Tisztelt Kolléganők és Kollégák, kedves Olvasók! 
Dr. Prohászka Zoltán
 
 
 

Magy Immunol/Hun Immunol 2003;2 (4):2. 

Nagy örömömre szolgál, hogy a Magyar Immunológia 2003. évi 4. számában egy olyan cikksorozatot nyújthatok át az olvasónak, amely szorosan kapcsolódik a Magyar Immunológiai Társaság XXXIII. Vándorgyűlésének fő témájához: Komplement és természetes immunitás.

Mindnyájan, akik részt vehettünk a Győrben megrendezett konferencián, láthattuk és tapasztalhattuk, hogy meghívott külföldi vendégelőadóink és hazai immunológiai műhelyeink jeles képviselői színvonalas előadások keretében mutatták be a veleszületett védekezési folyamatok szédületes fejlődését. Bátran mondhatjuk, hogy az elmúlt években az előrehaladás fő mozgatója az immunológiában (is) a genom megismerése alapján tett megfigyelések sorozata volt. Az emberben, az egérben és a különböző fajokban felismert molekulák és mechanizmusok közötti kapcsolat felderítése és az ismeretek egyesítése olyan rohamos iramban zajlott, hogy ezzel szinte lehetetlen lépést tartani. Az ismeretek ilyen fokú kiszélesedése és öszszekapcsolódása a természetes immunitás területén is alapvető új eredményekhez vezetett. A cikksorozat szerkesztésének koncepcióját az adta, hogy az új ismeretek összességében elérték azt a kritikus tömeget, amely után már célszerű ezek széles körű összefoglalása a hazai érdeklődők részére. Segítségünkre volt, hogy minden érintett témával kapcsolatban rangos kutatás folyik kiváló hazai műhelyekben, így az információk valóban első kézből származnak.

Felismerve a természetes immunitás fontosságát, alulreprezentáltságát a hazai és nemzetközi szakirodalomban, továbbá figyelembe véve a szédületes iramban megjelenő, alapvető új megfigyeléseket, a Magyar Immunológia folyóirat e számában egy cikksorozatot talál a kedves olvasó: "Felismerési és szabályozási folyamatok a természetes immunitás kezdeti eseményeiben".

A közleményekkel azt az űrt szeretnénk betölteni, ami a tankönyvek anyaga és a hihetetlen tempóban megjelenő publikációk között érezhető. A sorozat egy érzékeny határterület - a patogénmintázat felismerése és szabályozó szerepe - alapos tanulmányozását célozza; ennek oka az, hogy átalakulóban van az immunológiai felismerésről alkotott kép. Gergely János áttekintő cikkében elvezeti az olvasót a klasszikus saját-nem saját modelltől a fertőzéses nem saját elméleten át a veszélymodellig, amelyek egymásra épülő, ám az új megfigyeléseket figyelembe vevő tételek. Kocsis Béla és Emődy Levente közleményében megismerhetjük, hogy mi az a bakteriális patogénmintázat, amely az immunológiai felismerés kezdetein a veszélyt jelzi. Prechl József összefoglalja a Toll-szerű receptorokkal és az általuk beindított jelátviteli mechanizmusokkal kapcsolatos legfrissebb ismereteket. Ezzel témáját tekintve szoros kapcsolatban áll a hősokkfehérjékről és felismerésükről írt közlemény. A sorozat lezárásaként találjuk Erdei Anna írását a komplementrendszerről, megvilágítva benne azokat az összefüggéseket, amelyek a kezdeti lépéseknél és a további szabályozási folyamatokban szerepelnek. Andó István és munkatársai sokéves, az ecetmuslica immunológiáját tanulmányozó munkájuk eredményeit foglalják össze.

Őszintén remélem, hogy a kedves olvasó örömét leli az egy adott téma köré szervezett összefoglaló közleményekben, s lehetősége nyílik az adott témában való elmélyedésre, utánolvasásra.

Prohászka Zoltán,
a cikksorozat szerkesztője
e-mail: prohoz@kut.sote.hu