Agyérbetegségek 2004;10(3):12-8.

KLINIKAI VIZSGÁLATOK

MATCH (Management of ATherothrombosis with Clopidogrel in High-risk patients)

Nagy kockázatú betegeknél a közelmúltban lezajlott ischaemiás stroke vagy TIA után a kombinált acetilszalicilsav- és clopidogrelkezelés összehasonlítása a monoterápiaként adott clopidogrel hatásával (MATCH): randomizált, kettős vak, placebokontrollált vizsgálat

Diener H-C, Bogousslavsky J, Brass LM, Cimminiello C, Csiba L, Kaste M, Leys D, Matias-Guiu J, Rupprecht H-J, on behalf of the MATCH investigators [Aspirin and clopidogrel compared with clopidogrel alone after recent ischaemic stroke or transient ischaemic attack in high-risk patients (MATCH): randomised, double-blind, placebo-controlled trial. Lancet 2004;364:331-7.]

 

 

A vizsgálat háttere

A thrombocytaaggregáció-gátló terápia igazolt része a tranziens ischaemiás attakon (TIA-n) vagy ischaemiás stroke-on átesett betegek másodlagos prevenciójának. A CAPRIE vizsgálat során a clopidogrel hatásosabbnak bizonyult az acetilszalicilsavnál, a közelmúltban stroke-on vagy szívizominfarktuson átesett, illetve a tüneteket okozó perifériás artériás betegségben (PAD) szenvedő betegek körében: az elsődleges végpont – ischaemiás stroke, szívizominfarktus vagy vascularis okú halálozás – relatív kockázatát az acetilszalicilsavhoz viszonyítva 8,7%-kal csökkentette (p=0,043). Az ischaemiás stroke-ot elszenvedettek alcsoportjában a relatív kockázat csökkenése 7,3% volt (nem szignifikáns különbség). Utóbbi eredményből nem vonhatók le messzemenő következtetések, mivel a CAPRIE vizsgálatban nem ez a betegcsoport volt a célcsoport. A post hoc analízisek azt mutatták, hogy a clopidogrel még hatékonyabb a nagy kockázatú betegcsoportokban, tehát azok körében, akik a beválasztást indokoló esemény előtt már ischaemiás stroke-ot, szívizominfarktust szenvedtek el, diabetes mellitus állt fenn, szívsebészeti beavatkozáson estek át, vagy akik már korábban lipidcsökkentő terápiára szorultak. A beválasztást indokló esemény előtt ischaemiás stroke-ot vagy szívizominfarktust elszenvedetteknél a CAPRIE elsődleges végpontjában a clopidogrel a relatív rizikó 14,9%-os csökkenését eredményezte az acetilszalicilsavval szemben.

Az atherothrombosis coronariamanifesztációjában szenvedő betegeken végzett randomizált klinikai vizsgálatok (CURE, CREDO) eredményei az acetilszalicilsav-terápiát is magában foglaló standard terápia hatékonyságán túl a clopidogrel további hasznát igazolták. Ez a terápiás haszon azzal együtt megmutatkozott, hogy a nagy vérzéses szövődmények veszélye – elfogadható mértékben – növekedett. E vizsgálatok eredményei adták a hátterét a MATCH vizsgálatnak (Management of ATherothrombosis with Clopidogrel in High-risk patients). A korábbi kardiológiai vizsgálatok eredményei alapján nem lehetett megítélni, hogy a clopidogrelhez adott acetilszalicilsav bizonyos stroke-populációkban – mint a kisérbetegek (lacunaris stroke-os betegek) csoportjában – milyen mértékben növeli a vérzés kockázatát.

 

A vizsgálat célja

Meg kívánták állapítani, vajon a clopidogrelterápiához adott acetilszalicilsav képes-e tovább csökkenteni az ismétlődő ischaemiás vascularis események kockázatát TIA-n vagy ischaemiás stroke-on átesett nagy kockázatú betegeken.

