Magy Immunol/Hun Immunol 2004;3(2):10-5.

RÖVID KÖZLEMÉNYEK

Tapasztalataink gyermekkori terápiarezisztens atópiás dermatitis cyclosporin A-kezelésével

Szakos Erzsébet1 (levelező szerző), Sólyom Enikő1, Szegedi Andrea2, Hunyadi János2
1Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyermekgyógyászati Továbbképző Intézete, Gyermek-egészségügyi Központ, 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 76. Telefon: (46) 515-200/1533, fax: (46) 324-469, e-mail: szakos.iiigyek@bazmkorhaz.hu; 2Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Bőr- és Nemikórtani Klinika, Debrecen


ÖSSZEFOGLALÁS

BEVEZETÉS – A szerzők hat, súlyos atópiás dermatitisben szenvedő gyermek cyclosporin A-val (Sandimmun Neoral mikroemulziós forma) történt kezelése során szerzett tapasztalataikról számolnak be.
BETEGEK – A 4–16 éves (átlagéletkor: 9,9 év) betegek közül három fiú, három lány volt. A csecsemőkortól hullámzó intenzitással zajló, összességében súlyos, kiterjedt, a hagyományos terápiára nem reagáló bőrfolyamat miatt 12–85 héten át alkalmazták a szert.
EREDMÉNYEK – A maximális napi 3,5–5 mg/ttkg adagú cyclosporin A-kezelés és a kiegészítő hidratáló, szükség esetén átmenetileg helyi kortikoszteroidterápia alkalmazása mellett öt betegnél lényeges, egy esetben csak minimális javulást tapasztaltak. A rövidebb ideig tartó kezelések hatása átmenetinek, az elnyújtottaké tartósnak bizonyult. A kezelés megszakítását indokoló mellékhatás nem alakult ki. Három betegnél az életkori fiziológiás mértéket kissé meghaladó testsúlynövekedés jelentkezett. Egy esetben kifejezett submandibularis nyirokcsomó-gyulladással járó Epstein–Barr- és cytomegalovirus-fertőzés zajlott. A 85 héten át kezelt betegnél átmeneti nyaki hypertrichosis jelentkezett.
MEGBESZÉLÉS – Az eredmények alapján a szerzők szoros nyomon követés mellett javasolják az egyéb terápiára rezisztens, tartósan súlyos atópiás dermatitisben szenvedő betegeknél a cyclosporin A-kezelés bevezetését. A tartós eredmény érdekében a jó klinikai állapot elérése után fenntartó adagban szükségesnek tartják az elnyújtott terápiát.

gyermekkori atópiás dermatitis, cyclosporin A

Érkezett: 2003. október 15. Elfogadva: 2004. február 25.


 

