ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK
 
 
 
 

A Magyar Immunológia lektorált folyóirat, amelyben eredeti közleményeket és - elsősorban felkérésre írt - összefoglaló tanulmányokat, valamint rövid és előzetes közleményeket, esetismertetéseket, szakmai ajánlásokat, klinikai vizsgálatok eredményeit, kongresszusi beszámolókat, vegyes híreket és a szerkesztőséghez küldött közérdekű leveleket jelentetünk meg a kísérletes és a klinikai immunológia tárgykörében.

A kéziratokat, kérjük, a főszerkesztő postacímére küldjék: Dr. Szekanecz Zoltán, Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, III. Számú Belgyógyászati Klinika, Reumatológia Tanszék, 4004 Debrecen, Móricz Zsigmond krt. 22., e-mail: szekanecz@iiibel.dote.hu, telefon/fax: (52) 414-969, (52) 414-489; telefon: (52) 411-717/5231 mellék.

Általános tudnivalók

Szerzőség

Szerző az, akinek közreműködése a közlemény elkészítésében magában foglalja az alábbiakat:

Nem minősül szerzőnek, aki csupán az anyagi támogatás megszervezésében, az adatok összegyűjtésében vett részt, a kutatócsoport felügyeletét végezte. (Túl sok szerző feltüntetése esetén a szerkesztőség felkérheti a szerzőket, hogy írásban részletezzék az egyes résztvevők tevékenységét.)

Multicentrikus klinikai vizsgálatokban a szerzőnek nem minősülő résztvevőket a köszönetnyilvánításban vagy külön függelékben szerepeltessék.

Előzetes és ismételt közlés

Ismételt közlést általánosságban nem jelentetünk meg. Ettől eltérő gyakorlat alkalmazható egyéni mérlegelés alapján:

A közlésre benyújtott kézirat nem tartalmazhat korábban már megjelent, vagy közlésre máshol benyújtott, vagy már elfogadott, de még nem megjelent közlemény részét képező anyagot (azonos betegcsoport).

A betegek személyiségi jogainak védelme

A betegek alapvető joga az azonosíthatatlanság megőrzése, amelyet csak a beteg részletes tájékoztatás után adott írásos beleegyezése esetén mellőzhet a szerző. Azonosításra alkalmas információ (szövegben, ábrákon) csak a beteg beleegyezésével közölhető.

Tudományos információ idő előtti felszabadítása

Egy közlésre elfogadott, de még meg nem jelent közlemény tartalmát vagy annak részleteit csak a folyóiratszám hivatalos megjelenési napján hozhatja először nyilvánosságra akár a szerző, akár a szerkesztőség vagy a szakértő. Kivételt képez, ha a közleményben vagy levélben a szerzők jelentős terápiás előrelépésről vagy súlyos egészségkárosító hatásról számolnak be, de ebben az esetben is előzetesen a szerkesztő beleegyezését kell kérni.

A közlemény tulajdonjoga (copyright) a megjele-nésig a szerző(k)é, amely a megjelenéssel automatikusan a szerkesztőségre és a kiadóra száll át, kivéve, ha a szerző a benyújtáskor erről másként nyilatkozik.

Titkosság

A szakértői bírálat titkossága

A kézirat elbírálása titkosan történik. A szakértő az elbírálandó közleményt a szerzőre utaló valamennyi jelölés elhagyásával kapja meg (amennyiben ez technikailag lehetséges). A szakértő - ha maga másképpen nem nyilatkozik - ismeretlen marad a szerző számára. A szakértő a titkosság felbontását kezdeményezheti a szerkesztőségen keresztül, és a szerzőkkel konzultálhat.

A kézirat titkossága

A kézirattal és annak elbírálási folyamatával kapcsolatos információkat a szerkesztőség kizárólag a szerzőnek és a szakértőnek ad. A szakértő nem készíthet saját részére másolatot a cikkről vagy annak részleteiről. A szerkesztőség tagjai és a szakértők nem tarthatnak meg saját példányt a munkából vagy annak részleteiből.
 

A kézirat elkészítése

A kéziratot hagyományos módon kinyomtatva, két teljes példányban (egy sorozat eredeti és másodikként jó minőségű másolt illusztrációkkal) kérjük elküldeni.

A dolgozatot A/4-es méretű fehér gépíró lapon, számítógépes szerkesztéssel (lehetőség szerint Word 6.0, Word 97 vagy újabb verzió használatával), 2,5 cm-es margókkal, dupla sortávolsággal, egyféle betűtípussal, oldalszámozzással kérjük elkészíteni. A táblázatokat és ábrákat ne illesszék be a szövegbe. Első-, másod- és harmadrendű alcímet fogadunk el. Az ábrákat vagy fotóeredetiként (papírkép), vagy JPEG, esetleg TIF formátumban kérjük.