 

A vizsgálat felépítése

A vizsgálatba 2000. december és 2002 áprilisa között választottak be betegeket, 28 ország 507 központjában: stroke-centrumokban és neurológiai osztályokon. A betegek állapotát 2003 októberéig ellenőrizték.

 

Beválasztási kritériumok

A vizsgálatba azok a betegek kerülhettek, akiknél a beválasztást megelőző három hónapban ischaemiás stroke vagy TIA zajlott le, és az alább felsorolt öt kockázati tényezőből az utóbbi három évben egy vagy több fennállt náluk: korábbi ischaemiás stroke, korábbi szívizominfarktus, angina pectoris, diabetes mellitus, vagy tüneteket okozó perifériás artériás betegség. Az ischaemiás stroke-okat a TOAST-kritériumok szerint osztályozták.

 

Fő kizárási kritériumok

A fő kizárási kritériumok közé az alábbi tényezők tartoztak: 40 évesnél fiatalabb életkor, súlyos társbetegség, fokozott vérzésveszély – súlyos májelégtelenség klinikai tünetei, aktív peptikus fekély, az anamnézisben szisztémás vérzés, haemorrhagiás diathesis vagy coagulopathia –, tervbe vett nagy sebészeti vagy érsebészeti beavatkozás; kontraindikált acetilszalicilsav- vagy clopidogrelkezelés.

 

Gyógyszeradagolás és állapot-ellenőrzés

Minden beteg napi 75 mg clopidogrelt kapott. A betegeket véletlenszerűen sorolták napi 75 mg acetilszalicilsavat vagy ehelyett placebót kapó csoportba. A betegeket központilag – a kezelési számok számítógép-generálta listáján alapuló –, interaktív telefonbeválasztásos módszerrel (IVRS, interactive voice response system) sorolták be. A kezelést a beválasztás napján kezdték és 18 hónapon át folytatták. A randomizációs vizitet követően az 1., 3., 6., 12. és a 18. hónapban a beteg és a vizsgáló személyesen találkozott, a közbeeső időszakban a kapcsolatot havonta, telefonon tartották.

 

Vizsgált és értékelt klinikai események (outcome events)

Elsődleges végpont (primary outcome)

Bármelyik, első alkalommal fellépő összesített végpont – ischaemiás stroke, szívizominfarktus, vascularis eredetű halálozás (beleértve a bármilyen eredetű vérzés miatti halálozást is) –, vagy akut ischaemiás esemény – TIA, instabil angina pectoris, a perifériás artériás betegség – tüneteinek terápiás beavatkozást vagy sürgős revascularisatiós eljárás alkalmazását szükségessé tevő romlása miatti kórházi felvétel volt.

 

Másodlagos végpont (secondary outcome)

Az elsődleges végpontok összetevői egyikének vagy bármilyen kombinációjának kialakulása, bármilyen okú halálozás, bármilyen stroke fellépte.

A biztonságosság értékelhetősége miatt feljegyeztek bármilyen, életet fenyegető vérzést: a halált okozó vérzést; a hemoglobin 50 g/l, vagy nagyobb mértékű esését; az inotrop szerek alkalmazását igénylő szignifikáns hipotenziót (vérzéses sokkot), a tüneteket okozó intracranialis vérzést; a négy vagy több egység vörösvértestmassza, vagy ezzel ekvivalens mennyiségű teljes vér transzfúzióját. Feljegyezték a nagy vérzések előfordulását: a szignifikáns és következményekkel járó vérzést; a szignifikáns visusromlást eredményező intraocularis vérzést; a három vagy kevesebb egység vörösvértestmassza, vagy ezzel ekvivalens mennyiségű teljes vér transzfúzióját.

