Agyérbetegségek 2004;10(3):2-4.

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

A stroke gazdasági hatásai Spanyolországban

López Bastida J, Serrano Aguilar P, Montón Álvarez F, Dukue González B

A tanulmányt az alábbi előadás alapján állította össze dr. Horváth Sándor:
López Bastida J1, Serrano Aguilar P1, Montón Álvarez F2, Dukue González B1, in collaboration with MSD: The economic burden of stroke in Spain 1Evaluation and Planning Unit. Canarias Health Service, Spain; 2Department of Neurology, Teaching Hospital Ntra. Sra de la Candelaria, Canarias Health Service, Spain.

 

Spanyolországban a coronariabetegség és a rákbetegség után a stroke a halálozás harmadik leggyakoribb oka, ugyanakkor a rokkantságot okozó betegségek listáján ez a vezető kórkép. Jelentőségét tovább növeli, hogy az Alzheimer-kór után a stroke egyben a dementia második leggyakoribb oka is.

Spanyolországban a stroke prevalenciája a 20 éven felüli populációban 2,1%, a 65 évesnél idősebbek között 7,75%. Egy 2003-as felmérés alapján az 55–64 évesek között 2%, a 65–74 évesek között 5%, a 75–84 évesek között 9%, a 85 évesnél idősebb populációban 11% a stroke-betegek aránya.

Hogy megbecsülhetőek legyenek a stroke gazdasági terhei Spanyolországban, értékelni kellett a stroke-betegség direkt egészségügyi ellátásának költségét, a direkt nem egészségügyi költségeket, az egészségügyi ellátás indirekt költségét, illetve meg kellett határozni a stroke-ot túlélteknél a produktivitás megváltozásának költségvonzatát a stroke utáni első, második és harmadik évben. (A közgazdasági kifejezések magyarázata a keretben olvasható – a szerk.) Emellett a tisztánlátás végett meg kellett határozni a stroke összköltségét 2001-ben Spanyolországban.

A közgazdasági kifejezések magyarázata

Közvetlenül az egészségügyi beavatkozáshoz kapcsolódó fix és változó költségek: az adott egészségügyi szolgáltatásért a betegek és a biztosító által fizetett költségek összege.
A direkt, nem egészségügyi költségek két legfontosabb összetevője az informális és a formális ellátás költsége. Az informális ellátás költsége a beteg hozzátartozói vagy barátai által végzett és nem megfizetett ellátás, ápolás és gondozás költsége, a formális ellátás költsége a fizetett orvosi, fizioterápiás vagy gondozói ellátás költsége.
Az egészségügyi ellátás indirekt költsége: a betegségnek vagy a betegség gyógyításának a betegek, illetve hozzátartozóiknak a munkaerőpiacon való részvéte megváltozásának pénzben történő kifejezése – például a munkából való kiesés vagy hiányzás, vagy a személy gazdasági szempontú termelékenységében (produktivitásában) bekövetkező változás pénzben történő kifejezése. Ide tartozik például a háztartás vezetésére személyzet kényszerű alkalmazása is, és más hasonlók.
Cost of illness (betegségköltség-elemzés) módszere: azonosítja és értékeli az egyes betegségek közvetlen, illetve közvetett költségeit. Összetevői a direkt és indirekt költségek – a beteg és a társadalom által kifizetett költségek –, illetve a termeléskiesés költségei.
Human capital theory (humán tőke módszer): egy betegség indirekt költségeinek kiszámítására szolgáló metodika. Alapja egy adott korú egészséges egyén hátralévő élettartamának gazdasági haszna a társadalom számára, piaci jövedelemben kifejezve.
Bottom-up costing approach (mikro-költségszámítás): az adott beteg által felhasznált költségek azonosításából és kiszámításából áll. Ez a költségszámítás nem szükségszerűen alkalmazható más betegekre, és nem könnyű általánosítani az egész egészségügyi rendszerre.
Opportunity cost: az a tevékenység, amit abban az esetben végzett volna a gondozó, ha nem kellett volna a gondozással töltenie az idejét.
Replacement cost: az a költség, ami akkor lépett volna fel, ha a gondozót szakavatott és hivatásos gondozó helyettesítette volna.

dr. Horváth Sándor

Forrás: Mogyoróssy Zsolt és munkatársai: A gyógyító-megelőző eljárások értékelésénél használt szakkifejezések szótára. http://160.114.96.21/webtext/letolt/anyag/ebm/ebmglossary.pdf

 

Módszerek

A felméréshez a cost-of-illness (betegségköltség-elemzés) módszerét használták. A produktivitás megváltozásának költségvonzatát (produktivitási költség) a humán tőke módszer segítségével becsülték meg, a stroke-megbetegedés és -halálozás miatt kiesett kereset alapján. A forrásadatokat – a kórházi adatlapokból és kérdőívekből – utólagosan gyűjtötték. Társadalmi nézőpontból a prevalenciaalapú mikro-költségszámítást (bottom-up costing approach) alkalmazták.

A direkt nem egészségügyi költségek közül az informális ellátás költségének megállapítására egyrészt az opportunity cost, másrészt a replacement cost módszerét alkalmazták.

Az elemzésre 2000 stroke-beteget választottak ki, közülük 350 beteg, illetve gondozó töltötte ki a kérdőívet. A kérdőívek közül 24 hiányos volt, így az elemzéshez 326 hiánytalan kérdőívet dolgoztak fel.

