Ca és Csont 2003;6(4):158-63.

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

Az életminőség mérése postmenopausalis osteoporosisban szenvedő betegnél – Az EuroQoL (EQ-5D) és a Nottingham Health Profile magyar adaptációjának összehasonlító vizsgálata

dr. Péntek Márta1 (levelező szerző), dr. Licker-Fóris Edit1, dr. Genti György1, Lovas Kornélia2, dr. Kaló Zoltán2, dr. Tóth Miklós3, dr. Tulassay Zsolt3, Ratkó István4
1Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Reumatológiai és Fizioterápiás Osztály, Kistarcsa, 2143 Kistarcsa, Semmelweis tér 1. Fax: (28) 506-731, E-mail: pmarti@freemail.hu; 2Novartis Hungária Kft., Budapest; 3Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest; 4Gábor Dénes Főiskola, Budapest


ÖSSZEFOGLALÁS
BEVEZETÉS – A szerzők ismertetik az életminőség fogalmát, mérésének jelentőségét. Röviden bemutatják az EQ-5D és a Nottingham Health Profile kérdőíveket.
BETEGEK ÉS MÓDSZEREK – 50, postmenopausalis osteoporosis miatt gondozásba vett beteg életminőségét mérték az EQ-5D és Nottingham Health Profile általános kérdőívekkel. Összefüggéseket kerestek a két generikus kérdőív mérési eredményei, a csonttörések és az életminőség változása között. A Nottingham Health Profile validált magyar adaptációját először alkalmazták posztmenopauzában lévő betegek osteoporosisában.
EREDMÉNYEK – Kétéves követés alapján az alkalmazott terápia mellett a betegek életminőség-paraméterei nem változtak szignifikánsan. Nem találtak szignifikáns összefüggést a csonttörések és az életminőség között. A validált magyar Nottingham Health Profile kérdőív fájdalom, fizikai mobilitás, emocionális reakciók és energiadimenziói, valamint a kérdőív dimenzióiból képzett index szignifikáns korrelációt mutattak az EQ-5D indexszel.
KÖVETKEZTETÉS – Az életminőséget mérő Nottingham Health Profile HP kérdőív validált magyar verziója postmenopausalis osteoporosisban jól alkalmazható vizsgálómódszer, amely szoros korrelációt mutat az egészségi állapotmérő EQ-5D-vel.

életminőség, postmenopausalis osteoporosis, Nottingham Health Profile, EQ-5D

Érkezett: 2003. december 22. Elfogadva: 2004. március 10.


Az életminőség (Quality of Life, QoL) az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint „...az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, ahogyan azt életterének kultúrája, értékrendszerei, valamint saját céljai, elvárásai, mintái és kapcsolatai befolyásolják. Szélesen értelmezett fogalom, bonyolult módon magába foglalja az egyén fizikai egészségét, pszichés állapotát, függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait, személyes hitét, valamint a környezet lényeges jelenségeihez fűződő viszonyát” (1). Az egészséggel kapcsolatos életminőség (Health Related Quality of Life) szűkebb fogalom, specifikusan az életminőség egészséggel összefüggő területeit öleli fel. Közleményünkben a nemzetközi gyakorlattal megegyezően az életminőség kifejezést az egészséggel kapcsolatos életminőség kifejezésére alkalmazzuk (2).

A klinikai döntéshozatal során a valóságos egészség-nyereség megítéléséhez – a várható élettartam-növekedés, a további betegségek, szövődmények megelőzésén kívül – szükség van a terápiától várható életminőség-változás értékelésére is. Az életminőség mérése a beteg személyes szükségleteinek és a beavatkozás hatásosságának komp-lex vizsgálatával támasztja alá a döntést, emellett költ-séghasznossági számítások végzéséhez is szükségesek az ilyen irányú adatok (3).