 

Statisztikai értékelés

A CAPRIE vizsgálat adatbázisának elemzése alapján a clopidogrelt szedő csoportban a primer vizsgálati végpontok éves eseményrátáját 13,3%-osnak várták. Így 7600 beteg 18 hónapon át tartó követési ideje alatt a primer végpont tekintetében a relatív rizikó 14%-os csökkenése detektálható 80%-os statisztikai erővel (a=0,05; kétmintás próba).

A primer hatékonysági analízist intention-to-treat – az összes randomizált beteg adatai alapján – végezték, függetlenül attól, hogy a betegek végig követték-e a vizsgálati protokollt, vagy sem. Az analízis a primer végpont eseményeinek a követési időszak alatti első megjelenését vette figyelembe, beleértve a gyógyszerelhagyás utáni közeli időszak alatt fellépő eseményeket is, amennyiben a gyógyszert a 18 hónapos követési periódus ideje alatt hagyták el. A követés szempontjából elvesztett betegeknél az utolsó kontaktus idejéig bekövetkezett eseményeket értékelték. Számos változót is – életkort, nemet, etnikai jellemzőket – figyelembe vettek a primer végpontra gyakorolt hatásuk felmérése érdekében, beleértve ezeknek a változóknak esetleges interakcióját is a kezeléssel. A vizsgálati hipotézist kétmintás próbával, 5%-os szignifikanciaszint mellett ellenőrizték. A két kezelési csoport túlélési görbéjét log-rank teszttel hasonlították össze. A clopidogrelt és placebót, valamint a clopidogrelt és acetilszalicilsavat kapó csoportok közötti relatívrizikó-változást Cox-féle proporcionális kockázati modellel számították. On-treatment analízist is végeztek az eredmények konzisztenciájának igazolása érdekében.

A biztonságossági adatok statisztikai analízisét Pearson-féle khi2-teszttel végezték. Bár interimanalízist nem vettek tervbe, az eseményrátát rendszeresen ellenőrizték.

A vizsgálat adataihoz az ellenőrzőbizottság folyamatosan hozzáférhetett. Az adatfeldolgozást a teljes adatállományból mind a szponzor, mind a független értékelő bizottság statisztikusai párhuzamosan, egymástól függetlenül végezték.

 

Eredmények

Összesen 7599 beteget soroltak be véletlenszerűen: 3802 kapott a clopidogrel mellett placebót, 3797 a clopidogrel mellett acetilszalicilsavat (1. ábra). A 18. hónapban a vizitnél 7276 beteg (96%) adatai álltak rendelkezésre, beleértve azokat is, akik elhunytak a vizsgálat ideje alatt: 3621 beteg a clopidogrel mellett acetilszalicilsavat, 3655 beteg a clopidogrel mellett placebót kapó csoportból. Tizenhárom betegnél nem álltak rendelkezésre vitális adatok.

1. ábra. A vizsgálati profil
*Nem a végpont elérése miatt vagy adverz esemény következtében.

A vizsgálati profil

Az 1. táblázat a betegek kiinduló demográfiai és anamnesztikus adatait mutatja. A kvalifikációs eseménytől a randomizáció időpontjáig átlagosan 26,5 nap telt el (SD 25). Az ischaemiás stroke miatt beválasztott 5994 beteg közül 4398-nak (73%) a módosított Rankin-skála-értéke 0, 1, vagy 2 volt. A TOAST-klasszifikáció szerint a stroke-okat legfőként kisérelzáródás (n=3148; 53%), illetve nagyartéria-atherosclerosis (n=2039; 34%) okozta. A beválasztás idején a leggyakoribb rizikótényezőként a hypertonia (78%), a diabetes mellitus (68%) és a hypercholesterinaemia (56%) szerepelt. A kvalifikáló esemény előtt a betegek 26%-a szenvedett már el ischaemiás stroke-ot, 19%-uk esett már át tranziens ischaemiás attakon. A bevételi kritériumokban szereplő rizikótényezőkből a legtöbb betegnél (n=6033; 79%) egy, 1496 betegnél (20%) kettő vagy több állt fenn. A két csoport statisztikai szempontból kiegyensúlyozott volt.

