Magy Immunol/Hun Immunol 2004;3(2):22-5.

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

A béta-endorfin-koncentráció szisztémás lupus erythematosusban és sclerosis multiplexben szenvedő betegek szérumában és liquor cerebrospinalisában

dr. Baraczka Krisztina1 (levelező szerző), dr. Bender Tamás2, dr. Géher Pál 2, dr. Barna István3
1Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Neuroimmunológia, 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116., postacím: 1281 Budapest 27. Pf. 1. Telefon: (1) 394-5922, fax: (1) 391-5305, e-mail: kbaraczka@freemail.hu; 2Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest; 3Magyar Tudományos Akadémia, Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet, Budapest


ÖSSZEFOGLALÁS

BEVEZETÉS – A vizsgálat célja az volt, hogy megnézzük, van-e különbség a liquor cerebrospinalis béta-endorfin-koncentrációjában a különböző, demyelinisatióval kísért immunbetegségek esetében.
BETEGEK ÉS MÓDSZEREK – Vizsgálatainkat tíz olyan szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegen, akiknél demyelinisatio volt a központi idegrendszeri szövődmény, valamint tíz sclerosis multiplex krónikus progresszív formájában szenvedő betegnél végeztük el. A béta-endorfin koncentrációját radioimmunoesszé módszerrel mértük meg. A statisztikai számításokhoz kétvariációs t-tesztet, Wilcoxon-próbát, valamint a Spearman- és a Pearson-féle korrelációs számítást alkalmaztuk.
EREDMÉNYEK – Nem találtunk különbséget a kontrollcsoport és az immunbetegek értékei között. A liquor cerebrospinalis béta-endorfin-koncentrációja nem különbözött a vizsgált betegcsoportokban.

béta-endorfin, sclerosis multiplex, szisztémás lupus erythematosus

Érkezett: 2003. október 10. Elfogadva: 2004. március 2.


 

A béta-endorfin (bE) a gyulladásos és az immunfolyamatok neuroendokrin szabályozásának egyik jelentős tényezője1–3. Immunmoduláló hatása részleteiben nincs még tisztázva. A béta-endorfin javíthatja a gazdaszervezet vírusfertőzéssel szembeni védekezőképességét4. A hypothalamohy-pophysealis tengely aktivizációjakor (krónikus stresszhelyzetben, citokinindukció következtében) a nor-adrenalin- és az ACTH-szint mellett emelkedik a béta-endorfin szintje is, ami immunszuppresszív glükokortikoidválaszt indukál2, 5. Emellett a béta-endorfin stimulálja a perifériás immunaktív sejteket6.

Kísérletes autoimmun encephalomyelitis esetében leírták, hogy a béta-endorfin koncentrációja csökken7, a vírusindukált encephalitis tüneteinek kialakulását pedig jelentős arányban gátolja4. A hypothalamohy-pophysealis tengely aktivitásának és ezzel egyidejűleg a béta-endorfin szintjének változását sclerosis multiplexes (SM) betegeknél kimutatták5, 8–11.

A szisztémás lupus erythematosusban (SLE) szenvedő betegek mintegy 40–60%-ánál az alapbetegség szövődményeként idegrendszeri károsodás alakulhat ki12, 13. Szisztémás lupus erythematosusban a neuroendokrin szabályozás a sclerosis multiplexben tapasztaltéhoz hasonlóan sérült2. Korábbi vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a klinikai megjelenés, a koponya MR-vizsgálati lelete, az immunszerológiai eltérések14 mellett az adhéziós molekulák és a citokinek vonatkozásában is hasonlóság mutatható ki sclerosis multiplexben és szisztémás lupus erythematosusban15–17. Azon szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegeknél, akiknél demyelinisatiós szövődmény (a központi idegrendszeri szövődmények 2%-a13) alakult ki, a liquor cerebrospinalisban az sL-szelektin15 és az interleukin-6 (IL-6)17 koncentrációinak változása hasonló volt a scle-rosis multiplex krónikus progresszív formájában tapasztalthoz.