Az atópiás dermatitis multifaktoriális kórkép, amelynek kialakulásában környezeti, geneti- kai és egyéb endogén tényezők egyaránt szerepet játszanak. Alapvető a barrier lipidek közül a ceramid szintézisének enzimszintű defektusa. A perifériás vér lymphocytái körében magas a CD4/CD8 hányados. Ennek egyik oka a keringő memória-effektor (CLA+ CD45RO+) CD8 T-lymphocyták helper 1-es típusának (Th1) fokozott apoptózisa. A perifériás vérben a Th2 sejtekre jellemző citokinek (IL-4, IL-5, IL-13) vannak túlsúlyban, alacsony g-interferon (IFN-g) -szint mellett. A bőrben akut szakban a Th2-es, míg krónikus fázisban a Th1-es citokinek [IFN-g, tumornekrózis-faktor (TNF) -a] dominálnak. Az átváltásért az inflammatorikus epidermális dendritikus sejtek megjelenése, illetve felszínükön a nagy affinitású IgE-receptor extrinszik típusban extrém, intrinszik formában kisebb mértékű expressziója felelős. Ez kizárólag atópiás dermatitisre jellemző. Nagymértékben elősegíti az antigénprezentációt. Leírták atópiás dermatitisben az eosinophilek és a memória-Th2 sejtek csökkent, valamint a keratinocyták fokozott apoptózisát is1–7. Az utóbbi évek kutatásai alapján egyes szerzők autoimmun folyamatok lehetőségét is felvetik8. Az atópiás dermatitises egyének többsége élete során nem csupán egy szervrendszert érintő atópiás betegségtől szenved (atópiás ekcéma/dermatitis szindróma)9, 10. Multifaktoriális kórképről lévén szó, a terápia is sokrétű. Alapvető a bőr barrier funkciójának helyreállítása megfelelő fürdető, hidratáló szerekkel. Az infiltrált plakkok gyulladásgátló, puhító kezelésére helyileg kátrány, glükokortikoidok, szalicil, urea, antimikrobás szerek, tacrolimus és pimecrolimus (immunszuppresszív makrolidek) alkalmazhatók. Per os antihisztaminok, Staphylococcus aureus-kolonizáció miatt penicillináz-rezisztens antibiotikumok adása is szóba jön időnként. Az igazolt allergének eliminációjára törekedni kell. A klímakezelés hatása az allergének eliminálásán kívül a pszichés áthangolás miatt is előnyös. A kínai gyógynövények keverékei immunszuppresszív hatásuk révén egészíthetik ki a hagyományos orvoslás módszereit. Az alapvető immunológiai eltéréseket, s ez által a tüneteket javítják a lokális (UVA, UVB, UVA+B fototerápia) vagy szisztémás (inosin pra-nobex, bakteriális antigénkivonatok keverékei stb.) immunmoduláló vagy immunszuppresszív (imuran, cyclosporin A, tacrolimus, mikofenolat mofetil, pimecrolimus) szerek10–18. Az alábbiakban hat beteg esetét mutatjuk be, akik a hagyományos terápiára rezisztensnek bizonyultak, s emiatt cyclosporin A-mikroemulzió (Sandimmun Neoral) -kezelésben részesültek.

 

Betegek

Hat, tartósan súlyos, egyéb terápiára rezisztens, atópiás dermatitisben szenvedő 4–16 éves gyermeket részesítettünk cyclosporin A-kezelésben. A betegek fele fiú, fele leány, átlagéletkoruk a terápia kezdetén 9,6 év: a fiúknál 11,3 és a lányoknál 8,6 év volt (1. táblázat). A hatból öt esetben az atópiára pozitív volt a családi anamnézis, három anyai, kettő apai ágon. Négy esetben csecsemőkortól, illetve minden esetben kétéves kor alatt kezdődött az atópiás dermatitis. Minden beteg poliszenzibilizált, a szérum össz-IgE-szintje magas, öt esetben extrém mértékben emelkedett. A hat gyermek közül négynek légúti atópiás tünetei is voltak [az atópiás ekcéma/dermatitis szindróma (AEDS) kevert típusában szenvedtek]. Korábban minden betegnél alkalmaztunk hidratáló fürdető- és testápoló szereket, az infiltrált plakkokra szteroidos, ureás, szaliciles, alumínium-aceticum-tartaricumos, időnként dezinficiens kenőcsöket, krémeket, szájon át antihisztamint. Dermopatikus vashiány miatt egy beteg vaspótlásban részesült. Három beteg inosin pranobex-/isoprinosin-, egy leukotrién-antagonista- (montelukast-/singulair-), egy 311 nm-es UVB-, egy 311 nm-es UVB- és psoralen+ultraviola A fény (PUVA) -kezelést is kapott. A komplex kezelés ellenére fennálló súlyos bőrfolyamat alapján indítottuk a cyclosporin A-terápiát mint végső lehetőséget.

1. táblázat. A betegek adatai és anamnézise atópiára.

 Életkor (év)Nem Családi anamnézisAz atópiás dermatitis kezdeteTotál IgE-szint (U/ml)Allergének Egyéb atópiás betegségek


1. 5 leány apa: RA újszülöttkor 240 inhalatív poliszenzibilizáció + tejcataracta
2. 13 fiú anya: RA 1,5 éves kor 4000 inhalatív poliszenzibilizációA
3. 8 fiú anyai nagymama: RA + fiú féltestvér: ADhathetes kor 4200 inhalatív poliszenzibilizációA, RA
4. 13 fiú anyai unokatestvér: ADegyéves kor4230 inhalatív + nutritív poliszenzibilizációRA
5. 5 leány apa: RA háromhetes kor 3135 inhalatív + nutritív poliszenzibilizációA + urticaria
6. 16 leány kétéves kor 2261 inhalatív poliszenzibilizáció