1. táblázat. Kiindulási adatok

 Acetilszalicilsav és clopidogrel (n=3797)Placebo és clopidogrel (n=3802)


Átlagéletkor (SD) (év)66,5(9,9)66,1(9,9)
Nők1415(37%)1406(37%)
Kvalifikáló esemény
      TIA797(21%)808(21%)
      ischaemiás stroke3000(79%)2994(79%)
A kvalifikációs esemény és a beválogatás között eltelt átlagos (SD) idő (nap)26,7(25,3)26,4(24,8)
      <7 nap736(19%)705(19%)
      7 nap–1 hónap1857(49%)1897(50%)
      >=1 hónap (30 nap)1204(32%)1200(32%)
Módosított Rankin-skála*
      nincs-enyhe rokkantság (0–2)2197(73%)2201(74%)
      mérsékelten súlyos rokkantság (3)455(15%)426(14%)
      súlyos rokkantság (4 és 5)348(12%)367(12%)
TOAST-klasszifikáció*
      Cardioembolia61(2%)76(3%)
      Nagyartéria-atherosclerosis1019(34%)1020(34%)
      Kisérelzáródás1590(53%)1558(52%)
      Egyéb ismert okú stroke33(1%)36(1%)
      Nem meghatározott okú stroke287(10%)304(10%)
Rizikótényezők és korábbi betegségek
      Korábbi ischaemiás stroke (a kvalifikáló esemény előtt)**1011(27%)970(26%)
      Korábbi TIA (a kvalifikáló esemény előtt)716(19%)726(19%)
      Korábbi szívizominfarktus**174(5%)189(5%)
      Angina pectoris**482(13%)457(12%)
      Tüneteket okozó PAD**388(10%)388(10%)
      Hypertonia2972(78%)2973(78%)
      Diabetes mellitus**2598(68%)2599(68%)
      Hypercholesterinaemia2126(56%)2154(57%)
      Korábban vagy jelenleg dohányos1825(48%)1772(47%)


PAD: periférás artériás betegség
*Az ischaemiás stroke miatt randomizált betegeknél.
**Rizikótényezők mint beválasztási kritériumok.

A 2. táblázat és a 2. ábra a primer végpont analízisének eredményét mutatja. A clopidogrelt és placebót kapó csoportban a primer végpont első fellépésére vonatkozó becsült eseményráta – a protokollhipotézissel összhangban – 12,7% volt; az on-treatment analízis eredménye összhangban állt az intention-to-treat analízis eredményével [a relatívrizikó-csökkenés 9,5%, 95%-os megbízhatósági intervallum (KI) –2,0-től 19,6-ig]. A különböző, előre definiált alcsoportok legtöbbjében a primer végpont eseményrátája kismértékben kedvezőbbnek bizonyult a clopidogrelt és acetilszalicilsavat kapó csoportban, mint a clopidogrelt és placebót szedő csoportban (3. ábra). A kezelés hatását az előre megjelölt és elemzett független változók közül csak a betegek életkora befolyásolta (p=0,012). A 3. táblázat a másodlagos végpontok elemzését mutatja.

2. táblázat. Primervégpont-analízis

 Események száma (%)

 
 Acetilszalicilsav + clopidogrel (n=3797) Placebo + clopidogrel (n=3802)Az abszolút rizikó csökkenése (95% KI)A relatív rizikó csökkenése (95% KI)p*


Primer kimenetel**596(16%)636(17%)1,0%(–0,6-től 2,7-ig)6,4%(–4,6-től 16,3-ig) 0,244
      Szívizominfarktus (halálos vagy nem halálos)59(2%)62(2%)
      Ischaemiás stroke (halálos vagy nem halálos)299(8%)319(8%)
      Egyéb vascularis okú halálozás69(2%)74(2%)
      Kórházi felvétel akut ischaemiás esemény miatt169(4%)181(5%)


*Log-rank teszt.
**Csak az első eseményt jelöli. A primer végpont minden egyes komponensénél csak az az esemény került megjelölésre, ami az együttes végpontok közül első kimenetelnek számított (először lépett fel).