Az utóbbi két évtizedben az osteoporosis népegész-ségügyi jelentősége hazánkban is megnőtt, az egész-ségügyi finanszírozás, az egyén és a társadalom szem-pontjából egyaránt (4). Az osteoporosissal összefüggő csonttörések (alkar, csigolya, proximalis femur) komoly anyagi terhet rónak a társadalomra, mortalitásuk jelentős, és befolyásolják a betegek életvitelét (5). Az osteoporosis klinikai tünetei különbözőek: csonttörés nélküli tünet-mentes osteoporosis, csigolyatörések komoly hátfájda-lommal vagy a nélkül (néma törés), alkartörés vagy combnyaktörés okozta panaszok. Osteoporosisban az életminőség mérésére számos módszer – általános és betegség-specifikus – áll rendelkezésre (6). A betegségspecifikus kérdőívek az osteoporosis jelentős, jellegzetes tüneteire fókuszálnak, például: eleséstől való félelem, hátfájdalom, külső megjelenés (7–13). Az osteoporosis szimptómái sokfélék, a különböző törések egymástól jelentősen eltérő klinikummal járnak. A csonttörések közvetett módon hatást gyakorolhatnak az egészséggel összefüggő életminőség egyéb területeire is. Gazdasági elemzések során végzett költséghasznossági számításokban is csak az indexek alkalmazhatók (például EQ-5D). E szempontok miatt az általános (generikus) kérdőívek használata széles körben elterjedt postmenopausalis osteoporosis esetén (14–16).

A Nottingham Health Profile (NHP) általános élet-minőség-kérdőívet az Egyesült Királyságban fejlesztették ki az 1980-as évek elején (17). Az egészségi állapot hat dimenzióját öleli fel: energia, fájdalom, fizikai mobilitás, alvás, szociális elszigeteltség, érzelmi reakció. A 38 állítást dichotomikus (igen/nem) választással jelöli meg a beteg a szerint, hogy saját egészségi állapotára vonatkozóan igaznak érzi-e az adott állítást. (Például az energiára vonatkozó állítás: „Folyton fáradt vagyok” – válasz: igen vagy nem.) Profilban számszerűsít, azaz az egyes dimenziók számértékét külön-külön, nem pedig összevont számmal (index) fejezi ki. A kérdőív alkotói kifejlesztettek e kérdőív 24 tétele alapján képezhető indexet (Nottingham Health Profile Distress, NHP-D). Az NHP egyes dimenziói 0–100 között mozoghatnak, a nagyobb érték rosszabb egészségi állapotra utal. Az NHP validált magyar adaptációjáról már olvasható publikáció (18, 19).

Az európai kérdőív az életminőségről (eredeti és hazánkban is elterjedt nevén: EuroQol, újabb nevén EQ-5D) generikus kérdőív, három részre tagolódik:

– Az első rész az egészségi állapot öt dimenzióját méri: mozgékonyság, önellátás, a szokásos tevékenységek végzése, fájdalom – rossz közérzet, szorongás – lehangoltság. Mindegyik dimenzióban három fokozat különül el, így a mérce összesen 243 különböző egészségi állapot leírását teszi lehetővé. Az ezekből meghatározott EQ-5D index maximális értéke: 1 (legjobb egészségi állapot), rossz egészségi állapot esetén értéke negatív szám is lehet.

– A második részben a betegeknek az aznapi egészségi állapotukat kell viszonyítaniuk az elmúlt egy év során tapasztaltakhoz képest: „jobb”, „többnyire ugyanolyan”, „rosszabb”.

– A kérdőív harmadik része egy hőmérőszerű, 0–100 fokozatú vizuális analóg skála (VAS), ez az egészségi állapotra vonatkozik. A betegek az elképzelhető legjobb (100) és elképzelhető legrosszabb (0) egészségi állapothoz képest jelölik meg egy vonallal a skálán a sajátjukat, s ezt a kérdőív kiértékelésekor számszerűsítjük. A magasabb érték jobb egészségi állapotot jelent. Az EQ-5D indexet elterjedten alkalmazzák osteoporosisban az egészségi állapot hasznosságmérésére, költséghasznossági számításokra (20–23).