A: asthma, AD: atópiás dermatitis, RA: rhinitis allergica

 

Eredmények

A vizsgálatunkban alkalmazott cyclosporin A-terápiával kapcsolatos adatok a 2. táblázatban láthatók. Az atópiás dermatitis súlyosságát mérő SCORAD index19 induló átlagértéke 70 (a fiúk esetében 92, a lányok esetében 49) volt. A terápia végére átlagosan 27 lett az SCORAD index értéke. A fentiek alapján megállapítható, hogy a betegeknél jó ütemben javult a klinikai állapot a terápia bevezetése után.

2. táblázat. A klinikai kép változása.

 SCORAD-érték

Cyclosporin A (Sandimmun Neoral)

 
IndulóA terápia végénA nyomon követésÚjabb romlás során (terápiamentes hét)Induló dózis (mg/ttkg/nap)Maximális dózis (mg/ttkg/nap)Minimális dózis (mg/ttkg/nap)Kezelés tartama (hét)Mellékhatások


62 26 8. hét: 0 öt év után: 362,5 3,5 1 13 +3% ttn. (fiziol. +0,3 kg)
84 28 4. hét: 40, 12. hét: 461,5 év után: 40 4,5 4,5 1 13
96 34 4. hét: 48, 12. hét: 5815 hónap után: 964,5 4,5 1 13 EBV-, CMV-infectio, nyaki lymphadenitis + 10% ttn. (fiziol. +2,5 kg)
96 30 17. hét: 40egy év után: 303,6 3,6 0.425 86 Hypertrichosis +8% ttn. (fiziol. +4,5 kg)
45 30 4. hét: 45  3,2 3,2 3.2 17
40 0 30. hét: 26   3,5 3,5 3.5 40 +1% ttn. (fiziol. +0,05%)


CMV: cytomegalovirus-infekció, EBV: Epstein–Barr-vírus-infekció, fiziol.: a fiziológiás testtömeg-növekedéshez képest, SCORAD: az atópiás dermatitis súlyosságát mérő index, ttn.: testtömeg-növekedés

A rövid, 13 hetes kezelés az 1. betegnél (egy kislánynál) tartósan jó állapotot eredményezett. A 2. és a 3. sorszámú fiúnál is jelentősen és tartósan redukálódtak a xerosisos tünetek, azonban az infiltráció, lichenifikáció néhány hónap után újra jelentkezett, ha nem is az eredeti súlyosságban. A 3. beteg bőrfolyamata a terápia előtti súlyosságra csak két évvel a cyclosporin A elhagyása után progrediált. A 4. betegnél (1. ábra) a tartósan elnyújtott kezelés lehetővé tette az ismételt szocializációt, s a serdülés okozta komplex hatás által provokált komoly progresszió visszafordítását, a kritikus életszakaszban az életminőség javítását (2. ábra). Az 5. betegnél a minimális kezdeti javulást a bőrfolyamat stagnálása követte, ezért szakítottuk meg négy hónap után a kezelést. A 6. beteg (egy serdülő leány) a kilenc hónapig tartó terápia mellett vált tünetmentessé.

Mellékhatásként a testhosszhoz viszonyítva enyhén nagyobb súlynövekedés három, átmeneti hypertrichosis (3. ábra) egy esetben jelentkezett. Az Epstein– Barr- és cytomegalovirus-infekció a kifejezett, tartó-san fennálló submandibularis nyirokcsomó-megnagyobbodással az immunszuppresszió következmé- nyének tekinthető. A vesefunkciók és a vérnyomás egyik betegnél sem mutatott kóros eltérést a kezelés során.

1. ábra. Atópiás dermatitises beteg a kezelés megkezdése előtt.

Atópiás dermatitises beteg a kezelés megkezdése előtt.

2. ábra. Atópiás dermatitises beteg hathetes cyclosporin A-kezelés után.

Atópiás dermatitises beteg hathetes cyclosporin A-kezelés után.

1. ábra. Mellékhatásként jelentkező nyaki hypertrichosis három hónapos cyclosporin A-kezelés után.

Mellékhatásként jelentkező nyaki hypertrichosis három hónapos cyclosporin A-kezelés után.