2. ábra. Kaplan–Meier-görbék a primervégpont-események arányainak ábrázolására

Kaplan–Meier-görbék a primervégpont-események arányainak ábrázolására

3. táblázat. Másodlagosvégpont-események gyakorisága

 Események száma (%)

 
 Acetilszalicilsav + clopidogrel (n=3797) Placebo + clopidogrel (n=3802)Az abszolút rizikó csökkenése (95% KI)A relatív rizikó csökkenése (95% KI)p*


Szívizominfarktus, ischaemiás stroke és vascularis halál445(12%)473(12%)0,72%(–0,7-től 2,2-ig)5,9%(–7,1-től 17,3-ig)0,360
Szívizominfarktus (halálos vagy nem halálos)73(2%)68(2%)–0,13%(–0,7-től 0,5-ig)–7,7%(–49,8-től 22,6-ig)0,660
Ischaemiás stroke (halálos vagy nem halálos)309(8%)333(9%)0,62%(–0,6-től 1,9-ig)7,1%(–8,5-től 20,4-ig)0,353
Vascularis halálozás124(3%)121(3%)–0,08%(–0,9-től 0,7-ig)–2,4%(–31,5-től 20,3-ig)0,854
Ischaemiás stroke (halálos vagy nem halálos) és vascularis halálozás401(11%)430(11%)0,75%(–0,7-től 2,2-ig)6,6%(–7,0-től 18,5-ig)0,324
Bármilyen stroke [ischaemiás stroke, primer intracranialis vérzés, nem klasszifikálható stroke (halálos vagy nem halálos)]339(9%)347(9%)0,20%(–1,1-től 1,5-ig)2,0%(–13,8-től 15,6-ig)0,790
Halálozás (bármilyen okból)201(5%)201(5%)–0,01%(–1,0-től 1,0-ig)0.1%(–21,5-től 17,8-ig)0,992
Nem halálos szívizominfarktus, nem halálos ischaemiás stroke, kórházi felvétel akut ischaemiás esemény miatt505(13%)546(14%)1,06%(–0,5-től 2,6-ig)7,6%(–4,3-től 18,2-ig)0,199


*Az első eseményt jelöli (függetlenül a közös primer végpont első eseményétől).

3. ábra. A primervégpont-események adatai és relatív kockázata az előre megjelölt alcsoportokban

_
ASA: acetilszalicilsav, IS: ischaemiás stroke,
PAD: perifériás artériás betegség,
TIA: tranziens ischaemiás attak

A clopidogrelhez adott acetilszalicilsav szignifikánsan, kétszer több vérzéses eseményt okozott, mint a clopidogrel monoterápia (4. táblázat). A korai vizsgálati szakaszban sem az életveszélyes vérzések száma, sem a primer intracranialis vérzések száma nem emelkedett (4. ábra). Tüneteket okozó intracranialis vérzés sokkal gyakrabban fordult elő az acetilszalicilsavat is kapó csoportban, mint clopidogrel monoterápia során; mindamellett egyik csoportban sem jelentkezett életveszélyes vérzés formájában az ischaemiás stroke-ok vérzéses transzformációja. Nem mutatkozott szignifikáns különbség a két csoport között a halálos kimenetelű vérzések számában sem. Gastrointestinalis vérzések léptek föl leggyakrabban mind az életet fenyegető vérzések [kombinációs kezelés 51 (1,4%), clopidogrel monoterápia 21 (0,6%)], mind a nagy vérzések [kombinációs kezelés 42 (1,12%], clopidogrel monoterápia 11 (0,29%)] között. A nem vérzéses adverz eseményeket illetően a betegek legalább 1%-ánál találtak szignifikáns különbséget a kezelt csoportok között: influenzaszerű tüneteket, hasi fájdalmat, ízületi fájdalmat, kiütéses elváltozásokat a clopidogrel monoterápiát kapóknál gyakrabban észleltek, míg székrekedés és anaemia a clopidogrel-acetilszalicilsav kombinációs kezelés mellett lépett föl sűrűbben.