Az NHP és az EQ-5D kérdései egyaránt vizsgálják a fájdalmat, a fizikai mobilitást, az érzelmi reakciókat, az egyén tevékenységekre való képességét; emellett az NHP az alvást és a szociális izolációt is számba veszi, az EQ-5D az önellátásra kérdez rá (1. táblázat).

1. táblázat. A Nottingham Health Profile és az EQ-5D kérdőívek dimenziói

Nottingham Health ProfileEQ-5D


FájdalomFájdalom/közérzet
Fizikai mobilitásMozgékonyság
Emocionális reakciókAggodalom/depresszió
EnergiaMindennapi tevékenységek
AlvásÖnellátás
Szociális izoláció


Mindkét kérdőív vizsgálja a fájdalom, a fizikai mobilitás, az emocionális reakciók, az energia és a mindennapi tevékenységek egészséggel összefüggő életminőség-területeit

 

CÉLOK

Vizsgálatunk célja a Nottingham Health Profile kérdőív validált magyar adaptációja mérési adatainak összevetése az EQ-5D eredményeivel postmenopausalis osteoporo-sisos betegeknél. Feltételezésünk szerint a két generikus kérdőív eredményei jelentős korrelációt mutatnak, eredményeik összevethetők ebben a betegségben (elsődleges végpont).

Összefüggéseket kerestünk egy meghatározott időpontban mért életminőség különböző dimenziói, valamint a vizsgálat során bekövetkezett csonttörések között. Feltevésünk szerint a postmenopausalis osteoporosisos betegek életminősége romlik, ha csonttörés keletkezik; ez befolyásolja fájdalmukat, fizikai mobilitásukat, hangulati életüket, és az eltérő lokalizációjú törések különböző módon hatnak az életminőségre (másodlagos végpont).

 

BETEGEK ÉS MÓDSZEREK

Reumatológiai szakambulanciánkon megjelent 50 olyan, primer postmenopausalis osteoporosisos beteget von-tunk be a vizsgálatba, akik korábban nem részesültek antiporoticus gyógyszeres kezelésben; a beválogatáskor egyéb kritériumot nem alkalmaztunk. Kezelés nélküli kontrollcsoportot etikai megfontolások miatt nem hoztunk létre. Két általános kérdőívet, az NHP-t és az EQ-5D-t alkalmaztuk az életminőség mérésére. Az EQ-5D-n belül a kérdőív használati előírásából adódóan külön értékeltük az egészségi állapotra vonatkozó, hőmérőszerű vizuális analóg skálát – ezen a magasabb érték jobb egészségi állapotot jelent – és az öt kérdésből képzett indexet. Rögzítettük a betegek egészségi állapotukra vonatkozó értékelését az egy évvel korábbihoz képest (jobb, ugyanolyan, roszszabb) és egy négyfokozatú skálán az aktuális, szubjektív egészségi állapotukat. A kérdőíveket a betegek a járóbeteg-rendelés keretében töltötték ki. A vizsgálat kezdetén rögzítettük a betegek fontosabb demográfiai adatait. A hazai szakmai ajánlásoknak megfelelően a kalcium-anyagcserére vonatkozó laboratóriumi vizsgálatokat, kétirányú thoracalis és lumbalis röntgenvizsgálatot végeztünk (24). Kettős energiájú röntgenabszorpciometriás módszerrel csontsűrűségmérést (bone mineral density, BMD) végeztünk az ágyéki gerincen, a combcsonton és az alkaron (Hologic QDR 4500 C). A betegeket ambulanciánkon gondoztuk, a szokványos módon – 3–6 havi kontroll, labora-tóriumi vizsgálatok, gyógyszerfelírás –; heti 1×70 mg alendronatterápiában részesültek. A csigolyatöréseket radiológiailag regisztrált törések alapján vizsgáltuk. A fenti méréseket évente ismételtük, az egyéves követés rész-eredményeit publikáltuk (25). A vizsgálat kezdetén a betegek átlagéletkora 66,5 év volt (életkortartomány: 50–73 év, szórás 6,658). A kétéves betegkövetés adatainak sta- tisztikai feldolgozásában matematikus szerzőtársunk működött közre. Normalitásvizsgálatot végeztünk az összes paraméterre vonatkozóan (Kolgomorov– Szmirnov-próba), a változás megítélésére összefüggő mintás, a normalitásvizsgálat eredményeinek megfelelően t-próbát, illetve Wilcoxon-féle előjeles rangpróbát, a korrelációs együtthatók vizsgálatára Pearson-korrelációt, valamint Spearman-korrelációt alkalmaztunk.