 

Megbeszélés

A szervezetben a humoralis és a cellularis immunfolyamatok szoros kapcsolatban állnak egymással. Az atópiás dermatitisre egyrészt jellemző a perifériás vérben a T-lymphocyták CD4-populációjának növekedése, a CD8-populáció csökkenése, következményes CD4-CD8 arányemelkedéssel, amely a klinikai tünetek súlyosságával párhuzamosan változik. Másrészt a Th1 és a Th2 típusú citokinek aránya Th2-irányú eltolódást mutat. A bőrben az akut szakban elsősorban Th2, a krónikus szakban Th1 típusú citokinek dominálnak. A perifériás vér mononukleáris sejtjeinek IgE- és citokintermelése az atópiás bőr-, illetve légúti tünetektől szenvedő egyének esetében eltérő. Az atópiás dermatitisben ez az arányváltozás a Th1 típusú citokinek (TNF-a, IFN-g) alacsony szintjéből, légúti atópiában a Th2 típusú citokinek (IL-4, IL-5) magas szintjéből adódik elsősorban. Azon egyéneknél, akik mindkét szervrendszer tüneteitől szenvednek, vagy az életük folyamán változik a gyulladás helye, feltehetően az IFN-g általánosan alacsony szintje vezet az egyébként átjárhatatlan barrierek csökkent működéséhez, ami lehetővé teszi a szenzibilizációt a táplálkozási, majd légúti (akár bőrön át is) allergénekkel szemben, s ez a Th2-citokin-profilú T-sejtek fejlődéséhez vezet. A gyulladás súlyosbodása idején az eosinophilek is erősen befolyásolják az IgE-termelés folyamatát1–7.

A cyclosporin A a Tolypokladium inflatum nevű gombából izolált, 11 aminosavból álló ciklikus, im-munszuppresszív, kisebb mértékben gyulladásgátló hatású makrolid. Gátolja a basophil sejtek, a hízósejtek, az eosinophilek aktivációját, a T-sejtek antigén-indukált aktivációját. Elsősorban a T-sejt-receptoron keresztüli korai aktivációt gátolja a szignáltransz-dukció gátlásával (a ciklofillinnel kapcsolódva a kalcium-kalmodulin és a kalcineurin kötődését gátolja a citoplazmában), egy későbbi fázisban pedig az IL-2 termelésének csökkentésével a sejtproliferáció megindulását. Az IL-2-n kívül az IL-3, az IL-4, az IL-5, az IFN-g, a TNF-a képződését is gátolja, valamint az IL-2-receptor és az MHC-II kifejeződése is csökken, míg a tumorátalakító faktor (transforming growth factor, TGF) -b-é nő. Az IL-5 termelődésének van olyan útja is, amelyet a cyclosporin A nem képes gátolni. A TGF-b viszont gátolja az IL-2-függő T-sejt-proliferációt, valamint az antigénspecifikus T-lymphocyták aktiválódását. A cyclosporin A gyulladásgátló hatása elsősorban annak a következménye, hogy a ciklofillinekhez hasonló szerkezetű IL-8-hoz képes kötődni, s ez által a proinflammatorikus citokinek hatását csökkenti20, 21.

A szakirodalomban atópiás dermatitis cyclosporin A-val történő kezelésével kapcsolatban jó tapasztalatokról számolnak be mind gyermekek, mind felnőttek esetében. A kisebb kezdődózis fokozatos emelése, illetve a nagyobb kezdőadag későbbi csökkentése, valamint rövid és elnyújtott kezelések egyaránt ismeretesek22–27. A mikroemulziós forma hatásának kezdete gyorsabb, intenzívebb, kevesebb a mellékhatás28–30. A klinikai állapot változásán kívül számos aktivitási marker alakulásáról számoltak eddig be31–38.