A szisztémás lupus erythematosussal összefüggésben kialakult idegrendszeri szövődmények esetében a béta-endorfin liquorkoncentrációját – ismereteink szerint – az eddigiekben nem vizsgálták. Feltételezhettük azonban, hogy a béta-endorfinnak a sclerosis multiplexnél már ismert, a betegség aktivitásával párhuzamosan változó koncentrációja9, 18 a szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegeknél hasonlóképpen változhat.

 

Betegcsoport és módszerek

Vizsgálatainkat az alábbi két betegcsoport bevonásával végeztük el:

1. Tíz, szisztémás lupus erythematosusban szenvedő nőbeteg (25–59 év között, átlagéletkor 43 év), akiknél demyelinisatiós szindrómát véleményeztünk13. A betegség tartama 1–10 év közötti, átlagosan öt év volt. Öt beteg tartós, kis dózisú kortikoszteroidkezelést kapott.

2. Tíz, sclerosis multiplexben szenvedő beteg (két férfi, nyolc nő, 14–63 év között, átlagéletkor 45 év), akiknél a sclerosis multiplex elsődlegesen krónikus formája volt megállapítható19. A betegségtartam két hónap és 12 év között volt (átlagosan egy év).

A betegcsoportokat az alábbi szempontok szerint válogattuk:

– A betegség krónikus progresszív lefolyású legyen. A vizsgálatot megelőzően alakuljanak ki többgócú idegrendszeri károsodásra utaló új tünetek, vagy a meglévő tünetek klinikai romlása legyen észlelhető. A tünetek megjelenése és a klinikai észlelés között kevesebb mint 10 nap teljen el.

– A koponya MR-vizsgálatával kimutathatóak legyenek kicsiny, többgócú, fehérállományi károsodások.

– Legyen kimutatható az intrathecalis IgG-szin-tézis, és az IgG-frakcióban az oligoklonalitás.

A korban megfelelően illesztett kontrollcsoportot (17–58 év között, átlagéletkor 41 év) a mielográfiás vizsgálatra kerülő betegek közül választottuk (egy férfi, kilenc nő). Központi idegrendszeri érintettségre utaló klinikai tünete, agyi MR- vagy liquoreltérése a betegeknek nem volt. A vizsgálatokat az 1966-ban elfogadott Helsinki Egyezmény előírásainak megfelelően végeztük el.

A liquorvétel 24 órás pihenést követően, a reggeli órákban, a beteg ülő helyzetében történt. A béta-endorfin-koncentráció meghatározását a 3., 4. ml-nyi liquorból végeztük el. A liquor cerebrospinalis és a szérum mérései párhuzamosan történtek.

A béta-endorfin koncentrációját radioimmunesszé módszerrel határoztuk meg. A korábban kidolgozott módszer20 megfelelően érzékeny és specifikus a plazma, a liquor és az agyszövet béta-endorfin-koncentrációjának mérésére. A módszer lényege, hogy a liquor és a plazma megfelelően előkészített néhány µl-éből 125-ös jódizotóppal (125I) jelzett béta-endorfin-nyomkövető (tracer) felhasználásával antigén-antitest reakciót hozunk létre. A keletkezett antitest koncentrációját fmol/ml koncentrációban fejezzük ki.

Adataink értékelésében a kétvariációs t- és Wilcoxon-próbákat használtuk. A korreláció kiszámításához a Spearman- és a Pearson-féle korrelációs számítást alkalmaztuk. Az intrathecalis szintézist a

szérumalbuminszint × liquor-béta-endorfin-szint


liquoralbuminszint szérum-béta-endorfin-szint

képlet alapján számítottuk ki.

 

Eredmények

A béta-endorfin liquorkoncentrációja egy szisztémás lupus erythematosusban szenvedő, egy kontroll-, valamint egy sclerosis multiplexben szenvedő betegnél a mérhetőség határán volt. A szérumkoncentráció ugyancsak a mérhetőség határára esett két kontrollbeteg, valamint két sclerosis multiplexben és egy szisztémás lupus erythematosusban szenvedő beteg esetében.

A szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegek esetében a béta-endorfin liquorkoncentrációja nem tért el a kontroll- és a sclerosis multiplexben szenvedő betegek értékeitől (1. táblázat). A mért és számított értékek a vizsgált betegcsoportokban nem különböztek. Intrathecalis béta-endorfin-szintézis nem volt kimutatható. A krónikusan szteroiddal kezelt és a kezeletlen szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegek béta-endorfin-koncentrációi között nem találtunk különbséget (az adatokat nem mutatjuk be). A béta-endorfin szérumkoncentrációi a vizsgált csoportokban nem különböztek. A liquor és a szérum béta-endorfin-koncentrációi között összefüggést találtunk a kontrollcsoportban (r=0,76, p<0,01). A szisztémás lupus erythematosus-ban és a sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél ilyen összefüggés nem volt (r=0,49, illetve –0,24, nem szignifikáns).

1. táblázat. Béta-endorfin-koncentrációk a liquor cerebrospinalisban és a szérumban.

 CSF (fmol/ml)Szérum (fmol/ml)Index


Kontroll (n=10)3,66±1,86 6,36±7,51 135±170
SLE (n=10) 3,77±2,54 4,72±3,35 111±87
SM (n=10) 3,16±1,37 3,97±2,42 112±115


CSF: liquor cerebrospinalis, SLE: szisztémás lupus erythematosus, SM: sclerosis multiplex

 

Megbeszélés

Az egyes betegcsoportok létszáma – mivel törekedtünk a minél homogénebb betegcsoportok kiválasztására – a kívánatosnál kisebb. Vizsgálatunk tájékozódó jellegű volt. Eredményeink arra utalnak, hogy szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegeknél, akiknél szövődményként demyelinisatiós szindróma alakult ki, a liquor béta-endorfin-koncentrációja nem különbözik a sclerosis multiplex krónikus progresszív klinikai formájában szenvedőékétől vagy a kontrollbetegekétől. Szisztémás lupus erythematosusban és sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél a liquor és a szérum béta-endorfin-koncentrációinak összefüggése nem volt kimutatható. Feltételezhető, hogy a perifériáról származó béta-endorfin mellett a központi idegrendszerben, intrathecalisan is szintetizálódhat béta-endorfin. A vizsgálati alanyok csekély száma és az értékek jelentős szórása mellett az intra-thecalis szintézisre utaló index emelkedése statisztikai módszerekkel nem volt igazolható.

Sclerosis multiplexben szenvedő betegek liquorában a béta-endorfin-szintet alacsonynak találták8. A perifériás mononukleáris sejtek béta-endorfin-szintje alacsony volt a krónikus progresszív betegségformáknál, illetve azoknál a betegeknél, akiknél MR-vizsgálattal kimutatható gyulladásos aktivitást nem találtak11. A betegség klinikailag aktív szakaszában, valamint interferonkezelés mellett a mononukleáris sejtek béta-endorfin-koncentrációja emel-kedett18. Fizikai terhelést – stressz – követően a szérum béta-endorfin-koncentrációja a kontrollegyéneknél és a sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél egyaránt emelkedett5.

Vizsgálatainkat a klinikai állapotromlás korai fázisában végeztük el. Ebben az időszakban a liquor feltehetően alacsony béta-endorfin-szintje egyes betegeknél már megemelkedett, másoknál még alacsony szinten maradhat. A vizsgált betegek csekély száma, a béta-endorfin liquorkoncentrációjának nagy egyedi variációja magyarázhatja, hogy sem sclerosis multiplexben, sem szisztémás lupus erythematosusban a betegcsoportok egészére vonatkozóan nem találtunk – a kontrollcsoporttal összevetve – eltérést.