A dolgozat lektorálás utáni, végleges változatát (szöveg és fotóeredetik vagy szkennelt képek) papíron és a szöveget elektronikus formában (mágneslemez, CD vagy e-mail) is kérjük.

Az eredeti közlemények és összefoglaló tanulmányok terjedelme maximum 8 szabványoldal (oldalanként 30 sor, soronként 60 leütés, azaz 1800 karakter), maximum 10 képpel, illetve táblázattal; a rövid vagy előzetes közlemények és esetismertetések esetében ez maximum 3 oldal, legfeljebb 5 illusztrációval.

Az orvosi helyesírás tekintetében a szerkesztőség az MTA Helyesírási és Anyanyelvi Bizottságai 1987. november 9-i közös ülésén elfogadott állásfoglalást tartja irányadónak (az MTA Helyesírási Bizottságának állásfoglalása az orvosi helyesírás ügyében). Az egyes szavak és kifejezések írásmódjáról szerzőink az Orvosi helyesírási szótárban tájékozódhatnak (Budapest, Akadémiai Kiadó, Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár, 1992). Az elfogadott kéziratokat nyelvi szempontból a kiadó gondozza a fent hivatkozott elvek szerint.

Rövidítéseket csak a szaknyelvben megszokott és elterjedten használt formában alkalmazunk. Kérjük a szövegben az első előfordulás helyén adják meg, minek a rövidítése.

A mértékeket, úgymint a hosszt, a magasságot, a súlyt (tömeget) és a térfogatot metrikus egységben, a hőmérsékletet °C-ban, a vérnyomást Hgmm-ben, a laboratóriumi vizsgálatok eredményét az SI-rendszer egységeiben tüntetjük fel. (Szükség esetén a régi konvencionális egység is használható zárójelben.)

A kéziratokat kérjük a következő tagolással elkészíteni: címoldal, összefoglalás, szöveg (illusztációk nélkül), támogatás, köszönetnyilvánítás, irodalomjegyzék, ábraszöveg, táblázatok. Az egyes egységeket az elektronikus verzióban, egyetlen fájlban kérjük.
 

Címoldal

A címoldal tartalmazza:

Összefoglalás

Az összefoglalót magyar és angol nyelven kérjük, ne legyenek hosszabbak egyenként 200-250 szónál, ne tartalmazzanak rövidítéseket. A saját vizsgálatokat bemutató közlemények összefoglalóját a következőképpen tagolják: Célkitűzés; Betegek és módszerek; Eredmények; Következtetések. Esetismertetéseknél a következő tagolás szükséges: Bevezetés; Esetismertetés; Következtetések. Összefogaló közlemények esetén nem szükséges az absztraktok tagolása. Az összefoglaló legyen informatív, tartalmazza a dolgozat legfontosabb megállapításait és a munka számszerű eredményeit is.

Az összefoglalók után maximum öt kulcsszót tüntessenek fel, lehetőleg az Index Medicus ajánlásaival, magyar és angol nyelven.
 

Szöveg

A saját vizsgálatokat ismertető közlemény a következő szerkezetű legyen: Bevezetés; Betegek és módszerek; Eredmények; Megbeszélés (esetleg Konklúzió vagy Összegzés). Az esettanulmányoknál: Bevezetés; Esetismertetés; Megbeszélés. Összefoglaló közleményeknél vagy egyéb esetekben nincs szigorú ajánlás a fejezetek bontására.

Bevezetés

Az előzményeket kérjük röviden összefoglalni; a hoszszú történelmi leírásokat mellőzzék. Fogalmazzák meg a vizsgálat célját, jelentőségét és a konkrét
kérdésfeltevést. A bevezetésben csak a legfrissebb és legfontosabb irodalmi hivatkozásokat említsék meg.

Módszerek

A felhasznált módszerek és betegcsoportok pontos leírása mellett törekedjenek a tömör, lényegre törő fogalmazásra. Pontosan adják meg az alkalmazott berendezések típusát és anyagok nevét, gyártóját. Gyógyszereknél a generikus név használata indo-
kolt.

A statisztikai módszereket olyan részletesen írják le, hogy a hozzáértő olvasó a vizsgálat tervezését és kivitelezését meg tudja ítélni, továbbá az eredmé-
nyeket az eredeti adatok alapján ellenőrizni tudja. Ha a tanulmány megtervezéséhez és a statisztikai módszerekhez standard munkát vettek alapul, a részletes leírás helyett elég arra az irodalomban hivatkozni.

Állatkísérleteknél adják meg az állatok pontos identifikációját, gyógyszerek alkalmazásánál a dózist és a felhasználás indokait. Klinikai vizsgálatoknál a betegcsoportot jellemző statisztikai adatokat (nem, életkor) és a válogatás módszerét is kérjük leírni.

Embereket érintő kutatási eredmények közlésekor esetenként az illetékes etikai bizottság jóváhagyó írásos engedélyét is kérjük csatolni.

