BESZÁMOLÓ
 Megalakult Pécsen az Immunológiai és Reumatológiai Klinika
 
 
 


Magyar Immunol/Hun Immunol 2002;1 (4): 29-31.

Pécsen a II. sz. Belgyógyászati klinika Klinikai Immunológiai Osztálya 1995 augusztusában alakult meg, 20 ággyal. E regionális immunológiai centrum feladata az egyetem vonzáskörébe tartozó (lényegében a dunántúli) betegek gondozása, a klinikai, laboratórium háttér biztosítása, a graduális, posztgraduális képzéssel kapcsolatos teendők ellátása. Az osztály működésére a régióban igen nagy volt az igény, a betegek száma továbbra is folyamatosan, exponenciálisan nőtt, ellátásuk a szűk ágykapacitás, valamint a nagyon korlátozott személyi háttér miatt egyre nehezebbé vált. E probléma megoldása céljából alakult meg a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvoskarán az Immunológiai és Reumatológiai Klinika.

Nyugat-Európában a gyulladásos ízületi betegségeket (rheumatoid arthritis, szisztémás lupus erythematosus, scleroderma, dermato/polymyositis, szisztémás vasculitisek, Sjögren-szindróma stb.) reumatológiai osztályokon látják el. A kétféle ellátás integrációja (egyetemi szinten) így hazánkban is logikus lépés egy 45-50 ágyas klinika keretében, ahol mind belgyógyász immunológus, mind reumatológus kollégák dolgoznak.
 

A klinika szerkezete

Jelenleg egy osztály tényleges megnyitása történt. A további bővülésre rövidesen sor kerül. A klinikán belül végül majd a következő egységek működnek:

 

Feladatok

A regionális immunológiai centrumnak megfelelő feladatok ellátása:

Ezen feladatokat lényegében már jelenleg is végezzük.

A gyulladásos mozgásszervi betegségek és egyéb akut reumatológiai kórképek ellátása:

Az új egység szerepe a belgyógyász és reumatológus graduális képzésben, valamint a belgyógyász, reumatológus, immunológus szakorvosok képzésében nyilvánvaló. Ezeken a területeken a rendszeres posztgraduális képzés, a családorvosok továbbképzése szintén alapvető oktatási feladata lesz az új egységnek.

A többféle feladat úgy oldható meg, hogy az osztályon a kezdetektől fogva mind belgyógyász-immunológus, mind reumatológus szakorvosok dolgoznak.

Amint a fentiekből is látszik, hangsúlyozottan az aktív ellátás lesz a feladatunk. Kisszámú belgyógyász-immunológus és (az immunológiai gondolkodásra is kiképzett) reumatológus segítségével az egyetemi kiemelt feladatokat ellátó, rövid ápolási idejű, forgalmas új egység létrehozása a cél, ahol a gyulladásos kórképekben szenvedő betegeket látjuk el. Az új egységnek jelentős ambuláns forgalmat és konzultációs feladatokat is el kellene látnia, ami a társszakmák számára is előnyös.

A környéken kiválóan működő reumatológiai és rehabilitációs osztályok (Harkányban, Szigetváron, Sikondán, Hévízen stb.) nagyon jól kiegészítik e klinikai szintű intézmény munkáját. Az új egység a degeneratív kórképek tekintetében csak konzultációs feladatokat látna el. A szakmai kapcsolatnak természetszerűleg szorosnak kell lennie.

Az oktatást tekintve a belgyógyászat keretein belül heti 16 órában folyik a klinikai immunológia oktatása az I. sz. Belgyógyászati Klinika (Pár Alajos professzor úr) közreműködésével. A tananyagot rendszeresen egyeztetjük az immunológia-alapképzés (Németh Péter profeszszor úr), valamint az immunpatofiziológia (Szekeres-Barthó Júlia professzor asszony) anyagával. Belgyógyászati immunológiából minden hallgató kötelező kollokvium keretében negyedévben szóbeli vizsgát tesz. A teljes tananyag elérhető az interneten a hallgatók számára. A kötelező reumatológiaoktatás jelenleg nincs megoldva, az oktatást kreditpontos kurzus keretében végzik. A modul rendszerű oktatás bevezetése során a jelenlegi tervek szerint 28 órás kötelező immunológiai reumatológia oktatását vezetik be a közeljövőben.

A főiskolai karon a diplomás ápoló képzésben 20 óra elméleti és 20 óra gyakorlati képzés van. A teljes tananyag interneten elérhető.

Igen sok posztgraduális továbbképző előadást is tartunk.
 

Tudományos tevékenység

Az első évek feladata a betegkör megszervezése, megfelelő protokollok alapján számítógépes nyilvántartásuk megoldása volt. Jelenleg körülbelül 800 beteg klinikai-laboratóriumi adatait tároljuk számítógépen. A kutatólaboratóriumi hátteret megszerveztük, kooperációs kapcsolataink (pécsi, hazai, valamint nemzetközi vonatkozásban) is kialakultak (1-37).