Az egyéb dermatosisokban közzétett terápiás eredmények39–45 mellett az általunk kezelt hat beteg esetének bemutatása ebben a kórképben az első hazai közlés. Az esetek elemzése elsősorban a klinikai kép változására korlátozódik. A hat beteg közül öt jól reagált a terápiára. A bemutatott esetekben tartós eredményt csak a hosszan tartó kezelésben részesült két betegnél tapasztaltunk. A terápiánkra alig reagáló kislány esetében a cyclosporin A által nem gátolható folyamatok túlsúlyának érvényesülése, illetve a T-sejteken belüli aktivációs folyamat gátlásának bármely lépésben jelentkező hiánya eredményezhette a hatástalanságot. A lehetséges mellékhatások46–48 közül az átmeneti hypertrichosis az elhúzódó kezelésben részesített fiúnál már a gyógyszer adagjának csökkentése után mérséklődött, a terápia elhagyása után majdnem teljesen megszűnt. A fiziológiás fejlődésnél kissé gyorsabb testtömeg-növekedés nem vezetett kövérséghez az érintett gyermekeknél. A leginkább várható vesefunkció-beszűkülést és vérnyomás-emelkedést egyik betegnél sem tapasztaltuk.

Az elért eredmények alapján hagyományos kezelésre nem reagáló gyermekkori atópiás dermatitisben szoros kontroll mellett, nagyobb kezdő, majd elnyújtott kis dózisú adagolással ajánlható a cyclosporin A-kezelés.

 