A központi idegrendszeri károsodással kísért szisztémás lupus erythematosusban, hasonlóan a sclerosis multiplexben tapasztalthoz21, kimutatható volt az axon- és astrocytakárosodásra utaló fehérjék, az idegrost-tripletprotein (neurofilament triplet protein, NFL) és a glia eredetű fibrilláris acidotikus protein (glial fibrillary acidic protein, GFAP) liquorszintjének emelkedése22. Korábbi vizsgálatainkban kimutattuk, hogy a sclerosis multiplex krónikus progresszív formáinál és a demyelinisatiós szindrómával jellemezhető szisztémás lupus erythema-tosusban az IL-6 intrathecalis szintézisének mutatója hasonló17. A sclerosis multiplex elsődlegesen progresszív klinikai formájánál az agyi biopsziás vizsgálatok alapján feltételezték, hogy az IL-6 neuroprotektív hatással rendelkezhet23. Az IL-6 serkenti a hypothalamohypo-physealis tengely működését24, feltételezhetően ennek következtében a béta-endorfin koncentrációja is emelkedik. A béta-endorfin immunmoduláló szerepe megnyilvánulhat az IL-6-koncentráció emelkedését elősegítő tényezőként, centrális hatásának köszönhetően.

A kisszámú betegcsoportok miatt a vizsgálat ered-ménye nem teszi lehetővé messzemenő következtetések levonását. Figyelmet érdemel az a megfigyelés, hogy a nem immunbetegeknél – a kontrollcsoportban – a béta-endorfin liquor- és szérumkoncentrációi közötti összefüggés van. Szisztémás lupus erythematosusban és sclerosis multiplexben a liquor- és szérumértékek nem korreláltak.

 