4. táblázat. A vérzéses eseményeket elszenvedett betegek száma (%)

 Események száma (%)

 
 Acetilszalicilsav + clopidogrel (n=3759) Placebo + clopidogrel (n=3781)A különbség (%) az acetilszalicilsav és a placebo között (95% KI)p*


Életveszélyes vérzés96(3%)49(1%)1,26(0,64-tól 1,88-ig)<0,0001
Halált okozó vérzés16(<1%)11(<1%)0,13 (–0,14-tól 0,40-ig)
Nem halálos vérzés81(2%)38(1%)1,15(0,59-tól 1,71-ig)
Tüneteket okozó intracranialis vérzés**40(1%)25(1%)0,40(–0,01-tól 0,82-ig)
Primer intracranialis vérzés32(1%)17(<1%)0,40(0,04-tól 0,76-ig)
 
Nagy vérzés73(2%)22(1%)1,36(0,86-tól 1,86-ig)<0,0001
Kis vérzés120(3%)39(1%)2,16(1,51-tól 2,81-ig)<0,0001
*Az első eseményt jelöli (függetlenül a közös primer végpont első eseményétől)

4. ábra. Kaplan–Meier-görbék a primer intracranialis vérzéses események arányainak ábrázolására

Kaplan–Meier-görbék a primer intracranialis vérzéses események arányainak ábrázolására

 

Megbeszélés

Az acetilszalicilsav-clopidogrel kombinált terápia mellett kevesebb elsődleges és másodlagos vascularis esemény fordult elő, bár a különbség nem volt szignifikáns. Az acetilszalicilsav hozzáadása a clopidogrelkezeléshez az intention-to-treat populációban 6,4%-os relatívrizikó-csökkenést eredményezett a clopidogrel monoterápiával szemben. Ugyanakkor ez szignifikánsan magasabb vérzési rátával járt, ami eliminálta a kombinációs kezelés fenti arányú pozitív hatását. A halálos vérzések száma nem emelkedett szignifikánsan, a mortalitás azonos volt a két csoportban. A kombinációs kezelés során gyakoribb intracranialis vérzések mellett a nagy vagy az életet veszélyeztető vérzéseket főként gastrointestinalis vérzés okozta; ez valószínűleg az acetilszalicilsavnak a gastrointestinalis nyálkahártyára kifejtett káros hatását és a következményesen gyakoribb vérzési kockázatot tükrözi.

A MATCH vizsgálat során az intracranialis és a gastrointestinalis vérzés kockázatának adatai összhangban állnak a CAPRIE vizsgálat eredményeivel. A CURE és a CREDO vizsgálatokban a clopidogrel-acetilszalicilsav kombináció egyértelműen jobb eredményeket nyújtott a coronariabetegek vascularis végpontjainak megelőzésében, mint az acetilszalicilsav monoterápia. Mi több, ezekben a vizsgálatokban a kombináció mellett a vérzések kockázata kisebb mértékben növekedett, mint a MATCH-ban, ami a kockázati arány pozitív változásában is szerepet játszott. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy e vizsgálatok felépítése alapvetően különbözött a MATCH-étól, mivel standard acetilszalicilsav-terápiához adták a clopidogrelt. Így ezek a vizsgálatok a clopidogrel rizikócsökkentésének az acetilszalicilsav hatásán felüli nagyságát mérték és mutatták, nem pedig – mint a MATCH vizsgálatban – a clopidogrel standard terápiájához adott acetilszalicilsav esetleges további pozitív hasznát. A MATCH vizsgálatban a vérzéses szövődmények a követési idő során konstansak voltak; ez azt jelzi, hogy hosszú távú kezelés során valószínűleg létezik egy időhatár, ahonnan kezdve a kockázat meghaladja a kezelés hasznát.

