Agyérbetegségek 2005;11(1):18-20.

ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK

 

 

Az Agyérbetegségek lektorált szakfolyóirat, amelyben összefoglaló tanulmányokat, szakmai állásfoglalásokat, klinikai vizsgálatokat, esetismertetéseket, beszámolókat, a szerkesztőséghez küldött közérdekű és tudományos leveleket jelentetünk meg.

Az alább közölt útmutatást az Orvosi Folyóiratok Szerkesztőinek Nemzetközi Bizottsága (www.icmje.org) által kidolgozott egységes követelményrendszer (Uniform requirements for manuscripts submitted to biomedical journals) főbb elveire támaszkodva állítottuk össze.

 

Általános tudnivalók

Szerzőség

Szerzőségre jogosult az, akinek a közlemény elkészítésében való közreműködése a következők közül valamennyi tevékenységet magában foglalja: tervezés vagy az adatok elemzése és interpretálása; a cikk megfogalmazása vagy a munka főbb szellemi tartalmának felülvizsgálata; a megjelenő, végső változat elkészítése. Nem minősül szerzőnek az, aki csupán az anyagi támogatás megszervezésében, az adatok összegyűjtésében vett részt, vagy a kutatócsoport felügyeletét végezte. Multicentrikus vizsgálatokban a szerzőnek nem minősülő résztvevők a köszönetnyilvánításban vagy külön függelékben jelentethetők meg.

 

Előzetes és ismételt közlés

Az ismételt közlés általánosságban nem elfogadott. Ettől eltérő gyakorlat alkalmazható:

– ha az anyagot előzetes közlésként (preliminary report) tudományos ülés kapcsán, absztrakt vagy poszter formájában ismertették, vagy annak egy részét a tudományos összejövetelhez kapcsolódva proceedings vagy hasonló formában megjelentették;

– ha más nyelven (például anyanyelvre fordítva) jelentetik meg másodszor a munkát, feltéve hogy

– mindkét folyóirat szerkesztője elfogadta a másodközlést, miután az első változat egy példányát a másodközlést tervező folyóirat szerkesztője áttanulmányozta;

– a másodközlés legalább egy héttel az eredeti után jelenik csak meg (kivéve, ha a két folyóirat szerkesztői másképpen egyeznek meg);

– a másodközlés az olvasók más csoportjának szól, általában rövidített formában;

– a másodközlésben az alapadatok és azok elemzése megfelel az eredetiben közölteknek;

– a másodközlés címoldalán lábjegyzetben feltüntetik az eredeti közlés helyét teljes idézési formában.

A közlésre benyújtott kézirat benyújtásakor a szerkesztőséget informálni kell a közlemény témájához szorosan kapcsolódó korábban megjelent vagy elbírálás alatt álló közleményekről.

 

A betegek személyiségi jogainak védelme

A betegeknek alapvető joga az azonosíthatatlanság megőrzése, ezt csak a beteg részletes tájékoztatás után adott írásos beleegyezése esetén mellőzheti a szerző. A közleményben a beteg beleegyezésének tényét fel kell tüntetni.

 

Tudományos információ idő előtti felszabadítása

A közlemény tulajdonjoga (copyright) a megjelenésig a szerző(k)é, amely a megjelenéssel automatikusan a szerkesztőségre száll át, kivéve, ha a szerző a benyújtáskor erről másként nem nyilatkozik.

 

Titkosság

A szakértői bírálat titkossága

A kézirat elbírálása titkosan történik. A szakértő az elbírálandó közleményt a szerzőre utaló valamennyi jelölés elhagyásával kapja meg (amennyiben ez technikailag lehetséges). A szakértő – ha maga másképpen nem nyilatkozik – ismeretlen marad a szerző számára. Ha második szakértő is véleményezi a kéziratot, akkor munkájához az első szakértő véleményét a név elhagyásával kapja meg.

 

A kézirat titkossága

A kézirattal és annak elbírálási folyamatával kapcsolatos információkat a szerkesztőség kizárólag a szerzőnek és a szakértőnek ad. A szakértő nem készíthet saját részére másolatot a cikkről vagy annak részleteiről. A szerkesztőség tagjai és a szakértők nem tarthatnak meg saját példányt a munkából vagy annak részleteiből.

 

A kézirat elkészítése

Terjedelem

Összefoglaló közlemények: A szöveg maximum 10 szabvány kéziratoldal legyen (oldalanként 30 sor, soronként 60 leütés). Ez a terjedelem mintegy 18 000 karakternek felel meg. Az absztrakt, az ábrák és a táblázatok, valamint maximum 40 irodalmi idézet ehhez a karakterszámhoz pluszként csatlakozhat.

Szerkesztőségi közlemények: Maximum 10 000 karakter, egy-két ábra, illetve táblázat és 20 irodalom.

Klinikai vizsgálatok, egyéb kutatások (eredeti és rövid közlemények): Maximum 18 000 karakter, hasonlóan az összefoglaló közleményeknél leírtakhoz. Maximum 10 ábrát és 10 táblázatot, valamint 40 irodalmat fogadunk el.