Irodalom

  1. Hanifin JM, Chan S. Biochemical and immunologic mechanisms in atopic dermatitis: new targets for emerging therapies. J Am Acad Dermatol 1999;41:72-7.
  2. Akdis CA, Akdis M, Trautmann A, et al. Immune regulation in atopic dermatitis. Curr Opinion in Immunol 2000;12:641-6.
  3. Novak N, Bieber T, Leung DYM. Immune mechanisms leading to atopic dermatitis. J Allergy Clin Immunol 2003;112:S128-38.
  4. Leung DYM, Bieber T. Atopic dermatitis. Lancet 2003;361:151-60.
  5. Leung DYM, Jain N, Leo HL. New concepts in the pathogenesis of atopic dermatitis. Curr Opinion in Immunol 2003;15:634-8.
  6. Alexa M, Irinyi B, Lukács A, Antal-Szalmás P, Hunyadi J, Szegedi A. Increased frequency of intracellular interleukin (IL)-13 and IL-10, but not IL-4, expressing CD4+ and CD8+ peripheral T cells of patients with atopic dermatitis. Br J Dermatol 2002;147:1135-41.
  7. Szakos E, Lakos G, Aleksza M, Gyimesi E, Páll G, Fodor B, et al. Association between the occurrence of the anticardiolipin IgM and mite allergen-specific IgE antibodies in children with extrinsic type of atopic eczema/dermatitis syndrome. Allergy 2004;59:164-7.
  8. Valenta R, Natter S, Seiberler S, Roschanak M, Mothes N, Mahler V, et al. Autoallergy: a pathogenetic factor in atopic dermatitis? Curr Probl Dermatol 1999;28:45-50.
  9. Johansson SGO, Hourihane JOB, Bousquet J, Bruijnzeel-Koomen C, Dreborg S Haahtela T, et al. A revised nomenclature for allergy. An EAACI position statement from the EAACI nomenclature task force. Allergy 2001;56:818-24.
  10. Spergel JM, Paller AS. Atopic dermatitis and the atopic march. J Allergy Clin Immunol 2003;112(6 Suppl):S118-27.
  11. Husz S, Krizsa J, Kiss M, et al. Elhúzódó Isoprinosine kezelés atópiás dermatitisben. Gyógyszereink 1991;40:217-20.
  12. Temesvári E. Atópiás dermatitis, teóriák és terápiás lehetőségek. Magyar Belorvosi Archivum 1994;401-3.
  13. Temesvári E, Soós Gy. Atopiás dermatitis kezelése. Gyógyszereink 1994;44:213-6.
  14. Klein PA, Clark RA. An evidence-based review of the efficacy of antihistamines in relieving pruritus in atopic dermatitis. Arch Dermatol 1999;135:1522-5.
  15. Bakos N, Szemere P. Az atópiás dermatitis terápiája. Útmutató 2002;6:321-5.
  16. Szakos E, Hunyadi J. Jelen és közeljövő az atópiás dermatitis kezelésében. Allergológia Klinikai Immunológia. In press.
  17. Ramgolam V, Ang SG, Lai YH, Loh CS, Yap HK. Traditional Chinese medicines as immunosuppressive agents. Ann Acad Med Singapore 2000;29:11-6.
  18. Boguniewicz M, Eichenfield LF, Hultsch T. Current management of atopic dermatitis and interruption of the atopic march. J Allergy Clin Immunol 2003;112(6 Suppl):S140-50.
  19. European Task Force on Atopic Dermatitis. Severity Scoring of Atopic Dermatitis: The SCORAD Index. Consensus Report of the European Tasc Force on Atopic Dermatitis. Dermatology 1993;186:23-31.
  20. Szegedi Gy. A cyclosporin-A immunológiai hatása. In: Cyclosporin az autoimmun betegségekben (Kerekasztal Konferencia, Balatonkenese) 1994;4-8.
  21. Faulds D, Goa KL, Benfield P. Cyclosporin. A review of its pharmacodynamic and pharmacokinetic properties, and thera-peutic use in immunoregulatory disorders. Drugs 1993;45:953-1040. (Published erratum: Drugs 1993;46:377.).
  22. Berth-Jones J, Finlay AZ, Zaki I, Tan B, Goodyear H, Lewis-Jones S, et al. Cyclosporine in severe childhood atopic dermatitis: a multicenter study. J Am Acad Dermatol 1996;34:1016-21.
  23. Gonzalez-Otero F. Cyclosporine in children with severe atopic dermatitis (letter, comment). J Am Acad Dermatol 1997;36(6 Pt 1):1029-30.
  24. Cordero MMA, Flores SG, Orea SM, Estrada PS, Serrano ME. Safety and efficacy of treatment for severe atopic dermatitis with cyclosporin A and transfer factor. Rev Allerg 1999;46:49-57.
  25. Harper JI, Ahmed I, Barclay G, Lacour M, Hoeger P, Cork MJ, et al. Cyclosporin for severe childhood atopic dermatitis: short course versus continuous therapy. Br J of Dermatol 2000;142:52-8.
  26. Zonneveld IM, De Rie MA, Beljaards RC, Van Der Rhee HJ, Wuite J, Zeegelaar J, et al. The long-term safety and efficacy of cyclosporin in severe refractory atopic dermatitis: a comparison of two dosage regimens. Br J Dermatol 1996;135(Suppl 48):15-20.
  27. Czech W, Brautigam M, Weidinger G, Schopf E. A body-weight-independent dosing regimen of cyclosporine microemulsion is effective in severe atopic dermatitis and improves the quality of life. J Am Acad Dermatol 2000;42:653-9.
  28. Chawla M, Ali M, Marks R. Comparison of the steady state pharmacokinetics of two formulations of cyclosporin in patients with atopic dermatitis. Br J Dermatol 1996;135(Suppl 48): 9-14.
  29. Atakan N, Erdem C. The efficacy, tolerability and safety of a new oral formulation of Sandimmun – Sandimmun Neoral in severe refractory atopic dermatitis. J Eur Acad Dermatol Venereol 1998;11:240-6.
  30. Zurbriggen B, Wütrich B, Cachelin AB, Wili PB, Kagi MK. Comparison of two formulation of cyclosporin A in the treatment of severe atopic dermatitis. A double-blind, single-centre, cross-over pilot study. Dermatology 1999;198:56-60.
  31. Campbell DE, Kemp AS. Cyclosporine restores cytokine imbalance in childhood atopic dermatitis. J Allergy Clin Immunol 1997;99(6 Pt 1)857-9.
  32. Caproni M, D’Agata A, Cappelli G, Fabbri P. Modulation of serum eosinophil cationic protein levels by cyclosporin in severe atopic dermatitis (letter) Br J Dermatol 1996;135:336-7.
  33. Caproni M, Salvatore E, Cardinali C, Brazzini B, Fabbri P. Soluble CD30 and cyclosporine in severe atopic dermatitis. Int Arch of All Immunol 2000;121:324-8.
  34. Farrell AM, Antrobus P, Simpson D, Powell S, Chapel HM, Ferry BL. A rapid flow cytometric assay to detect CD4+ and CD8+ T-helper (Th) 0, Th1 and Th2 cells in whole blood and its application to study cytokine levels in atopic dermatitis before and after cyclosporin therapy. Br J OF Dermatol 2001;144:24.
  35. Ishii E, Yamamoto S, Sakai R, Hamasaki Y, Miyazaki S. Production of interleukin-5 and the suppressive effect of cyclosporin A in childhood severe atopic dermatitis. J of Pediatrics 1996;128:152-5.
  36. Kagi MK, Joller-Jemelka H, Wütrich B. Soluble E-selectin correlates with disease activity in cyclosporin A-treated patients with atopic dermatitis. Allergy 1999;54:57-63.
  37. Reinhard T, Moller M, Sundmacher R. Penetrating keratoplasty in patients with atopic dermatitis with and without systemic cyclosporin A. Cornea 1999;18:645-51.
  38. Yamada H, Kurashimo S, Chihara J, Matsukura M, Yudate T, Tezuka T. Overexpression of CD11b on eosinophils in atopic dermatitis: downregulation by cyclosporin A and upregulation by interleukin 5. Int Arch Allergy Immunol 1999;120(Suppl 1):100-3.
  39. Dankó K, Szegedi Gy. Cyclosporin A treatment of dermatomyositis. Arthrit Rheumatism 1991;34:933-4.
  40. Dobozy A, Farkas B, Morvay M. Ciklosporin kezelés psoriasis vulgarisban. Bőrgyógy Vener Szle 1991;67:59-61.
  41. Marschalkó M, Papp I, Cserhalmi P, Bíró J, Jakab É, Horváth A. Cyclosporin kezelés dermatomyositisben. Magyar Belorvosi Archivum 1994;405-6.
  42. Szarka B, Török L. Erosiv-ulcerosus szájnyálkahártya lichen planus sikeres kezelése cyclosporin A-val. Bőrgyógy Vener Szle 1996;72:145-7.
  43. Asbóth D, Seres K, Szalai Cs. A juvenilis dermatomyositis cyclosporin A terápiája. Bőrgyógy Vener Szle 1997;73:301-4.
  44. Kovács J, Marschalkó M, Somlai B, Désaknai M, Hársing J, Horváth A. Pemphigus vulgaris cyclosporin A-kezelése. Bőrgyógy Vener Szle 2000;76:219-21.
  45. Olasz K, Török L. Terápiarezisztens autoimmun patogenezisű, krónikus urticaria sikeres kezelése cyclosporin A-val 3 eset kapcsán. Bőrgyógy Vener Szle 2001;77:19-21.
  46. Salomon D, Halioua B. La cyclosporine en dermatologie. Schweiz Rundschau Med 1990;79:1258-61.
  47. Van Meurs T, Wolkerstorfer A, Oranje AP. Extreme rises in serum alkaline phosphatase in children with atopic dermatitis after intervention treatment with cyclosporin A (letter). Ped Dermatol 1998;15:483.
  48. Thomas MD, Cook LJ. Fever associated with cyclosporin for treating atopic dermatitis BMJ 1998;317:1291.