Eredmények

A tanulmány fő eredményeit sorolják fel. Az eredmények táblázatos bemutatása nem mindig pótolja azok szöveges közlését. Statisztikai feldolgozás esetén a szignifikancia valószínűségét és lehetőleg a konfidenciaintervallumokat is kérjük megadni.

Megbeszélés

Az eredmények lehetséges magyarázatát és az irodalmi adatokkal történő összevetését kérjük ebben a fejezetben megadni. Feltétlenül térjenek ki a célkitűzés és az eredmények kapcsolatára. Kerüljék a tudományosan még meg nem alapozott spekulációkat, de ugyanakkor jelezzék a felmerülő, további feldolgozást kívánó kérdéseket, főleg azokban az esetekben, amikor a klinikai alkalmazhatóság eldöntése a tét.

Irodalom

Az irodalomjegyzékben csak azok a publikációk szerepelhetnek, amelyekre a szövegben hivatkozás történik. Csak publikált adatokra lehet hivatkozni. Kivétel a közlésre elfogadott cikk, amelyet számozott irodalomként fel lehet tüntetni (in press megjelöléssel). Kerüljék az előadásra és absztraktra hivatkozást is, mivel ezek nem lektorált anyagok.

A hivatkozásokat a szövegben, táblázatokban, ábramagyarázatokban történő megjelenés sorrendjében számozzák, manuálisan (ne automatikus sorszámozással, sem láb- vagy végjegyzeteléssel) felső indexelésű arab számokkal, és az irodalomjegyzéket ennek megfelelően rendezzék (nem betűrendi sorrendben). Huszonöt citátumnál hosszabb jegyzék csak külön indoklás alapján fogadható el. A társszerzők neveit csak hatig listázzák, majd vessző után az "et al." kifejezést kérjük használni. A folyóiratok nevének rövidítésénél az Index Medicus szabályai az irányadók.

Az idézés formáját illetően a Uniform requirements for manuscripts submitted to biomedical journals irányelveit követjük. (Irodalmi mű, elektronikus publikáció stb. idézésekor is az abban javasolt forma az irányadó.) Könyvfejezet és könyv esetén adják meg a szerzőket, a könyv/fejezet címét, a kiadót, a kiadás évét, a pontos oldalszámot.

A listát az alábbi példák szerint kérjük szerkeszteni:

Folyóiratcikk: 1. Sahs AI. Observations on the pathology of saccular aneurysm. J Neurosurg 1966;24:792-806.

Könyvfejezet: 2. Czervionke LF, Daniels DL. Degenerative disease of the spine. In: Atlas SW (ed.). Magnetit resonance imaging of the brain and spine. New York: Raven Press; 1991. p. 795-864.

Könyv: 3. Skalpe IO, Sortland O. Myelography. Oslo: Tano; 1989. p. 410-20.
 

Illusztrációk, ábrák

Csak jó minőségű fekete-fehér vagy színes kép fogadható el. Az ábrák 6x9 vagy 6x6 cm méretűek legyenek. Az ábrákat célszerű szkennelt vagy eredeti digitális (JPEG, TIF) formában is elküldeni, amely minőségi javítást tehet lehetővé. Az ábrákat a közlemény mellett külön borítékban kérjük elhelyezni, hátlapjukon az első szerző neve, a cikk rövid címe, az ábra sorszáma és a felső szél nyíllal jelölése szerepeljen. Az ábrák számozását vagy betűjelét csak a hátoldalon tüntessék fel, a képen ne!

Az ábrákon és fényképeken a jelöléseket, nyilazásokat az eredeti képen a végleges formában kell elkészíteni, vagy a képre ragasztott, transzparens papírra kézzel, de egyértelműen kell megrajzolni. Amennyiben egy külön képen alkalmazzák a jelölést, módunkban áll nyomdai minőségben elkészíttetni ezt a végleges képen.

Színes képeket akkor közlünk, ha az feltétlen szükséges (immunhisztokémia).

Minden ábrához rövid ábramagyarázatot kérünk mellékelni, ezek ne a szövegben, hanem a cikk végén álljanak.
 

Táblázatok

A táblázatok legyenek külön számozva, szintén a szövegbeni megjelenés sorrendjében. A táblázatnak legyen címe, és ha szükséges, rövid szövege, ahol az előforduló rövidítések magyarázatát adják meg. Minden egyes táblázatot külön lapra kérjük nyomtatni - a közlemény szöveges részének a végén.
 

Kísérőlevél

A kézirat benyújtásakor a szerzők mellékeljenek nyilatkozatot az alábbiakkal:

A kísérőlevelet valamennyi szerző lássa el aláírásával!

Írásbeli engedélyek szükségesek ha:

Levelek a szerkesztőséghez

Bátorítjuk olvasóinkat, hogy írják meg észrevételeiket, problémáikat, megjegyzésüket az immunológiát érintő kérdésekben, akár vitaindító levél formájában is (1-3 oldal), hogy azokat nyilvánosságra hozhassuk.