM, Selman WR. Intracranial aneurysms: evaluation by MR angiography. Am J Roentgenol 1990;155:159-65.
  12. Ross JS, Masaryk TJ, Modic MT, Ruggieri PM, Haacke EM, Selman WR. Intracranial aneurysms: evaluation by MR angiography. Am J Neuroradiol 1990;11:449-55.
  13. Heinz ER. Aneurysms and MR angiography. Am J Neuroradiol 1993;14:974-7.
  14. Martos J, Petersen D, Szabó A, Klose U, Osztie É, Voigt K. Az intrakraniális aneurizmák háromdimenziós “time-of-flight” MR-angiográfiája: lehetőségek és korlátok. Magy Radiol 1994; 68:82-7.
  15. Repa I, Bogner P, Papp E, Horváth L, Mendly J, Bajzik G, et al. Az MR-angiográfia metodikája és lehetőségei a carotis- és a vertebrobasilaris rendszer vizsgálatában. LAM 1995;5:312-20.
  16. Boos M. Magnetic Resonance Angiography Techniques. In: Reimer P, Parizel PM, Stichnoth FA. Clinical MR imaging: a practical approach. 1st ed. Berlin: Springer, 1999. p. 356-62.
  17. Tae-Sub C, Jin-Yang J, Seung KL, Daisy C, Gerhard L. Evaluation of cerebral aneurysms with high-resolution MR angiography using a section interpolation technique: correlation with digital subtraction angiography. Am J Neuroradiol 1999;20:229-35.
  18. Korogi Y, Takahashi M, Mabuchi N, Nakagawa T, Fujiwara S, Horikawa Y, et al. Intracranial aneurysms: diagnostic accuracy of MR angiography with evaluation of maximum intensity projection and source images. Radiology 1996;199:199-207.
  19. Atlas SW, Sheppard L, Goldberg HI, Hurst RW, Listerud J, Flamm E. Intracranial aneurysms: detection and characterisation with MR-angiography with use of advanced postprocessing technique in a blinded-reader study. Radiology 1997;203:807-14.
  20. Curnes JT, Shogry ME, Clark DC, Elsner HJ. MR angiographic demonstration of an intracranial aneurysm not seen on conventional angiography. Am J Neuroradiol 1993;14:971-3.
  21. McCormick WF, Acosta, Rua-GJ. The size of intracranial saccular aneurysms: an autopsy study. J Neurosurg 1970;33:422.
  22. Locksley HB, Sahs AL, Knowler L. Report on the cooperative study of intracranial aneurysms and subarachnoid hemorrhage. Section II. General survey of cases in the central registry and characteristics of the sample population. J Neurosurg 1966;24:922-32.
  23. Isoda H, Ramsey RG, Takehara Y, Takahashi M, Kaneko M. MR angiography of aneurysm models of various shapes and neck sizes. Am J Neuroradiol 1997;18:1463-72.
  24. Atlas SW, Hurst RW. Intracranial vascular malformations and aneurysms. In: Atlas SW. Magnetic resonance imaging of the brain and spine. 2nd ed. Japan: Lippincott-Raven; 1996. p. 489-557.
  25. Barboriak DP, Provenzale JM. MR arteriography of intracranial circulation. AJR 1998;171:1469-78.
  26. Baxter AB, Cohen WA, Maravilla KR. Imaging of intracranial aneurysms and subarachnoid hemorrhage. Neurosurg Clin N Am 1998;9:445-62.
  27. Ida M, Kurisu Y, Yamashita M. MR angiography of ruptured aneurysms in acute subarachnoid hemorrhage. Am J Neuroradiol 1997;18:1025-32.
  28. Repa I, Berényi E, Bogner P. Az MR-angiographia (MRA) helye az agyérbetegségek diagnosztikájában. In: Nagy Z. Stroke kézikönyv. 2. kiadás. Budapest: Springer; 1999. p. 196-201.
  29. Korogi Y, Takahashi M, Mabuchi N, Watabe T, Shiokawa Y, Shiga H, et al. MR angiography of intracranial aneurysms: a comparison of 0.5 T and 1.5 T. Comput Med Imaging Graph 1997;21:111-6.
  30. Graves MJ. Magnetic resonance angiography. Brit J Radiol 1997;70:6-28.
  31. Wilms G, Demaerel P, Bosmans H, Marchal G. MRI of non-ischemic vascular disease: aneurysms and vascular malformations. Eur Radiol 1999;9:1055-66.


The role of MR angiography in the examination of intracranial aneurysms: a comparative study

Introduction - MR imaging has recently emerged for visual representation of blood vessel structures as well. With MR angiography (MRA), appropriate diagnosis can be established for a number of pathologies involving the arteries and veins.

Patients and methods - In this report, authors analyse the significance of MR and MRA examinations in the diagnostics of intracranial aneurysms of 87 cases, comparing these procedures with results obtained by digital subtraction angiography (DSA), which is regarded as the gold standard method. In 52 patients where surgical intervention was performed, intraoperative findings were used as control.

Results - MR - MR angiographic examination was very sensitive in detecting aneurysms larger than 3 mm (98%), the rate of depicting smaller aneurysms proved to be lower (56%), the overall sensitivity was 79%.
conclusions - MRA is an excellent noninvasive diagnostic tool in the examination of intracranial aneurysms. The method can not replace catheter angiography completely but its application is justified and useful in many cases. Occasionally, aneurysms not seen on DSA can be depicted with MR angiography.

Correspondence: Zoltán P. Nagy, MD: University of Kaposvár Diagnostics Institute
H-7401 Kaposvár P.O.Box 16
e-mail: pnagy@ct1.kaposvar.pate.hu

MR angiography, cerebral aneurysm