 

EREDMÉNYEK

Kiinduláskor 18 csuklótörést (13 beteg) és öt csigolyatörést (három beteg) regisztráltunk; a betegek kórelőzményében csípőtörés nem szerepelt. Kétéves követéssel 45 betegnél nyertünk adatokat (kontrollvizsgálatra öt beteg nem jelent meg hívásunkra). A követett betegek kiinduláskor és kétéves követés után mért paramétereinek átlagait és szórását a 2. és 3. táblázatban mutatjuk be. A csigolyatörések száma szignifikánsan emelkedett (két év alatt nyolc új csigolyatörés, p=0,038), ez összesen öt új beteget érintett, közülük egy betegnek már a vizsgálat kezdetén is többszörös csigolyatörése volt (kiinduláskor három, két év múlva öt csigolya érintettségével). Az alkartörésszám növekedése nem bizonyult szignifikánsnak (három beteg három új csuklótörése, p=0,083). Csípőtörés nem fordult elő. Az életminőség-paraméterek nem változtak szignifikánsan (4. táblázat).

2. táblázat. Átlagértékek, szórások a vizsgálat kezdetekor

ParaméterBetegszámÁtlag Szórás


EQ-5D (maximum: 1)45 0,6512 0,2510
NHP-D (0–24)4510,8444 8,3990
Fájdalom-NHP (0–100)4529,994225,8964
Fizikai mobilitás NHP (0–100)4530,004723,5576
Emocionális reakció NHP (0–100)4521,163826,6487
Energia-NHP (0–100)4532,657834,3383
Alvás-NHP (0–100)4535,016934,3670
Szociális izoláció NHP (0–100)45 8,888920,2339
Az egészségi állapot értékelése (1–4)45 2,8889 0,5318
Állapotváltozás (1–3)45 2,0000 0,6742
Vizuális analóg skála (0–100), egészségi állapot (EQ-5D)4561,333317,2679
A distalis radiuson mért BMD (g/cm2)45 0,3229 0,1398
Femur-BMD (g/cm2)45 0,6433 8,016E-02
A lumbalis gerincen mért BMD (g/cm2)45 0,7844 0,1419
Csigolyatörés45 0,1111 0,4872
Csuklótörés45 0,4000 0,7804

3. táblázat. Átlagértékek, szórások, értékek a betegek kétéves követése után

ParaméterBetegszámÁtlagStandard deviáció


EQ-5D (maximum: 1)45 0,6870 0,1577
NHP-D (0–24)4410,9091 8,3938
Fájdalom-NHP (0–100)4435,289529,4005
Fizikai mobilitás NHP (0–100)4430,729520,2233
Emocionális reakció NHP (0–100)4420,959127,5151
Energia-NHP (0–100)4440,672735,3110
Alvás-NHP (0–100)4437,495935,5768
Szociális izoláció NHP (0–100)44 8,175917,2322
Egészségi állapot értékelése (1–4)45 2,9333 0,4954
Az egészségi állapot változása (1–3)45 1,9778 0,6905
VAS (0–100) egészségi állapot (EQ-5D)4563,000015,0529
A distalis radiuson mért BMD (g/cm2)45 0,2560 0,1013
Femur-BMD (g/cm2)45 0,6654 0,1697
A lumbalis gerincen mért BMD (g/cm2)45 0,7792 0,1400
Csigolyatörés45 0,2889 0,8692
Csuklótörés45 0,4667 0,7862