Irodalom

  1. MacMillan SJ, Mark MA, Duggan AW. The release of beta-endorphin and the neuropeptide-receptor mismatch in the brain. Brain Res 1998;794:127-36.
  2. Sternberg EM. Neuroendokrine regulation of autoimmune/inf-lammatory disease. J Endokrinol 2001;169:429-35.
  3. Mousa SA, Zhang Q, Sitte N, Ji R, Stein C. Beta endorphin-containing memory cells and mu-opioid receptors undergo transport to peripheral inflamed tissue. J Neuroimmunol 2001; 115:1-8.
  4. Gilmore W, Moradzadeh DS. Beta-endorphin protects mice from neurological diseases induced by the murine coronavirus MHV-JHM. J Neuroimmunol 1993;48:81-90.
  5. Heesen C, Gold SM, Hartman S, Mladek M, Reer R, Braumann KM, et al. Endokrine and cytokine responses to standardized physical stress in multiple sclerosis. Brain Behav Immunol 2003;17:473-81.
  6. Glinski W, Brodecka H, Glinski-Ferenz M, Kowalski D. Increased concentration of beta-endorphin in the sera of patients with severe atopic dermatitis. Acta Derm Venerol 1995;75:9-11.
  7. Sacerdote P, Lechner O, Sidmanm C, Wick G, Panerai AE. Hypothalamic beta-endorphin concentrations are decreased in animal models of autoimmune disease. J Neuroimmunol 1999; 97:129-33.
  8. Pinessi L, Rainero T, de Gennaro T, Violante A, Cassano D, Matera L, et al. Cerebrospinal fluid and plasma concentrations of POMC-related peptides in multiple sclerosis. Ann NY Acad Sci 1002; 650:351-4.
  9. Wei T, Lightman SL. The neuroendokrine axis in patients with multiple sclerosis. Brain 1997;120:1067-76.
  10. Erkut ZA, Endert E, Huitinga I, Swaab DF. Cortisol is increased in postmortem cerebrospinal fluid of multiple sclerosis patients: relationship with cytokines and sepsis. Multiple Scler 2002;8:229-36
  11. Gironi M, Furian R, Rovaris M, Comi G, Filippi M, Panerai AE, et al. Beta endorphin concentrations in PBMC of patients with different clinical phenotypes of multiple sclerosis. J Neurol Neurosurg Psychiatry 2003;74:495-7.
  12. West SG. Lupus and the central nervous system. Curr Op Rheumatol 1996;8:408-14.
  13. The American College of Rheumatology. Nomenclature and case definitions for neuropsychiatric lupus syndromes. Arthritis and Rheumatism 1999;42:599-608.
  14. Baraczka K, Lakos G, Sipka S. Immunoserological changes in the cerebrospinal fluid and serum in systemic lupus erythematosus patients with demyelinating syndrome and multiple sclerosis. Acta Neurol Scand 2002;105:378-83.
  15. Baraczka K, Nekam K, Pozsonyi T, Jakab L, Szongoth M, Seszták M. Concentration of soluble adhesion molecules (sVCAM-1, sICAM-1, and sLselectin) in the cerebrospinal fluid and serum of patients with multiples sclerosis and systemic lupus erythematosus with central nervous system involvement. Neuroimmunomodulation 2001;9:49-54.
  16. Baraczka K, Pozsonyi T, Szuts I, Ormos G, Nekam K. Increased levels of tumor necrosis alpha and soluble vascular endothel adhesion molecule-1 in the cerebrospinal fluid of patients with connective tissue diseases and multiple sclerosis. Acta Microbiol Immunol Hungarica 2003;50:339-48.
  17. Baraczka K, Nekam K, Pozsonyi T, Szuts I, Ormos G. Investigation of cytokine (tumor necrosis factor-alpha, interleukin-6, interleukin-10) concentrations in the cerebrospinal fluid of female patients with multiple sclerosis and systemic lupus erythematosus. Eur J Neurol 2004;11:37-42.
  18. Gironi M, Martinelli V, Branbilla E, Furlan R, Panerai AE, Comi G, et al. Beta-endorphin concentrations in peripheral blood mononuclear cells of patients with multiple sclerosis: effect of treatment with interferon beta. Arch Neurol 2000;57:1178-81.
  19. Poser CM. Brinar VV. Diagnostic criteria for multiple sclerosis. Clin Neur Neurosurg 2001;103:1-11.
  20. Barna I, Koenig JL. Effects of mediobasal hypothalamic lesion on immunoreactive ACTH/beta-endorphin levels in cerebrospinal fluid, in discrete brain regions, in plasma and in pituitary of the rat. Brain Res 1992;593:69-76.
  21. Nylen K, Karlsson JE, Blomstrand C, Tarkowski A, Tyrysberg E, Rosengren LE. Cerebrospinal fluid neurofilament and glial fibrillary acidic protein in patients with cerebral vasculitis. J Neurosci Res 2002;67:844-51.
  22. Trysberg E, Nylen K, Rosengren LE, Tarkowski A. Neuronal and astrocytic damage in systemic lupus erythematosus patients with central nervous system involvement. Arthritis Rheumatism 2003;48:2881-7.
  23. Schonrock LM, Gawlowski G, Bruck W. Interleukin-6 expression in human multiple sclerosis lesions. Neurosci Lett 2000;294:45-8.
  24. Mastorakos G, Chrousos GP, Weber JS. Recombinant interleukin-6 activates the hypothalamo-pituitary-adrenal axis in humans. J Clin Endokrinol Metab 1993;77:1690-4.


BETA-ENDORPHIN CONCENTRATIONS IN THE CEREBROSPINAL FLUID AND SERUM IN SYSTEMIC LUPUS ERYTHEMATOSUS AND MULTIPLE SCLEROSIS PATIENTS

INTRODUCTION – The aim of the present study was to investigate the cerebrospinal fluid and serum beta-endorphin levels in several diseases characterized by central nervous system demyelinisation.
PATIENTS AND METHODS – Ten patients with systemic lupus erythematosus complicated with demyelinating syndrome and ten patients with chronic progressive form of multiple sclerosis were selected. Concentrations of beta-endorphin were measured using a high sensitive, specific radioimmunoassay. Statistical significance (Wilcoxon test, two variable t test) and correlations (Spearman and Pearson correlations coefficients) were calculated.
RESULTS – beta-endorphin concentration in the cerebrospinal fluid did not differ in multiple sclerosis and systemic lupus erythematosus patients compared to the controls.

beta-endorphin, multiple sclerosis, systemic lupus erythematosus A