Agyérbetegségek 2002;7(3):2-3.

KORMÁNYPROGRAM

Az agyérbetegségek okozta halálozás csökkentéséért

A kormány „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programja”
STROKE-alprogram, 2001

 

Fő célkitűzés

Csökkenjen a szélütések miatti maradandó károsodások és halálesetek száma, csökkenjen a betegek száma.

 

A jelenlegi helyzet

A koszorúér-elzáródás, valamint a daganatos megbetegedések mellett a fejlett államokhoz hasonlóan, a szélütés (angolul stroke) a harmadik leggyakoribb halálok. A nemzetközi tendenciákat és az Egészségügyi Világszervezet prognózisát is figyelembe véve, az ipari társadalmakban a népesség öregedésével az egyes vezető halálokok súlyának változásával kell számolnunk; a halálokok között a szélütés relatív súlya várhatóan növekedni fog.

Az 1950-es években a szélütés okozta hazai halálozás közel állt az európai átlag szintjéhez. Ezt követően 1980-ig nemzetközi viszonylatban is kiugró mértékű romlás következett be, ekkor a magyarországi, szélütés okozta halálozás Európában a hatodik legmagasabb volt. A nyolcvanas évek eleje óta tartó folyamatos csökkenés ellenére a szélütés okozta halandóság még mindig meghaladja az Európai Unió átlagos halálozásának kétszeresét, ez a férfiakra és a nőkre egyaránt igaz. Több mint 19 000 ember halt meg 1999-ben szélütés következtében Magyarországon.

Különösen magasnak tekinthető a 65 év alattiak szélütés okozta halandósága, amely férfiak esetében közel 4,5-szerese, nők esetében közel 3,5-szerese az Európai Unió átlagának.

A roncsoló agyvérzés vagy az agythrombosis okozta agykárosodás 30 napon belül mintegy 12–20%-ban, egy éven belül pedig 25–30%-ban vezet halálhoz. A szélütés bekövetkeztétől számított várható élettartam valamennyi szélütéses beteget figyelembe véve nem több, mint két-három év. A szélütést szenvedett betegek mintegy 60–70%-a nem a megfelelő profilú osztályra kerül. Itt az akut halálozás mintegy 4%-kal magasabb, mint a szélütésosztályokon, ami évi több mint 500, elkerülhető akut halálozást jelent.

Az agyi érbetegségek további következménye az összes eset mintegy 60%-ában megjelenő maradandó egészségkárosodás, ami nemcsak testi tünetekben (például mozgáskorlátozottság, beszédképtelenség, nyelésképtelenség) jelentkezik, de az esetek mintegy 20%-ában elbutulás, és 40%-ban depresszió is kialakul. Ez az életminőség súlyos romlását jelenti.

Az időskori életminőség-romlás egyik legfontosabb tényezője az agyérbetegségek okozta károsodás. A szélütés nemcsak a beteg számára katasztrófa, hanem a tartós ápolási igény miatt a család és a társadalom számára is az egyik legnagyobb anyagi, fizikai és lelki terhet jelentő betegség.

A szélütésellátás problémája hazánkban először 1988-ban került napirendre és 1992-ben a Nemzeti Stroke Program meghirdetésével vált széles körben ismertté. Azonban a betegség mutatószámai alapján 2001-ben változatlanul sürgető feladat egy olyan megújított stratégia kidolgozása és bevezetése, aminek segítségével az ország jelentős mértékben képes csökkenteni a szélütés gyakoriságát, a betegség okozta halandóságot és egyéb terheket.

 

Célok 2010-ig

 

Indikátorok

 

Akciók

 

Résztvevők