EXPERIENCES ON CYCLOSPORIN-A TREATED CHILDHOOD ATOPIC DERMATITIS RESISTANT TO OTHER THERAPIES

BACKGROUND – Cases of six children suffering from serious form (resistant to conventional therapy) of atopic dermatitis are presented and the experiences regard of treatment with cyclosporin A (Sandimmun Neoral-microemulsion form) are summarised.
PATIENTS – The average age of the 4–16 year-old children (three girls, three boys) was 9.9 years. The skin process started at infantile age. The cyclosporin A was used during 12–85 weeks, in a maximal dose of 3.5–5 mg/body weight kg/day. The patients received locally creams or ointments to moisture their skin continuously and if it was necessary, corticosteroid creams or ointments for a few days.
RESULTS – The therapeutic response was excellent in five cases and poor in one case. The short time therapies resulted transient, the long time therapies long acting effect. There was no side effect indicating the stop of cyclosporin A therapy. Three children presented body weight elevation slightly higher than the age-related physiologic change. Epstein–Barr and cytomegalovirus infection with severe submandibular lymphadenopathy appeared in a patient and transient hypertrichosis in the case treated for 85 weeks.
DISCUSSION – The authors propose treating severe childhood atopic dermatitis resistent to other therapeutic possibilities with cyclosporin A. The adequate follow up, monitoring of clinical and blood-chemical parameters are important.

childhood atopic dermatitis, cyclosporin A