4. táblázat. Az életminőség-paraméterek változásainak szignifi-kanciája kétéves követés után

ParaméterSzignifikancia (p)


EQ-5D0,649
NHP-D0,880
Fájdalom-NHP0,170
Fizikai mobilitás NHP0,376
Emocionális reakciók NHP0,797
Energia-NHP0,052
Alvás-NHP0,446
Szociális izoláció NHP0,859
Az egészségi állapot értékelése0,527
VAS egészségi állapot (EQ-5D)0,432

A kiindulási és a kétéves követéssel mért paraméterek korrelációs eredményeit az 5. és 6. táblázatban ábrázoltuk. Az NHP-D, az NHP különböző dimenziói (fájdalom, fizikai mobilitás, emocionális reakció és energia) szignifikáns korrelációt mutattak az EQ-5D értékeivel kiinduláskor és két év múlva is. Az NHP alvással és szociális izolációval kapcsolatos dimenziói nem korreláltak az EQ-5D adataival. Nem találtunk szignifikáns összefüggést a csigolya-, csuklótörések és a generikus kérdőívek paraméterei között.

5. táblázat. Korrelációk a vizsgálat kezdetekor mért életminőség-paraméterek között

Kiindulási paraméterekEQ-5DNHP-DFájdalom-NHPFizikai mobilitás-NHPEmocionális reakció-NHPEnergia-NHPAlvás-NHPSzociális izoláció-NHPEgészségi állapot értékelése


EQ-5DNA–0,711**–0,632**–0,581**–0,611**–0,468**–0,372*–0,431**–0,481**
NHP-D–0,711**NANANANANANANA0,587**
Fájdalom-NHP–0,632**NANA0,707**0,451**0,568**0,484**0,443**0,436**
Fizikai mobilitás-NHP–0,581**NA0,707**NA0,2140,365*0,484**0,303*0,524**
Emocionális reakció-NHP–0,611**NA0,451**0,214NA0,585**0,503**0,585**0,409**
Energia-NHP–0,468**NA0,568**0,365*0,585**NA0,2730,376*0,535**
Alvás-NHP–0,372*NA0,484**0,484**0,503**0,273NA0,2790,241
Szociális izoláció-NHP–0,431**NA0,443**0,303*0,585**0,376*0,279NA0,231
Egészségi állapot értékelése–0,481**0,587**0,436**0,524**0,409**0,535**0,2410,231NA


* p< 0,05; ** p< 0,01
NA: nem alkalmazható (AZ NHP-D az NHP dimenziókból számított érték, a korrelációszámítás értelmetlen.)
Az EQ-5D-ben a magasabb érték jobb egészségi állapotot, az NHP-D, az NHP 6 dimenziója és az egészségi állapot értékelése esetén pedig rosszabb egészségi állapotot jelent.

6. táblázat. Korrelációk a kétéves követés után mért életminőség-paraméterek között

Kiindulási paraméterekEQ-5DNHP-DFájdalom-NHPFizikai mobilitás-NHPEmocionális reakció-NHPEnergia-NHPAlvás-NHPSzociális izoláció-NHPEgészségi állapot értékelése


EQ-5DNA–0,494**–0,376*–0,474**–0,480**–0,444**–0,264–0,267–0,482**
NHP-D–0,494**NANANANANANANA0,310*
Fájdalom-NHP–0,376*NANA0,736**0,560**0,591**0,2870,572**0,352*0
Fizikai mobilitás-NHP–0,474**NA0,736**NA0,424**0,639**0,0990,314*0,335*
Emocionális reakció-NHP–0,480**NA0,560**0,424**NA0,613**0,555**0,621**0,403**
Energia-NHP–0,444**NA0,591**0,639**0,613**NA0,2720,420**0,379*
Alvás-NHP–0,264NA0,2710,0990,555**0,422**NA0,447**0,379*
Szociális izoláció-NHP–0,267NA0,572**0,314*0,621**0,420**0,447**NA0,354*
Egészségi állapot értékelése–0,482**0,310*0,352*0,335*0,403**0,379*0,2570,354*NA


* p< 0,05; ** p< 0,01
NA: nem alkalmazható (AZ NHP-D az NHP dimenziókból számított érték, korrelációszámítás értelmetlen.)
Az EQ-5D-ben a magasabb érték jobb egészségi állapotot, az NHP-D, az NHP dimenziója és az egészségi állapot értékelése esetén pedig rosszabb egészségi állapotot jelent.