A MATCH beválasztási feltételei a nagy kockázatú betegek kiválasztását célozták, ennek megfelelően a legtöbb beválasztott betegnél már korábban indokolt volt az acetilszalicilsav-kezelés – valóban, a MATCH betegpopulációjának 80%-a acetilszalicilsav-kezelésben részesült korábban. A CAPRIE vizsgálat nagy kockázatú betegeinek eredményei alapján ebben a betegcsoportban a clopidogrel hatékonyabb az acetilszalicilsavnál, ezért választották standard kezelésnek a clopidogrelt.

Hogyan magyarázható a MATCH és a korábbi kardiológiai vizsgálatok eredményei között észlelt diszkrepancia? Egyrészt a MATCH vizsgálatba beválasztott legtöbb betegnél microangiopathia miatti – nem tisztán atherothromboticus eredetű – lacunaris stroke állt fenn. Emellett a kisérbetegekben antikoagulálás esetén nagyobb a vérzési kockázat. Másrészt a jobb biológiai aktivitás nem jelent egyszerre jobb klinikai hatékonyságot is, mivel a vérzéses események gyakoriságának növekedése a klinikai vizsgálat során kioltja a jobb hatékonyság miatti hasznot. Ezt észlelték a stroke szekunder prevenciója céljából kipróbált orális glikoprotein IIb/IIIa-antagonista terápia adása során is, amikor a potens thrombocytaaggregáció-gátlást megnövekedett halálozási arány kísérte, ezért ezt a vizsgálatot idő előtt be kellett fejezniük.

A MATCH vizsgálatban észlelt terápiás hatás mértéke hasonló ahhoz, amit a korábbi, ischaemiás stroke-on vagy TIA-n átesett betegek kezelésének metaanalízise mutatott, ahol acetilszalicilsav adása mellett 13%-os relatívrizikó-csökkenést figyeltek meg a placebóval szemben. Másrészt az acetilszalicilsav hatása diabeteses betegek körében korlátozott, miként azt primer prevenciós vizsgálat jelezte; tehát nem biztos, hogy e betegeknél további kockázatcsökkentés következik be, ha a clopidogrelhez acetilszalicilsavat adunk.

Mi a MATCH vizsgálat gyakorlati üzenete? Figyelembe véve a kockázat/haszon arányt, a vizsgálat nem igazolta azt, hogy a clopidogrelhez adott acetilszalicilsav további klinikai hasznot eredményezne az ischaemiás stroke-on vagy tranziens ischaemiás attakon átesett, nagy kockázatú betegeknél. A kis rizikójú betegek kombinációs kezelésének hasznáról a jelenleg még folyó primer és szekunder prevenciós CHARISMA vizsgálat adhat további információt, ahol a clopidogrel-acetilszalicilsav terápiát acetilszalicilsav monoterápiával vetik össze. További adatok várhatók a különböző típusú cerebrovascularis betegségben szenvedőkön végzett vizsgálatok eredményeiből: a FASTER vizsgálat akut TIA-t vagy enyhe stroke-ot elszenvedett, az SPS3 vizsgálat lacunaris stroke-os, az ARCH vizsgálat aortaív-plakk eredetű ischaemiás stroke-ban szenvedő betegek bevonásával folyik.

 

Összefoglalás

A közelmúltban ischaemiás stroke-ot vagy TIA-t elszenvedett, nagy rizikójú betegeknél a clopidogrelkezelés kiegészítése acetilszalicilsav-terápiával nem csökkentette szignifikánsan a nagy vascularis események kockázatát a clopidogrel hatásán felül, ugyanakkor az acetilszalicilsav hozzáadása a clopidogrelhez növelte az életet veszélyeztető, illetve a nagy vérzések kockázatát.

Dr. Horváth Sándor