Esetismertetések: Maximum 15 000 karakter, öt ábra és öt táblázat, 30 irodalom.

Kongresszusi beszámolók: Maximum 10 000 karakter.

Tudományos levelek: Maximum 4000 karakter, egy-két ábra, illetve táblázat, 10 irodalom.

 

Egyéb kívánalmak

A kéziratot elektronikus formában (mágneslemezen, CD-n, de lehetséges e-mailen is), Word for Windows szövegszerkesztővel írt formátumban kérjük benyújtani.

A dolgozat lektorálás utáni, végleges változatát (a szöveget, a táblázatokat és az ábrákat is beleértve) ugyancsak elektronikus formában (mágneslemezen, CD-n vagy e-mailen) kérjük.

Az orvosi helyesírás tekintetében a szerkesztőség az MTA Helyesírási és Anyanyelvi Bizottságai 1987. november 9-i közös ülésén elfogadott állásfoglalást tartja irányadónak (Az MTA Helyesírási Bizottságának állásfoglalása az orvosi helyesírás ügyében). Az egyes szavak és kifejezések írásmódjáról szerzőink az Orvosi Helyesírási Szótárban tájékozódhatnak (Budapest, Akadémiai Kiadó, Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár, 1992.). Az elfogadott kéziratokat nyelvi szempontból a szerkesztőség gondozza a fent hivatkozottak szerint.

A rövidítéseket – a szaknyelvben megszokott formában – a szövegben az első megjelenés helyén, a rövidítendő kifejezés után, zárójelben használják először.

A kéziratokat kérjük a következő tagolással elkészíteni: címoldal, angol és magyar összefoglalás, kulcsszavak, szöveg, támogatás feltüntetése, köszönetnyilvánítás, irodalomjegyzék, ábrák és táblázatok címe és magyarázó szövege.

 

Címoldal

Tartalmazza a dolgozat tömör, nem kinyilatkoztató címét (ne legyen több 100 karakternél, és ne tartalmazzon rövidítést); a szerzők teljes nevét és beosztását; a szerzők munkahelyét magyarul; a kapcsolatot tartó szerző levelezési címét, telefon- és faxszámát, e-mail címét, a futócímben megjelentetésre szánt rövid címet.

 

Összefoglalás

Az absztrakt ne legyen hosszabb 1500 karakternél, ne tartalmazzon rövidítéseket.

A saját vizsgálatokat bemutató közlemények absztraktját a következőképpen kell tagolni: Bevezetés; Betegek és módszerek, Eredmények; Következtetések.

Esetismertetéseknél: Bevezetés; Esetismertetés; Következtetések.

Összefoglaló közlemények esetén nem szükséges az absztraktok tagolása.

Az absztraktnak a dolgozat legfontosabb megállapításait, illetve az ezeket alátámasztó adatokat, eredményeket kell tartalmaznia!

Az összefoglalók után meg kell adni a kulcsszavakat (maximum öt).

 

Szöveg

A saját vizsgálatokat ismertető közlemény a szokásos tagolást kövesse: Bevezetés; Betegek és módszerek; Eredmények; Megbeszélés (esetleg Konklúzió vagy Összegzés is).

Az esettanulmányoknál: Bevezetés; Esetismertetés; Megbeszélés.

Összefoglaló közleményeknél a téma által kívánt ésszerű tagolás érdekében alcímek beiktatása célszerű.

 

Bevezetés

Az előzmények összefoglalása után meg kell fogalmazni a vizsgálat célját, jelentőségét és a konkrét kérdésfeltevést. A bevezetésben csak a legfrissebb és legfontosabb irodalmi hivatkozásokat kell megemlíteni.

 

Módszerek

A felhasznált módszerek és betegcsoportok pontos leírása mellett törekedni kell a tömör, lényegre törő fogalmazásra. Pontosan meg kell adni az alkalmazott berendezések típusát és anyagok nevét, gyártóját. Gyógyszereknél a generikus név használata indokolt. A statisztikai módszereket olyan részletesen kell leírni, hogy a hozzáértő olvasó a vizsgálat tervezését és kivitelezését meg tudja ítélni, továbbá az eredményeket az eredeti adatok alapján ellenőrizni tudja. Ha a tanulmány megtervezéséhez és a statisztikai módszerekhez standard munkát vettek alapul, a részletes leírás helyett elég arra az irodalomban hivatkozni. Klinikai vizsgálatoknál a betegcsoportot jellemző statisztikai adatokat (nem, életkor) és a válogatás módszerét is kérjük leírni.

Embereket érintő vizsgálatok esetén az illetékes etikai bizottság jóváhagyása szükséges, amelyet írásban fel kell tüntetni, másolatát pedig a kézirat benyújtásakor csatolni kell.

 

Eredmények

Az eredmények ábrán, táblázatban történő bemutatása nem pótolja azok szöveges közlését.

 

Megbeszélés

Az eredmények lehetséges magyarázatát és az irodalmi adatokkal történő összevetését kérjük ebben a fejezetben megadni. A korábban említett részletek megismétlése nem indokolt. Feltétlenül ki kell térni a célkitűzés és az eredmények kapcsolatára. Kerülni kell a tudományosan még nem megalapozott következtetéseket, ugyanakkor jelezni kell a felmerülő, további feldolgozást kívánó kérdéseket.