A kötőszöveti betegségek (szisztémás autoimmun kórképek) klinikai-immunológiai vonatkozásaival kapcsolatosan doktori iskolát indítottunk (B típusú iskola, ami az egyetemi immunológia "A" program egyike). Két nappali tagozatos hallgató fejezte be a képzést, egyikük benyújtotta értekezését. Egy levelező hallgató  szintén benyújtotta PhD-téziseit.

Jelenleg az alábbi területeken végzünk kutatást:

 

Kapcsolat az Irgalmasrenddel

Az új egység a Pécsi Irgalmas Kórház épületében működik. Az együttműködés és a kapcsolat harmonikus; már eddig is igen sok segítséget kaptunk az Irgalmasrend képviselőitől. Egyébként szakmai és pénzügyi tekintetben szervezetileg önálló egyetemi klinikáról (tanszékről) van szó, amely azonban természetesen igen szoros kapcsolatban áll az Irgalmas Kórház egyéb egységeivel és magával az Irgalmasrenddel is. Ezt együttműködési megállapodás is rögzíti. Az együttműködés elsősorban a következő területekre terjedne ki:

A klinika orvosainak publikációs tevékenysége

  1. Czirják L. A kötőszöveti betegségek terápiája. Háziorvosi Továbbképző Szemle 1997;2:139-41.
  2. Nagy Z, Czirják L. Predictors of survival in 171 patients with systemic sclerosis (scleroderma). Clin Rheumatol 1997;16:454-60.
  3. Rojkovich B, Poór Gy, Korda J, Bálint G, Nagy Z, Tóvári E, et al. Az EULAR által rheumatoid arthritisben javasolt ízületi index reprodukálhatóságának multicentrikus vizsgálata. Magyar Reumatológia 1997;38:206-12.
  4. Dankó K, Czirják L, Dévényi K, Kovács I, Szegedi Gy. Anti-szintetáz szindróma. Magy Belorv Archivum 1998;4:255-9.
  5. Tóvári E, Nagy Z, Zibotics H, Zoltán I, Pfund Z, Gaál J, et al. Szervi manifesztációk vizsgálata szisztémás autoimmun kórképekben. Magyar Belorvosi Archivum 1998;51:55-60.
  6. Bakó Gy, Bíró E, Czirják L, Bodolay E, Dankó K, Kiss E, et al. Szisztémás autoimmun kórképek és autoimmun pajzsmirigy betegségek asszociációja. Magyar Belorv Arch 1998;51:267-71.
  7. Fekete B, Prohászka Z, Horváth L, Krivanek L, Kovács L, Paál M, et al. Hősokkfehérje (hsp90 és M bovis hsp65) elleni, valamint a Helicobacter pylori elleni előfordulása szisztémás sclerosisban, nem differenciált collagenosisban és primaer Raynaud syndromában. Magyar Belorvosi Archivum 1999;5:394-9.
  8. Fábián G, Tóvári E, Baranyay F, Czirják L. Watermelon-stomach as a cause of chronic iron deficiency anemia in a patient with systemic sclerosis. J Eur Acad Dermatol Venereol 1999;12:161-4.
  9. Czirják L, Koncz A, Varga I, Dévényi K, Kumánovics, G, Szücs G. Investigation of the alveolar macrophages and T lymphocytes in 15 patients with systemic sclerosis. Clin Rheumatol 1999;18:357-63.
  10. Czirják L, Tóvári E, Komócsi A. Provokációs tényezők szerepe a szisztémás szklerózis patogenezisében. Allergológia és Klinikai Immunológia 2000;3:1-6.
  11. A Magyar Nephrologiai Társaság vezetőségének ajánlása. In: Mátyus J (ed.). Glomerulonephritisek vizsgálata és kezelése. Hypertonia és Nephrologia 2000;4:171-86.
  12. Czirják L, Komócsi A. A microchimérismus esetleges szerepe a szisztémás sclerosis patogenezisében. Táplálkozás-Allergia-Diéta 2000;5:2-6.
  13. Czirják L. A szisztémás steroid kezelés a reumatológiai gyakorlatban. Medicus Anonymus, különszám, 2000. május 3-5.
  14. Komócsi A, Tóvári E, Kovács J, Czirják L. Physical injury as provoking factor in three patients with scleroderma. Clin Exp Rheumatol 2000;18:622-4.
  15. Molnár I, Czirják L. Inhibitory effect of sera on the thyroid 5'-deiodinase activity in systemic sclerosis. Clin Exp Rheumatol 2000;18:719-24.
  16. Czirják L, Zibotics H, Pfund Z, Gáti I, Varju C, Komócsi A, et al. Szervi manifesztációk vizsgálata gyulladásos myopathiákban. Magyar Reumatológia 2000;41:211-5.
  17. Komócsi A, Kumánovics G, Czirják L. A Wegener granulomatózis. Allergológia és Klinikai Immunológia 2001;4:1-7.
  18. Illei GG, Czirják L. Novel approaches to the treatment of lupus nephritis. Expert Opinion on Invetigational Drugs 2001;10:1117-30.