 

Eredmények

A vizsgálathoz kiválasztott 2000 beteg (teljes kiválasztott populáció), valamint a kérdőívre válaszoló 326 elemzett beteg (vizsgált populáció) demográfiai adatait az 1. táblázat mutatja. A stroke-ot túlélt betegek direkt egészségügyi és direkt, nem egészségügyi költségeit a 2. táblázat, a produktivitás kiesésének költségeit a 3. táblázat jelzi.

1. táblázat. A vizsgálati populáció adatai

 Teljes kiválasztott populáció (n=2000)Vizsgált populáció (n=326)


Életkor [átlag (SD)]67,8 (12,5)65,6 (16,8)
A férfiak aránya49,64%58,5%
Vizsgálati csoport
– első év21,23%22,00%
– második év39,70%37,00%
– harmadik év39,07%41,00%
Foglalkozás
– nyugdíjas 50,0%
– háztartásbeli 14,5%
– gazdaságilag aktív 10,0%
– rokkant 10,5%
– átmenetileg rokkant 1,0%
– nincs adat 14,0%

2. táblázat. A stroke-ot túlélő betegekre fordított direkt költségek

Direkt költségek (euró)Az 1. évben (n=72)A 2. évben (n=121)A 3. évben (n=133)


Egészségügyi
Kórházi kezelés2872(67%)102(6%) 23(2%)
Rehabilitáció 293(7%)340(21%)195(14%)
Gyógyszerköltség 252(6%)388(24%)401(29%)
A vizsgálatok költsége 259(6%)310(19%)245(18%)
Baleseti és sürgősségi ellátás 75(2%) 65(4%)117(8%)
Alapellátás 194(5%)148(9%)179(13%)
Otthoni ápolás8 7 5 
Szociális és orvosi segédeszközök76(2%) 73(5%) 53(4%)
Szállítás 248(6%)184(11%)182(13%)
        Részösszeg4232 1617 1401 
Nem egészségügyi
Informális ellátás (opportunity cost)5593 5523 3884 
Formális ellátás111 138 202 
        Részösszeg5704 5664 4086 
Összesen9936 7278 5487 

3. táblázat. A stroke-betegek és gondozóik produktivitása kiesésének költségei (euróban)

OkAz 1. évben (n=72)A 2. évben (n=121)A 3. évben (n=133)


Munkából való kiesés320(45%)192(58%) 4(3%)
Hiányzás160(22%) 64(19%) 46(34%)
Nyugdíjaztatás240(33%) 77(23%) 84(63%)
Összesen720333134

A stroke utáni első, második és harmadik év költségarányai az 1. ábrán láthatók. Spanyolországban 2001-ben a stroke-ra fordított direkt költségeket és ennek arányait a 2. ábrán mutatjuk. Az elvesztett produktivitás költségvonzatait a 3. ábra tartalmazza. A 4. ábra a stroke-betegség összköltsége összetevőinek arányát mutatja Spanyolországban, 2001-ben. Ebből a direkt egészségügyi költségek összetevőinek arányát is meghatározták.

1. ábra. A stroke költségei az 1., a 2. és a 3. évben (euróban)

A stroke költségei az 1., a 2. és a 3. évben (euróban)

2. ábra. A stroke-betegség direkt költségei Spanyolországban, 2001-ben (euróban megadva)

A stroke-betegség direkt költségei Spanyolországban, 2001-ben (euróban megadva)

3. ábra. A stroke-betegség miatt elvesztett produktivitás költségei Spanyolországban, 2001-ben (euróban megadva)

A stroke-betegség miatt elvesztett produktivitás költségei Spanyolországban, 2001-ben (euróban megadva)

4. ábra. A stroke-betegség összköltsége összetevőinek aránya Spanyolországban, 2001-ben

A stroke-betegség összköltsége összetevőinek aránya Spanyolországban, 2001-ben

 

Következtetések

Az opportunity cost módszer megközelítése szerint a stroke-ot túléltek esetében a betegség teljes költsége az első évben egy betegre vonatkoztatva 10 656, a második évben 7611, a harmadik évben 5620 euró volt. A direkt egészségügyi ellátás legjelentősebb tétele az első évben a kórházi kezelés költsége, a második és a harmadik évben a gyógyszeres kezelés, a rehabilitáció és a vizsgálatok költségei voltak.

Az informális költségek az opportunity cost számítás alapján:

az 1. évben 5593 €,

a 2. évben 5523 €,

a 3. évben pedig 3884 € volt.

A replacement cost számítása szerint:

az első évben 8842 €,

a 2. évben 8355 €,

a 3. évben 6067 € költség adódott betegenként.

Tehát Spanyolországban a stroke összköltsége 2001-ben 5028 millió euró volt. Ebből a direkt egészségügyi költség 1391 millió euró volt, ez a teljes egészségügyi költségvetés 4%-át teszi ki.

Stroke-betegenként az éves összköltség 7856 euró, a stroke-betegek direkt egészségügyi költsége évente 2174 euró.

Spanyolországban a betegségek gazdasági súlyát tekintve a stroke a vezető egészségügyi probléma. A költségek nagyságát tekintve a stroke esetében alkalmazható különböző beavatkozások és kezelések költséghatékonysága prioritássá kell váljon.

 

Köszönetnyilvánítás: A vizsgálat az MSD támogatásával készült.