 

MEGBESZÉLÉS

Vizsgálatunkba szakrendelésünkön gondozásba vett, postmenopausalis osteoporosisban szenvedő betegeket vontunk be, korábbi csonttöréssel (csukló, csigolya) vagy a nélkül. Az életminőség megítélésére két generikus kérdőívet – EQ-5D, NHP – alkalmaztunk, majd összehasonlítottuk a két kérdőív eredményeit. Magyarországon az NHP validált magyar adaptációjának ez volt az első alkalmazása postmenopausalis osteoporosisos betegek életminőségének követéses vizsgálatakor.

Negyvenöt beteg kétéves követése során az alkalmazott terápia mellett csípőtörés nem fordult elő, a csuklótörések száma nem volt jelentős. A csigolyatörések száma szignifikánsan emelkedett, azonban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ez nem a csigolyatörést szenvedett betegek számára vonatkozó adat. A követési idő viszonylagos rövidsége miatt az összes csonttörésben szignifikáns változás csak nagyobb betegszám mellett lett volna vár- ható.

Nem találtunk szignifikáns összefüggést az életminőség és a csonttörések között. Ennek magyarázataként szolgálhat, hogy az NHP és az EQ-5D a mérés napján észlelt, aznapi életminőségre kérdez rá. A gyógyult törés nem feltétlenül okoz életminőség-változást. Az életminőség főként akkor romlik, ha a törés nem vagy szövődményekkel gyógyul (például: anatómiai és funkcionális változások, a gerinc görbületeinek alaki eltérései, statikai változások stb.), azonban e betegek száma a kétéves rutinvizit során viszonylag csekély volt. A kis elemszámból adódóan pedig nagyon kicsi volt annak a valószínűsége, hogy statisztikailag szignifikáns korrelációt mutassunk ki az életminőség-kérdőívek és a törések között. Erre sokkal jobb módszernek bizonyulna, ha az EQ-5D és NHP kérdőíveket gyakrabban, illetve a törések időpontjában is alkalmaznák, és az egy adott időpontban mért életminőség helyett úgynevezett AUC – area under the curve: görbe alatti terület – módszerrel mérnék az életminőséggel korrigált életévnyereséget. Ez a módszer azonban sokkal több mérést igényel, erre jelen vizsgálat keretein belül nem nyílt lehetőségünk.

A gondozásba vett betegek életminősége nem romlott, ezt az NHP, az EQ-5D eredményei egybevágóan igazolták. Az NHP dimenzióiból képzett index, az NHP-D szignifikáns korrelációt mutatott az EQ-5D indexszel, kiinduláskor és kétéves követéssel. A betegek szubjektív értékelése egészségi állapotukról ugyancsak szignifikáns összefüggést mutatott mindkét index eredményeivel. Az NHP fájdalommal, fizikai mobilitással, emocionális reakcióval kapcsolatos, valamint az energiadimenziója mindkét mérési alkalommal szignifikáns korrelációt mutattak az EQ-5D-vel. Ez a négy dimenzió, amelyeket az NHP egyenként vizsgál, az EQ-5D kérdéseiben is megnyilvánul. Az alvást és a szociális izolációt az EQ-5D kérdései nem érintik, ezeken a területeken vizsgálatunkban nem kaptunk szignifikáns korrelációkat. Az NHP profil jellegéből megmutatta, hogy a betegek egészségi állapotukról adott értékelése a fájdalom, a fizikai mobilitás, az energia dimenziójával függ elsősorban össze.