  19. Tulassay Zs, Czirják L, Poor Gy, Szendrői K, Kránicz J, et al. A specifikus COX-2 inhibitorok szerepe az alap- és szakellátásban. Recept 2001;12:30.
  20. Komócsi A, Tóvári E, Pajor L, Czirják L. Histiocytic necrotising lymphadenitis preceding systemic lupus erythematosus. J Eur Acad Dermatol Venereol 2001;15:476-80.
  21. Kumánovics G, Zibotics H, Juhász E, Komócsi A, Czirják L. Subclinical pulmonary involvement assessed by bronchoalveolar lavage in patients with undifferentiated connective tissue disease. Clin Exp Rheumatol. 2001;19:551-9.
  22. Horváth L, Czirják L, Fekete B, Jakab L, Pozsonyi T, Kalabay L, et al. High levels of antibodies against C1q are associated with the disease activity and nephritis but not with other organ manifestations in SLE patients. Clin Exp Rheumatol 2001;19:667-72.
  23. Koó É, Nagy Z, Seszták M, Ujfalussy I, Merétey K, Böhm U, et al. Subsets in psoriatic arthritis formed by cluster analysis. Clin Rheumatol 2001;20:36-43.
  24. Komócsi A, Kumánovics G, Zibotics H, Czirják L. Signs of alveolitis may persist during the immunsuppressive treatment sufficiently controlling the inflammatory muscle disease in patients with myositis. Rheumatol Int 2001;20:113-8.
  25. Ištok R, Czirják L, Stančíková M, Lukáč J, Rovenský J. Pyridinoline cross-link compounds of collagen in systemic sclerosis and Raynaud's phenomenon. Rheumatology (Oxford) 2001;40:140-6.
  26. Nagy Z, Czirják L. Túlélési adatok vizsgálata szisztémás sclerosisban. Magyar Reumatológia 2001;42:5-8.
  27. Komócsi A, Kumánovics G, Czirják L. A Wegener granulomatózisról 11 beteg kapcsán. Magyar Reumatológia 2001;42:79-84.
  28. Della Rossa A, Valentini G, Bombardieri S, Bencivelli W, Silman AJ, Cerinic MM, et al. European multi-centre study to define disease activity criteria for systemic sclerosis. I. Clinical and epidemiological features of 318 patients from 19 centres. Ann Rheum Dis 2001;60:585-91.
  29. Valentini G, Della Rossa A, Bombardieri S, Bencivelli W, Silman AJ, Cerinic MM, et al. European multi-centre study to define disease activity criteria for systemic sclerosis. II. Identification of disease activity variables and development of preliminary activity indexes. Ann Rheum Dis 2001;60:592-8.
  30. Horváth L, Czirják L, Fekete B, Jakab L, Prohászka Z, Cervenák L, et al. Levels of antibodies against C1q and 60 kDa family of heat shock proteins in the sera of patients with various autoimmune diseases. Immunol Let 2001;75:103-9.
  31. Szigeti N, Fábián Gy, Gömöri É, Czirják L. Barrett-oesophagus systemás sclerosisban. Orvosi Hetilap 2001;142:671-4.
  32. Czirják L, Kumánovics G. Exposure to solvents as a provoking factor for systemic sclerosis and Raynaud's phenomenon. Clin Rheumatol 2002;21:114-8.
  33. Tóvári E, Mezey I, Berencsi G, Czirják L. Lupus-like symptoms in three patients with parvovirus B 19 infection. (Letter) Ann Rheum Dis 2002;61:662-3.
  34. Varjú C, Pethő E, Kutas R, Czirják L. The effect of physical exercise following acute disease exacerbation in patients with dermato/polymyositis. Clin Rehabilitation (In press).
  35. Szigeti N, Fábián Gy, Czirják L. Fatal scleroderma renal crisis caused by bleeding of gastrointestinal teleangiectasia in a patient with scleroderma, Sjögren's syndrome, and primary biliary cirrhosis overlap. Eur J Dermatol Venereol (In press).
  36. Kumánovics G, Magyarlaki T, Komócsi A, Szekeres Gy, Czirják L. Simultaneous presence of neutrophil alveolitis and Ki-67 positivity of alveolar macrophages in dermato/polymyositis and systemic sclerosis. Rheumatol Int (In press).
  37. Szigeti N, Fábián Gy, Czirják L. Vascular malformation of the gastrointestinal tract in patients with systemic sclerosis. J Eur Acad Dermatol Venereol (In press).


DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ, Magyarországi Irgalmasrend; Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Immunológiai és Reumatológiai Klinika, 7621 Pécs, Irgalmasok u. 1. e-mail: laszlo.czirjak@aok.pte.hu