BESZÁMOLÓ
Hazai és európai tüdőgyógyászati kongresszus Budapesten
Vadász Imre
 
 
 


LAM 2000;10 (5): 456-457. 

Április 12-15. között rendezték meg fővárosunkban a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 51., valamint a Tbc és Tüdőbetegség Elleni Nemzetközi Unió (IUATLD) Európai Régiójának 1. kongresszusát. A program három fő téma köré csoportosult: tuberculosis, asthma bronchiale, dohányzás. A budapesti helyszín és a fő témák együttesen jelzik, hogy az uniónak célja volt a nyitás Kelet-Európa felé. A három népbetegség jellegű problémakör közül ugyanis a tuberculosis és a dohányzás tekintetében jelentős a különbség földrészünk nyugati és keleti része között, mind a probléma súlyában, mind a megoldás módszereiben. Beszámolónkban mi is e két kérdéskört emeljük ki.

A fő témák közül a tuberculosis kapta a legnagyobb figyelmet.

Az egészségügyi ellátás kereteinek eróziója és az életkörülmények romlása következtében a volt szocialista országokban (közülük is leginkább a szovjet utódállamokban) a tuberculosisjárvány rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremtett. A kongresszus nyitó, plenáris ülésén a tbc kelet-európai epidemiológiai helyzetéről M. Raviglione (EVSZ)  adott teljes áttekintést. Közvetlen szomszédaink közül Romániában a legkedvezőtlenebb a helyzet a tbc 120 százezrelékes éves incidenciájával. (A megfelelő hazai mutató 40 százezrelék.) Rendkívül magas a két leghatásosabb gyógyszerrel szemben rezisztens (úgynevezett multirezisztens, MDR) esetek száma a Baltikumban és az Orosz Föderáció egyes területein. Súlyos problémát jelent a tbc a börtönökben: néhol a betegek aránya 6-10%; minden hetedik, tizedik beteg MDR-tbc-ben szenved. A helyzet reális értékelésének alapfeltétele az EVSZ és az IUATLD által ajánlott definíciók alkalmazása. Ma a megoldás lehetőségét a szakemberek az ellenőrzött kezelésben (DOTS) látják (a beteg az egészségügyi dolgozó jelenlétében, az ő ellenőrzése mellett veszi be a gyógyszert).

Hazánk is csatlakozott a járvány összehasonlítható követésére alkalmas európai tbc-surveillance rendszerhez. Ennek célja nemcsak a megbetegedések regisztrálása, hanem a terápiás eredmények egységes szemlélet szerinti értékelése is.

Számos előadás és poszter, valamint J. P. Zellweger (IUATLD) és T. Madaras (EVSZ) nyilvános véleményütköztetése foglalkozott a DOTS alkalmazásának tapasztalataival. Konklúzióként azt fogalmazták meg, hogy kevésbé fejlett közösségekben a járvány megfékezésének elengedhetetlen eszköze a fertőző források megszüntetése. Fejlett társadalmakban (Észak-Amerika, Nyugat-Európa) a módszer költség-hatékonysága megkérdőjelezhető. Hasonló véleményütköztetés zajlott a BCG-témában is Davies (UK) és Rieder (IUATLD) között. Ez a vita sok újdonságot nem hozott: a BCG-primovakcináció kedvező hatása a gyermektuberkulózisra kétségtelen; a revakcináció hasznosságának nincs értékelhető tudományos bizonyítéka.

A tbc sebészi kezeléséről a nemzetközi szekcióban Kiss J. István referált. Ez a kérdés éppen a gyógyszerrel alig befoyásolható MDR-tbc elterjedése miatt kapott ismét aktualitást. Ilyen esetekben a reszekciós műtét jelenthet megoldást. A szovjet utódállamokban még thoracoplasticát, extrapleuralis ptx-et is alkalmaznak.

Az egészségügyi szektor átalakításával foglalkozó szekcióban megvitatták az egészségügy privatizációjának és a tbc elleni programok szerkezetének és tartalmának a konfliktusát. Ez a kérdés hazánkban is aktuális lehet. Bár kívánatos a nyitás az alapellátás felé (DOTS), de veszélyeket is hordoz.