A vertebralis osteoporosisra validált QUALEFFO betegségspecifikus kérdőív alkalmazásával feltételezhetően fontos kiegészítő adatokat kaphattunk volna, azonban a vizsgálati terv elfogadásakor validált, publikált magyar verzió nem állt rendelkezésre.

Vizsgálatunk igazolta, hogy az NHP validált magyar verziója egybevágó mérési adatokat nyújt a nemzetközi gyakorlatban a postmenopausalis osteoporosisos nők esetében elfogadott általános kérdőívvel, az EQ-5D-vel. A vizsgálat három-öt éves időtartamra történő kiterjesztése folyamatban van, ennek során további vizsgálatokat végzünk az osteoporosis, a csonttörések és az életminőség közötti kapcsolatra vonatkozóan.

 

Köszönetnyilvánítás

A munka az ETT (110/00) felhasználásával készült.

 

Irodalom

  1. World Health Organisation (WHO). International Classification of Impairments, Disabilities and Handicaps (ICIDH): a manual of classification relating to the consequences of disease. Geneva: WHO; 1980.
  2. Vincze G. Egészséggel kapcsolatos életminőség-vizsgálatok. In: Bevezetés a farma-koökonómiába. Vincze Z, Kaló Z, Bodrogi J (szerk.). Budapest: Medicina; 2001. p. 187-209.
  3. Kaló Z. Az életminőség mérésétől a költség-hasznosság elemzésig. In: Klinikai kiválóság. Gulácsi L (szerk.). Budapest: Springer; 1999. p. 220-42.
  4. Poór Gy. Az osteoporosis népegészségügyi jelentősége Magyarországon. Népegészségügy 1999;80:41-4.
  5. Bálint G, Szebenyi B. A mozgásszervi betegségek népegészségügyi és gazdasági jelentősége. Népegészségügy 1999;80:36-7.
  6. Silverman SL, Cranney A. Quality of life measurement in osteoporosis. The J of Rheumatol 1997;24: 218-21.
  7. Lips P, Cooper C, Agnusdei D, Caulin F, Egger P, Johnell O, et al. Quality of life as outcome in the treatment of osteoporosis: the development of a questionnaire for quality of life by the european foundation for osteoporosis. Osteoporosis Int 1997;7:36-8.
  8. Osteoporosis Quality of Life Study Group. Measuring quality of life in women with osteoporosis. Osteoporosis Int 1997;7:478-87.
  9. Lydick E, Zimmerman SI, Yawn B, Love B, Kleerekoper M, Ross P, et al. Development and Validation of a Discriminative Quality of Life Questionnaire for osteoporosis (The OPTQoL). J Bone Miner Res 1997;12:456-63.
  10. Meenan RF, Mason JH, Anderson JJ, Guccione AA, Kazis LE. AIMS2. The content and properties of a revised and expanded arthritis measurement scales health status questionnaire. Arthritis Rheum 1992;35:1-10.
  11. Randell AG, Bhaleran N, Nguyen TV, Sambrook PN, Eisman JA, Silverman SL. Quality of life in osteoporosis: reliability, consistency, and validity of the Osteoporosis Assessment Questionnaire. J Rheumatol 1998;25:1171-9.
  12. Helmes E, Hodsman A, Lazowski D, Bhardwaj A, Crilly R, Nichol P, et al. A questionnaire to evaluate disability in osteoporotic patients with vertebral compression fractures. J Gerontol A Biol Sci Med Sci 1995;50:M91-8.
  13. Marquis P, Cialdella P, De la Loge C. Development and validation of a specific quality of life module in postmenopausal women with osteoporosis: the QUALIOST. Qual Life Res 2001;10:555-66.
  14. Tosteson AN, Hammond CS. Quality-of life assessment in osteoporosis: health-status and preference-based measures. Pharmacoeconomics 2002;20:289-303.
  15. Oleksik A, Lips P, Dawson A, Minshall ME, Shen W, Cooper C, et al. Health-related quality of life in postmenopausal women with low BMD with or without prevalent vertebral fractures. J Bone Miner Res 2000;15:1384-92.
  16. Meeuwsen IB, Samson MM, Duursma SA, Verhaar HJ. The influence of tibolone on quality of life in postmenopausal women. Maturitas 2002;41:35-43.
  17. Hunt SM, McKenna SP, McEwen J. The Nottingham Health Profile: Subjective health status and medical consultations. Social Science and Medicine 1981a;15A:221-9.
  18. Lovas K, McKenna S, Whalley D, Kaló Z, Péntek M, Genti Gy. A Nottingham Health Profile kérdőív magyarországi adaptációja. In: Bevezetés a Farmakoökonómiába. Vincze Z, Kaló Z, Bodrogi J (eds.). Budapest: Medicina; 2001. p. 249-54.
  19. Lovas K, Kaló Z, McKenna SP, Whalley D, Péntek M, Genti Gy. Establishing a standard for patient-completed instrument adaptations in Eastern Europe: experience with the Nottingham Health Profile in Hungary. Health Policy 2003;63:49-61.
  20. Dolan P, Torgerson D, Kakarlapudi TK. Health-related quality of life of Colles’ fracture patients. Osteoporos Int 1999;9(3):196-9.
  21. Rabin R, de Charro F. EQ-5D: a measure of health status from the EuroQol Group. Ann Med 2001;33:337-43.
  22. Badia X, Diez-Perez A, Alvarez-Sanz C. Spanish GRECO Study Group: Measuring quality of life in women with vertebral fractures due to osteoporosis: a comparison of the OQLQ and QUALEFFO. Qual Life Res 2001;10(4):307-17.
  23. Cockerill W, Lunt M, Silman AJ. Health-related quality of life and radiographic vertebral fracture. Osteoporos Int 2003 Nov 13 (Epub ahead of print).
  24. Horváth Cs, Balogh Á, Bors K, Forgács S, Lakatos P. Ajánlás az osteoporosis és más anyagcsere-csontbetegségek diagnosztikájára. Ca és Csont 1999;2:35-143.
  25. Péntek M, Licker-Fóris E, Lovas K, Kaló Z, Tóth M, Tulassay Zs, et al. Nottingham Health Profile kérdőív magyarországi adaptációjának alkalmazása postmenopausas osteo-porosisban. Magyar Reumatológia 2003;44:15-8.


