Agyérbetegségek 2000;6(3-4):1.

KEDVES OLVASÓ!

 

A stroke-betegség egyik legjelentősebb rizikótényezőjének a hypertonia tekinthető. Jól ismert MacMahon 1993-ban megjelent metaanalízisének adata (Clin Exp Hypertens 1993;15:967.), amely szerint a hypertoniás betegek vérnyomásának átlagosan 15/6 Hgmm-es csökkentését követően 34%-kal kevesebb stroke-ot és 19%-kal kevesebb coronariabetegséggel kapcsolatos eseményt észleltek. Csak az utóbbi évek óta állnak rendelkezésünkre értékelhetően nagy betegpopuláción végzett vizsgálati eredmények az antihipertenzívumok stroke-rizikót csökkentő hatása mértékéről. Az eddig megjelent hasonló vizsgálatok közül tanulság szempontjából is kiemelkedik a HOPE vizsgálat; ennek eredményeit jelen számunkban ismertetjük.

Összefoglaló közleményt olvashatnak Szegedi főorvos tollából az angiotenzinkonvertáló enzim gátlása és az atherosclerosis kapcsolatáról; az elemzés rávilágít az említett vizsgálat eredményeinek oki megalapozottságára.

Jelen számunkban befejezzük Hossmann professzor Marosvásárhelyen, 2000 májusában, a Közép- és Kelet-európai Stroke Társaság Oktatási Programja keretében tartott előadásának II. részét; nagyszerű összefoglalót olvashatnak arról, hogy az MR-leképezés milyen szerepet játszik az agyinfarktusok patofiziológiájának alaposabb megismerésében.

Végül, de nem utolsósorban, emlékeztetem a kedves Olvasót, hogy az 5. Magyar Stroke Konferenciát március 7–9. között rendezzük meg Budapesten. Remélem, hogy ez a fórum is számos hasznos szakmai és kellemes személyes emlékkel fogja gazdagítani az Agyérbetegségek olvasóit.

dr. Horváth Sándor