A rifapentinnel (Aventis Pharma) foglalkozó szatellita szimpózium külön említésre méltó: a készítmény kedvező farmakológiai tulajdonságai révén különösen alkalmas az ellenőrzött kezelésben a hatékony gyógyításra; ennek magas ára szab gátat.

Közép- és Kelet-Európában a dohányzás az egészséget leginkább veszélyeztető, kiküszöbölhető egészségi ártalom. A téma fontosságának megfelelően szerepelt a kongresszus programjában.

A kongresszus megnyitása előtt került sor az EMASH (Dohányzás vagy Egészség Európai Orvosi Társaság) által szervezett dohányzásleszoktatás témájú továbbképző kurzusra, külföldi előadókkal. A nikotinfüggőség az orvost és az egészségügyi személyzetet is veszélyezteti. A leszoktatásban eredményesen csak az tud segíteni, aki maga is megszabadult a nikotinfüggőségtől. Az orvosi társaságok felelősek azért, hogy olyan légkört teremtsenek, olyan szabályokat hozzanak, amelyek elősegítik ezt. A dohányipar felismerte, hogy érdekeit illetően az orvosok ezen ténykedése fenyegetést jelent, ellenakcióikra fel kell készülni. Az orvosképzés és -továbbképzés programjába be kell iktatni a leszoktatás témáját. A legtöbb dohányossal a háziorvos kerül kapcsolatba, ezért az ő lehetőségei a legjobbak. Az idő, az ismeretek és a motiváció hiánya miatt ez a lehetőség ritkábban realizálódik. A pulmonológus intenzívebb intervenciója jobb eredményeket produkál. A dohányzás következményeinek hosszú lappangási ideje miatt rövid és középtávon a cigaretta elhagyásával több haláleset előzhető meg, mint a prevencióval. A sikeres leszoktatás a nikotindependencia mértékének és egyéb prediktív faktoroknak az ismeretére épül.

A társadalom és a dohány elnevezésű szimpóziumon adatokkal igazolták, hogy a dohányzás okozta társadalmi kár többszöröse a dohányból eredő haszonnak. A dohányipar adatok eltitkolásával, meghamisításával, a dohánykészítmények manipulálásával törekszik az emberek félrevezetésére és a minél nagyobb mértékű nikotinfüggőség elérésére. Ez ellen a dohányzás visszaszorításáért dolgozó erők összefogása és megfelelő szabályozása (reklámtilalom, nemdohányzók és a gyermekek védelme stb.) szükséges. A társadalmi szervezetek elősegíthetik a megfelelő kormányzati intézkedéseket (EVSZ, "Dohánymentes kezdeményezés").

A GlaxoWellcome gyógyszergyár szatellita szimpóziumon mutatta be új készítményét, a bupropion hatóanyagú antidepresszánst, amelyet eredményesen alkalmaztak dohányzásról leszokást segítő programokban.

A dohányzás elkezdése című szimpózium előadói rávilágítottak arra, hogy Európában mind fiatalabb korban kezdenek a gyermekek dohányozni, és ezen a téren nincs kedvező előrehaladás. Példákkal bizonyították, hogy önmagában egyetlen intézkedés sem, csak átfogó program lehet eredményes.

A Tbc és Tüdőbetegség Elleni Nemzetközi Unió dohányzásprogramja olyan akciókat kezdeményez és támogat, mint a dohányzás témája az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók képzésében, a dohánymentes egészségügyi intézmények elérése, a politikusok meggyőzése, a közvélemény alakítása.

A leszokást segítő programok elnevezésű szimpóziumon a dohányosoknak a leszokással kapcsolatos attitűdjéről, a leszokást segítő kampányok és a folyamatos programok jelentőségéről, eredményességéről esett szó.

A magyar kongresszus előadásai külön, hat szekcióban hangzottak el; ezeken a hazai pulmonológiai intézményekben végzett színvonalas kísérletes és klinikai tevékenységről kaptak képet az érdeklődők.