 

Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzékben csak azok a publikációk szerepelhetnek, amelyekre a szövegben hivatkozás történik. Csak lektorált folyóiratban már megjelent adatokra lehet hivatkozni. Kivétel a közlésre elfogadott cikk, amelyet számozott irodalomként fel lehet tüntetni (in press megjelöléssel). Kerülni kell az előadásra és az absztraktra hivatkozást is, mivel ezek nem lektorált anyagok. Szóbeli közlés nem szerepelhet számozott irodalomként.

A hivatkozásokat a szövegben, táblázatokban, ábramagyarázatokban történő megjelenés sorrendjében kérjük számozni, és az irodalomjegyzéket ennek megfelelően rendezni (nem betűrendi sorrendben). A társszerzőket csak három szerzőig kell listázni, majd vessző után az „et al.” kifejezést kérjük használni. A folyóiratok nevének rövidítésénél az Index Medicus szabályai az irányadók. Könyvfejezet és könyv esetén meg kell adni a szerzőket, a könyv/fejezet címét, a pontos oldalszámot, és a kiadót, a kiadás évével (lásd lejjebb!).

A listát az alábbi példák szerint kérjük szerkeszteni:

Folyóiratcikk:

1. Roberts I, Evans A, Bunn F, Kwan I, Crowhurst E. Normalising the blood pressure in bleeding trauma patients may be harmful. Lancet 2001;357:385-7.

Könyvfejezet:

2. Czervionke LF, Daniels DL. Degenerative disease of the spine. In: Atlas SW (editor). Magnetic resonance imaging of the brain and spine. New York: Raven Press; 1991. p. 795-864.

Könyv:

3. Norman IJ, Redfern SJ (editors). Mental health care for elderly people. New York: Churchill Livingstone; 1996.

Az idézés formáját illetően a Uniform requirements for manuscripts submitted to biomedical journals irányelveit követjük. Irodalmi mű, elektronikus publikáció stb. idézésekor is az abban javasolt forma az irányadó.

 

Illusztrációk

A kézirat benyújtásakor jó minőségű rajzolt ábrát, fekete-fehér, illetve színes papírképet kérünk, az illusztráció elektronikus változatának (JPEG, TIF, EPS, BMP) csatolása mellett. Az ábrákat külön borítékban kérjük elhelyezni, hátlapjukon az ábra sorszáma és a felső szél nyíllal jelölése szerepeljen. Az ábrákon és fényképeken a jelöléseket, nyilazásokat vagy az eredeti képen a végleges formában kell elkészíteni, vagy a képre ragasztott, transzparens papírra kézzel, de egyértelműen kell megrajzolni. Színes képek közlésére akkor nyílik lehetőség, ha az feltétlenül indokolt, és fekete-fehérben a kép nem informatív.

 

Ábrák, táblázatok szövege

Az ábrák, táblázatok szövege részletes, önmagában is értelmezhető legyen. A bennük szereplő rövidítések magyarázatát fel kell tüntetni. A számozást a szövegben történő megjelenés sorrendjében kérjük, arab számokkal. Az ábrák, táblázatok címét és szövegét külön-külön lapon kérjük feltüntetni. Az ábrában ne szerepeljen idegen nyelvű szöveg.

 

Kísérőlevél

A kézirat benyújtásakor a szerzők mellékeljenek nyilatkozatot az alábbiakkal:

– a dolgozat első közlés, amelyet a szerzők az Agyérbetegségek számára közlésre felajánlanak;

– a dolgozat tartalmát valamennyi szerző ismeri, azzal egyetért, köztük érdekütközés nincs;

– a szerzők a cikk megjelenése esetén a közlés jogáról lemondanak;

– támogatás, érdekeltség, érdekellentét feltüntetése.

A kísérőlevelet valamennyi szerző lássa el aláírásával!

 

Írásbeli engedélyek

Írásbeli engedélyek szükségesek, ha:

– már közölt adat, ábra kerül ismételten felhasználásra;

– személyt felismerhetően ábrázoló fotó, betegadatokat tartalmazó szövegrész, táblázat közlése indokolt;

– másodközlésről van szó (lásd fent!).

 

Levelezési rovat

A közérdekű témákkal kapcsolatos véleményeket érdeklődéssel várjuk.

A folyóiratban megjelent közleményekre küldött reflexiókat szerkesztett, esetleg rövidített formában, szükség esetén az eredeti szerző válaszával együtt jelentetjük meg.

A „Levelek a szerkesztőhöz” címen beérkezett tudományos munkákra az egységes követelményrendszer elvei érvényesek. A levél benyújtásával a szerző átruházza a kiadói jogot a szerkesztőségre. A levél tartalmával megegyező anyagot máshová benyújtani, illetve máshol megjelentetni nem szabad. A tudományos levél elbírálása – más tudományos közleményekéhez hasonlóan – szakértő bevonásával történik.