ASSESSMENT OF QUALITY OF LIFE IN POSTMENOPAUSAL WOMEN WITH OSTEOPOROSIS – A COMPARATIVE STUDY ON THE HUNGARIAN ADAPTATIONS OF EUROQOL AND NOTTINGHAM HEALTH PROFILE

INTRODUCTION – After a brief introduction to the definition of quality of life and the importance of its measurement, two questionnaires, the EQ-5D and the Nottingham Health Profile are presented.
PATIENTS AND METHODS – Fifty postmenopausal women with osteoporosis were included in the two-year prospective study to assess quality of life by the two generic questionnaires. Correlations were sought between the results of the EQ-5D and the Nottingham Health Profile, as well as between bone fractures and changes in quality of life. The validated Hungarian version of the Nottingham Health Profile was applied for the first time in postmenopausal osteoporosis.
RESULTS – With the treatments applied, quality of life dimen-sions did not change significantly during the follow-up period and no significant correlation was found between the incidence of bone fractures and changes in quality of life. The pain, physical mobility, emotional reactions and energy dimensions of the vali-dated Hungarian Nottingham Health Profile and its derivated index showed significant correlations with those of the EQ-5D.
CONCLUSION –The validated Hungarian version of the Nottingham Health Profile quality of life questionnaire is a useful and applicable measurement tool in postmenopausal osteo-porosis which correlates with the EQ-5D health state measure.

quality of life, postmenopausal osteoporosis, Nottingham Health Profile, EQ-5D